A zsidó emancipáció is előkerült a történelemérettségin

Az érettségiző diákok szerdán adtak számot a történelemórákon szerzett tudásukról. Az első hírek szerint nem volt különösebben egyszerű a középszintű történelemérettségi. A Rákóczi-szabadságharc és Rákosi-korszak mellett a zsidó emancipáció témaköre is szerepelt a megoldandó feladatok között.

A 168 óra munkatársai szúrták ki, hogy a 7. feladat a zsidó emancipáció témája köré épült. Ezekre a törvényekre kérdeztek rá.

A zsidó emancipáció X-elős feladat volt az idei érettségin. Négy törvényszöveget idéztek, 1848-ból, 1867-ből, 1868-ból és 1895-ből, melyek alapján négy esetről kellett megállapítani, hogy az melyik törvénycikkelyből következik. A jó válaszok 4 pontot hoztatnak.

1848. évi XX. törvény idézete

„2. § E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség […] állapittatik meg.

3. § Minden bevet vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által [értsd: az állami költségvetésből] fedeztessenek […].

5. § A minisztérium rendelkezni fog, hogy a bevett vallásokat követő katonák saját vallású tábori lelkészekkel láttassanak el.”

A zsidó emancipáció (1867. évi XVII. törvény)

„1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak.”

1868. évi LIII. törvény

„19. § Egyik [bevett] vallásfelekezetnek tagjai nem kötelezhetők arra, hogy más vallásfelekezetbeleiek egyházi szertartásait és ünnepeit megtartsák, vagy hogy ezen napokon bárminemű munkától is tartózkodjanak. Vasárnaponként azonban minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő. […]

21. § A hadseregnél […] minden [bevett] vallásfelekezet tagjai saját egyházuk lelkészei által részesítendők a vallásos tanításban és minden lelkészi szolgálatban.”

A zsidó emancipáció legvégső foka: az 1895. évi XLII. törvény

„2. § Az 1868. évi LIII. törvény […] rendelkezései az izraelita vallásúakra is kiterjesztetnek.”

A négy eset pedig:

A törvényszövegek után pedig az alábbi négy esetről kellett eldönteni, hogy melyikből következik. Az opciók között szerepelt egy ötödik is, miszerint egyikből sem. Ön az összesre tudja a helyes választ? Az Oktatási Hivatal ma közzétett hivatalos megoldásai alapján ellenőrizheti is!

Zsidó többségű településeken a szombat kötelező munkaszüneti napnak nyilvánítandó.
A honvédség köteles zsidó tábori rabbikat (lelkészeket) alkalmazni.
Egy zsidó vallású személy – ha az egyéb feltételeknek megfelel – szavazhat országgyűlési választásokon.
A zsidó hitközség iskolája állami támogatásban részesül.

A magyarországi zsidók emancipációjának története

Zsidó történelem A magyarországi zsidók emancipációjának története Forrásanyag Az anti-emancipációs nézet „A zsidóság, míg rabbinus és mózesi értelemben zsidó maradni akar, polgári jogokat egy nemzetnél sem gyakorolhat, mivel maga elkülönözve fennálló nemzet kíván maradni, s vallási kötelességének tartja, hogy mindazon nemzetektől, melyeknél menedéket talált, elkülönözve fennálljon. Már az, ki magát más nemzethez tartozónak … Olvass tovább

A borítóképen Napóleon látható, ahogy a francia zsidókat emancipálja.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.