Zsidó közélet a Kongresszusi Központban

Senki sem ura képzettársításainak. Amikor a Jagello úti Kongresszusi Központban két édes zsidó gyerek meggyújtotta Chánuká lángjait, majd később az ünneplő közönség elénekelte az izraeli himnuszt, nekem egy tálmudi mondás jutott eszembe: “Júdea patríciusai majdan Tórát fognak tanulni az edomita cirkuszokban és színházakban.” (Megillá 6.) Aki tudja, mennyire távol volt a Kongresszusi Központ a zsidó szellemiség szolgálatától az edomita – vörös – Budapesten, az nem kérdezi, honnan ez a képzettársítás…

Mindenesetre itt vagyunk a Kongresszusi Központban – magam meghívó nélkül jöttem el, hogy tudósítsam az Egység olvasóit arról az impozáns fogadásról, amely a Wesselényi utcai (Reichman-féle) alapítványi iskola felavatási ünnepségét előzi meg.

A különteremben, ahová állítólag egyenesen Londonból érkeztek a finomságok a minden jóval megrakott asztalokra, várjuk Albert Reichmant. A vendégkoszorú: Landeszman György, aki dr. Schöner országos főrabbi örökébe lép ezekben a napokban, Slomo Marom izraeli nagykövet, dr. Chájim Gordon tanácsos, a Szochnut egész vezérkara (Brosch, Even, Micháéli, Mor és a többiek), dr. Engländer Tibor a cionistáktól, az El Al emberei, a Malév tel-avivi irodájának igazgatója, Vértes János, aki Joszi Weisszel, az Olami igazgatójával jött. A Budapest Bank képviseletében Demján Sándor van itt, a kormány részéről egyelőre Kiss Gyula miniszter. Eljött Ehrenfeld Áser debreceni főrabbi, Fixler Hermann elnök úr a menyével, Herzog Laci és Jutka, a Zsidó Világkongresszus részéről Bakos Lajos. Bogyay Katalin a Televíziótól buzgón készül interjújára Albert Reichmannal, akárcsak Pintér a Rádiótól. Főnökét várja Egri György, Reichman budapesti public relations képviselője, itt van Mezei András és Kopácsi Sándor is, valamint az Anna Frank Gimnázium új igazgatónője, Berend T. Rózsa. A tanári kart nem hívták meg a fogadásra – ez nem szép. Ezzel szemben itt van dr. Várhegyi György, a “konkurens” iskola igazgatója, és persze dr. Efrájim Frisch és dr. Hajdu Péter, az iskola “sziámi iker” igazgatói, mindkettő talpig kipában. Itt van Déjvid Moskovits, az iskola New York-i mentora: most nem érzékenyült el annyira, mint az iskola évnyitóján, az első mezuzá feltevésénél. Ő itt a fő mechütn, neki kellene a Sechechejánút elmondani, hiszen az iskola az ő bébije. Itt van Mandel úr, Reichman jobbkeze, aztán Mrs. Egoza Reichman, a “boss” felesége; itt vannak a Joint képviselői, Mose Jahoda és Áser Ostrin; a nagy népszerűségnek örvendő Zoltai Gusztáv, a megújult hitközség új elnöke; Slomo Bárkáj Tel-Avivból, Rózsa T. Endre meg… meg… meg… (Akit kifelejtettem volna, attól elnézést kérek: majd legközelebb…)

Hirtelen vihar előtti csend támad: belép Albert Reichman, oldalán Jeszenszky Gézával, a magyar külügyminiszterrel. Rögtön körülveszik őket – még egy kis “small talk”, majd irány a nagyterem.

A kongresszusi teremben három nagykövet – az amerikai, a kanadai és az izraeli – üdvözli a közönséget és az iskolát, majd Moshe Serer rabbi, az amerikai Aguda elnöke, Albert Reichman és David Moskovits mondanak rövid köszöntő szavakat. A falat díszítő négy zászló – az amerikai, a magyar, az izraeli és a kanadai – ékesen szemlélteti az esemény nemzetközi jellegét és az iskola úttörő szerepét a magyarországi zsidóság megújhodásában.

És még merészelje valaki mondani, hogy Pesten nincs pezsgő zsidó közélet!

Megjelent: Egység Magazin 1. évfolyam 3. szám – 2014. július 23.