Zsidó digitális gyűjtemények a hazai interneten

A 21. század egyik kihívása, hogy az emberiség kultúrkincseit mindenki számára elérhetővé tegye az interneten digitális formákban. A digitális kiadások megkönnyítik a tartalmak terjesztését, így azok olyan helyekre jutnak el, ahová a könyv, újság, tankönyv, értéket képviselő film és hanganyag – leginkább pénzügyi okokból – nem. A cikk az Egységben jelent meg.

A technológia vezérelt formaváltási kényszert fokozza az újabb generációs felhasználók technológia-függősége, hiszen ők elődlegesen az online, mobilon és számítógépen keresztül elérhető tartalmakat keresik. A könyvtáraknak azzal a helyzettel is szembe kell nézniük, hogy hagyományos tárolókapacitásuk sem bővíthető tovább, így ők is hajlanak példányaik egy részének kiváltására digitális formában. S nem mehetünk el amellett, hogy a digitalizálás gyakran értékmentési funkciókkal jár együtt: a csak egy-egy példányban fellelhető ritkaságok új formában közkinccsé válhatnak, és az esetleg pusztuló művek túlélési esélyt kaphatnak.

A digitális kiadások új helyzetet teremtenek kulturális örökségünk, könyveink irataink számára is. Lehetőséget nyitnak ahhoz, hogy a bennük lévő értékek újjászülethessenek, hiszen a művek – ha nemcsak képként dolgozzák fel az oldalait, hanem optikai karakterfelismerést is végeznek a digitalizálók – mélyebben nyílnak meg a szövegek aprólékos elemzői előtt; s lehetőség nyílik a kulcsszavas keresésre, a könnyű kimásolásra, megosztásra. Ezek a lehetőségek megkönnyítik a kutatók, oktatók és a diákok munkáját is. Megfelelő átalakítás után a digitális szövegek hordozhatóvá, mindenhol elérhetővé válnak, és mobiltelefonon, számítógépen, E-könyv olvasókon is elérhetőek lesznek művek milliói úgy, hogy nincs szükség könyvespolcok építésére. A digitális művek egyet nem pótolhatnak igazán: a nyomtatott vagy kézzel készült alkotások esztétikáját, a fóliánsok tiszteletet ébresztő súlyát és hagyományos olvasásuk tradícióját, rítusait. Az emberiség kulturális hagyatékának digitálissá kell válnia (a könnyebb, olcsóbb kezelés, megosztás, terjesztés miatt), de ez nem jelenti a nyomtatás, akár kézzel alkotott művek végét: megmaradnak a könyvek mint az emberiség fontos kulturális teljesítményének szimbólumai, és a mindennapi minőségi használat eszközei.

A digitális tartalom széles körű lehetőséget nyújt annak alkalmazására, amit az internet kezdeteikor az alkotók és felhasználók legjobban élveztek és kihasználtak, a hyper­text, a linkek által való tartalmak összekapcsolására. Például egy-egy szöveghez, képhez a logikai, tartalmi kap­csolatok milliói hozhatók létre, és a gondolok mély elem­zésére, tanulásra soha nem látott lehetőségek nyílnak.

Az internetes oldalak, az általuk kínált tartalom mennyiségének növekedésével egyre inkább tematikus könyvtárakká, tudástárakká válnak, hiszen alkotóik egy részüket eleve nagyobb mennyiségű tartalom megosztására tervezték (adatbázisok pl.: sefaria.org, europeana.eu). Vannak kevert oldalak, ahol a rövidebb (kulturális) információk nem válnak el élesen a nagyobb lélegzetű művek publikálásától, s vannak olyanok, ahol csak könyvtári logika szerint kereshetünk a katalógusokban, tartalomban. Vannak hagyományos könyvtárak, amelyek tevékenységeik egy részét áthelyezték a virtuális térbe, és ott hoztak létre értékes külön gyűjteményeket digitalizált könyveikből, és vannak olyanok, amelyek új internetes tartalmat építenek. Ezek közül mutatjuk be a legfontosabb hazai tartalomszolgáltatókat.

 

Zsido.com

A weboldal nem klasszikus internetes könyvtár, hanem komplex összeállítás, ahol az EMIH szervezeti hírei, információi mellett épült fel a Tudástár rovat. E hatalmas szöveges adatbázis a teljességre törekszik annyiban, hogy a zsidó vallási tudományok, hagyományok minden ágát rendszerezetten mutatja be a Bibliától a kabbaláig. Az itt közzétett tartalom több mint egy ismeretterjesztő bevezetés a zsidóságba: a teljes művek a magasabb tudás megszerzését szolgálják. A tudásbázis tematikus gyűjteményekből áll, ez tartalmazza a zsidó Bibliát; összefoglalót a Talmudról, annak legfontosabb traktátusait és kommentárjait; a Háláchát, a zsidó vallásjog bemutatását, s ezen könyvtári egységen belül olyan alapműveket találunk, mint az ungvári Ganzfried Slomó által írt Kicur Sulchán Áruch (ez kivonata a Joszéf Káró nagy művének, s a mindennapi zsidó élet szabályait mutatja be), illetve Naftali

Kraus Zsidó fogalomtárát. Különálló gyűjtemény a Liturgia, ahol az ünnepek és imák könyveivel, bemutatásaival találkozhat az olvasó; s a zsidó filozófia és Tankönyv csoportban a haszid gondolkodásmódba nyer bevezetést az érdeklődő. A Tudástárban megtalálható Naftali Kraus szinte minden műve, s az EMIH vezetőinek előadásai. Az online könyvtáraknak megfelelően katalógus segíti az eligazodást – érdemes ennek átböngészésével kezdeni a tájékozódást. A zsido.com tudástára nemcsak könyveket, cikkeket fűz egybe, de előadásokat bemutató hanganyagok és videófelvételek is kiegészítik a tartalmat. Tag-elve, címkézve vannak az előadások, amelyek szinte minden tartalommegosztón is elérhetők, letölthetők. Az EMIH a Magyar Nemzeti Digitális Archívumba (Manda – lásd később) 442 digitalizált kötetet töltött fel, magyar, héber és jiddis nyelven.

 

A Rabbiképző könyvtára

A legrégebben működő hazai zsidó kulturális gyűjtemény az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem könyvtára, amely az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül. Ennek bizonyítéka a hatalmas mennyiségű, letölthető digitális anyag, amelyből 532 mű, közel 80 ezer oldalon érhető el a könyvtár oldalán. Ezek a művek javarészt 1848 és 1950 között készültek, s a magyar neológ zsidóság szellemi eredményeit mutatják be. A gyűjtemény nem tematikusan rendezett, s a hosszú listában nagyobb hányadot képvisel a 20. század eleji közép és felsőoktatásban használt irodalom és a történeti irodalom, mely utóbbi csak kis mértékben van jelen az EMIH gyűjteményében. A neológ rabbik legnagyobbjai magyar nyelvű műveinek szinte mindegyike megtalálható az oldalon. A gyűjtemény a magyar zsidó szellem- és társadalomtörténet, vallástudomány széles bemutatása, s leginkább értékmentés a jelennek. A Manda gyűjteményben 695 kötettel van jelen a Rabbiképző könyvtára, magyar, német, héber, angol és latin nyelvű művekkel.

 

Manda (Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A Manda (https://mandadb.hu/) a legnagyobb hazai kulturális adatbázisok egyike, amelyet a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. működtet. Ez egy olyan nyilvános online gyűjtemény, amelyet a magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, magángyűjtemények, egyházak, civil szervezetek, kulturális- és oktatási profilú intézmények digitalizált műveit (kép, szöveg audiovizuális tartalom) közös felületen, kereshetően teszi közzé. Az adatbázis célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, és az Europeana nevű pán­európai kulturális portálba történő feltöltés (https://www.europeana.eu/hu). 2013 óta mintegy háromnegyed millió mű került több mint 180 intézmény, szervezet által az adatbázisba.

 

Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma

Az MTDA majdnem olyan nagy múltra tekint vissza, mint a Magyar Elektronikus Könyvtár, s valójában egyedül dr. Reisz László aktív munkásságát tükrözi. Az itt közzétett 6915 könyv között közel 200 szerepel a „Zsidókérdés” blokkban (https://mtda.hu/Bokk_zsidokerdes.html). 

 

Magyar Elektronikus Könyvtár

A könyvtár alapelveit 1994 tavaszán fektették le, 2002-ben elérték a négy­ezres műszámot, s napjainkban 22.518 könyv érhető el a könyvtárban. A keresés a zsidóság kulcsszóra 116 találatot eredményez, ellenben, ha nem csak a katalóguscédulákban, hanem a közzétett teljes tartalomban keresünk, akkor a találatok száma 43.124. Ennélfogva a MEK vitathatatlanul fontos szerepet tölt be a magyar zsidóság múltjának kutatásában. S egy személyes megjegyzés: pár hónapja azzal a kéréssel fordultam a MEK munkatársaihoz, hogy tegyék digitálisan közzé Rózsay József, az Országos Széchényi Könyvtárban található, ritkaságszámba menő munkáit. Hálás vagyok, hogy a kérésem javarészt teljesítették. A német anyanyelvű Rózsay (1948-ig Rosenfeld) egyike volt azoknak, akik zsidóként vettek részt 1848 márciusában a pesti forradalomban, alapítója és alelnöke volt a pesti zsidó Magyarító Egyletnek, később igazgatója a pesti zsidókórháznak, és a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjául választotta 1864-ben.

Napjaink legfontosabb feladata, hogy a zsidó kulturális értékeket ne csak digitalizáljuk, hanem minden eszközzel feldolgozhatóan (tartalmi kereséssel) tegyük közzé az interneten. Ez egyszerre szolgálhat ismeretterjesztést, oktatást, tanulást, emlékőrzést: utat a múltból a mának. Egy szkenner ma már nem elérhetetlen senki számára, amellyel digitalizálni lehet a könyveket, de a legnagyobb hozzáadott érték a valós munka, a ráfordított idő, hogy a digitális példányok szöveghelyesen kerüljenek fel az internetre. S ebben a digitalizációs munkában mindenki segítsége, ideje, szakértelme, hozzáadott értéke köszönetet érdemlő.