A kabala világának legnagyobb hatású könyve nemcsak ősi eredete miatt vált alapművé, hanem mert szinte az összes későbbi kabalisztikus tanítás innen ered. De ki írta a Zohárt, és hogyan került elő évszázadokkal később?
Ki írta a Zohárt?
A Zohár, a kabala fő szövege, maga Simon bár Jocháj rabbit (röviden: Rásbi) nevezi meg szerzőjeként. A második századi tanaita mester és tanítványai – köztük fia Elázár rabbi, írnoka Ábá rabbi, valamint Jehuda rabbi, Joszi ben Jáákov rabbi, Jicchák rabbi, Chizkijá rabbi, Chijá rabbi és mások – voltak a tanok átadói.
A hagyomány szerint a Rásbi maga is írt részeket a Zohárból, amikor barlangba rejtőzött a római hatóságok elől. A mű legnagyobb részét azonban tanítványa, Ábá rabbi jegyezte le, generációkon átívelve, tanárról tanítványra szállva. A Sálselet hákábálá szerint az eredeti Zohár olyan terjedelmes volt, hogy egy teve sem bírta volna el.
Hogyan került elő a Zohár?
A Zohár szövege évszázadokon át rejtve maradt, mivel a kabala tanulmányozása kizárólag a beavatottak számára volt engedélyezett. Csak a 13. században jelent meg újra, amikor a leoni Mose rabbi, spanyol kabalista kiadta.
Számos hagyomány él arról, hogyan került elő a mű: egyesek szerint a Rámbán küldte Izraelből fiának Katalóniába, de a hajó másfelé sodródott. Mások szerint arab uralkodók rejtekhelyen találták meg a kéziratokat, vagy hogy spanyol hódítók fedezték fel őket egy heidelbergi akadémián. A történetek közötti eltérés nem csökkenti a Zohár jelentőségét – épp ellenkezőleg: csak fokozza misztikus auráját.
A kabalisták szerint a Zohár tanulmányozása különleges hatással bír: enyhíti a számkivetés szenvedéseit, gyorsítja a megváltást, és isteni áldásokat vonz az ember életébe – még akkor is, ha az ember nem érti teljesen a szöveget.
A Zohár nyelve és fordításai
A Zohár nyelve elsősorban arámi, gyakran nehezen érthető szerkezetekkel és mély szimbolikával. A történelem során többen próbálták lefordítani héberre: már a 14. században R. Jiszráel ibn Al-Nakavá, majd a 16. században egy Berachiél rabbi nevű mester. Chájim Vitál rabbi is hivatkozik egy héber verzióra, talán ezek egyikére.
A 20. században Jehuda Rosenberg rabbi és Smuel Kipnis rabbi készítettek részleges, könnyebben olvasható fordításokat, de ezek számos misztikus részt kihagytak. A legteljesebb héber fordítást Jehuda Áslag rabbi készítette el, saját magyarázataival kiegészítve. Az angol nyelvű változatok közül a legismertebb a Soncino Press kiadása, bár nem teljes és tartalmaz pontatlanságokat is.
A Zohár felépítése
Bár gyakran egy könyvként emlegetjük, a Zohár valójában több mint húsz különálló rész gyűjteménye. Íme a legfontosabbak:
- A Zohár fő rész (Midrás háZohár) – tórakommentárok formájában írt tanítások, gyakran midrás jellegű értelmezésekben.
- Sifra d’Cniuta (A rejtett dolgok könyve) – a Berésit (Teremtés könyve) első szakaszára írt misztikus kommentár.
- Idra Rabba és Idra Zuta – itt tárja fel Rásbi a legmélyebb titkokat, majd halála előtti tanításait adja át.
- Heichálot (Paloták) – a lélek útja a mennyei világokon át – az ima közben vagy halálkor megélt misztikus tapasztalatok leírása.
- Sitrei Tóra (A Tóra titkai) – misztikus magyarázatok különböző Tórai részekhez.
- Midrás Hane’elam (A Rejtett Midrás) – részben arámi, részben héber nyelvű titkos tanítások, többek közt az Énekek énekéhez is.
- Ráyá Mehemna (A Hűséges Pásztor) – a micvák kabalisztikus értelmezése.
- Tikunei Zohár – hetvenféle értelmezése a „Berésit” szónak – külön kötetként is ismert.
- Zohár Chadás – új kommentárok a Tórához, az Énekek énekéhez, Rúth könyvéhez és a Jeremiás siralmaihoz.
A Zohár és a kabala a mai világban
A Zohár tanulmányozása ma is élő hagyomány: jesivákban, kabalista körökben, és egyre gyakrabban laikusok körében is. Sokan úgy tartják, hogy már a szöveg olvasása is érdemeket hoz, akkor is, ha nem értjük pontosan.
Források: Chabad.org, Zohár, bevezető R. Mose Miller; Előszó a Zohárhoz – R. Emanuel Schochet nyomán
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.