Vannak-e rabbik a Marson?

Feh√©r rabbi, barna rabbi, v√∂r√∂s rabbi, fekete rabbi, de “z√∂ld”? Milyen lehet egy “z√∂ld” marslak√≥ aki r√°ad√°sul m√©g rabbi is?

Az emberis√©g sz√°m√°ra tal√°n m√°r a vil√°g kezdete √≥ta a legmisztikusabb rejt√©ly a f√∂ld√∂n t√ļli √©let gondolata. Mindig vihart kever, amikor a nagy p√©nzekbe ker√ľlŇĎ tudom√°nyos kutat√°sok ‚Äď ak√°r a¬†legkisebb gyan√ļt keltŇĎ ‚Äď √©letnyomokra bukkannak. Ilyen volt tavaly, a vil√°g szerte elterjedt h√≠r is. Carl Sagan, a Cornell Egyetem kutat√≥ professzora egy Antarktiszban becsap√≥dott √©s feltehetŇĎen a Marsr√≥l sz√°rmaz√≥ meteoron, az √©let ‚Äď esetleges ‚Äď nyomaira bukkant. A k√∂zv√©lem√©ny igen sokr√©tŇĪen t√°rgyalta a t√∂rt√©nteket. Sokan bizalmatlanul, m√°sok nagy √©rdeklŇĎd√©ssel √©s rem√©nyeket t√°pl√°lva, az emberis√©g t√∂rt√©nelm√©nek fordul√≥pontjak√©nt k√∂nyvelt√©k el a nem mindennapi h√≠rt.

Mi a zsid√≥s√°g n√©zŇĎpontja az estleges f√∂ld√∂n t√ļli √©letrŇĎl? EgyeztethetŇĎ ez a Bibli√°ban le√≠rt teremt√©s t√∂rt√©net√©vel? Van-e ilyesmire utal√°s a mindenre kiterjedŇĎ Talmudban, vagy m√°s zsid√≥ vall√°si irodalomban? Hogyan v√©lekednek a vall√°s nagyjai errŇĎl ma?

A lubavicsi rebbe, rabbi¬†Menachem Mendel Schneerson mŇĪveiben h√°rom √≠zben √©rintette ezt a t√©mak√∂rt.

“Az egek Isten egei…”

 

Egy 1961-ben kelt lev√©lben egy fiatal ember k√∂vetkezŇĎ k√©rd√©s√©re ad v√°laszt a Rebbe: Hogyan egyeztethetŇĎk √∂ssze a vil√°gŇĪrben tett k√≠s√©rletek, √©s a Holdra sz√°ll√°s terve a T√≥ra k√∂vetkezŇĎ kijelent√©s√©vel: “Az egek¬†Isten egei, √©s a F√∂ldet az embereknek adta” (Zsolt√°rok115:16.),amibŇĎl elsŇĎ pillant√°sra √ļgy tŇĪnik, hogy az embernek csak a F√∂ld√∂n van szerepe, de nem az “egekben”.

A v√°lasz √ļgy sz√≥lt, hogy a zsolt√°rokban eml√≠tett F√∂ld nem csak a mi bolyg√≥nkra vonatkozik. A sz√≥ t√°gabb √©rtelmez√©sŇĪ, √©s mag√°ban foglalja¬†a vil√°gmindens√©get √©s annak minden elem√©t, vagyis a fizikai vil√°got. A vers val√≥di √©rtelme teh√°t az, hogy m√≠g Isten term√©szetesen, mind a szellemi mind a fizikai vil√°gban jelen van, az ember hely√©√ľl az √Ėr√∂kk√©val√≥ csak a fizikai vil√°got jel√∂lte ki, hogy az ember itt tegye hasznoss√° “r√∂pke” √©let√©t, az √Ėr√∂kk√©val√≥ szolg√°lat√°ra ford√≠tva azt, amennyire csak tŇĎle telik. Teh√°t az ŇĪrkutat√°s, sŇĎt m√°s bolyg√≥ra sz√°ll√°s sem mondanak ellent a T√≥r√°ban le√≠rtaknak.

Bibliai utal√°s f√∂ld√∂n t√ļli √©letre

 

A Rebbe egy 1969-es besz√©d√©ben egy talmudi id√©zetre hivatkozik. A Talmud (Mo√©d K√°t√°n¬†16a.) azt a Tanh√°zi vit√°t eleven√≠ti f√∂l, amelyben a b√∂lcsek a¬†B√≠r√°k k√∂nyv√©t¬†id√©zik, m√©gpedig Deb√≥ra Sisera f√∂l√∂tti gyŇĎzelmi √©nek√©nek azt a r√©sz√©t, amelyben azokat ostorozza, akik nem j√∂ttek seg√≠ts√©g√©re a d√∂ntŇĎ csat√°ban.¬†“√Ātkozz√°tok M√©rozt ‚Äď mondta Isten angyala ‚Äď √°tkozva √°tkozz√°tok lak√≥it, mivel nem j√∂ttek az √Ėr√∂kk√©val√≥ seg√≠ts√©g√©re, az √Ėr√∂kk√©val√≥ seg√≠ts√©g√©re a hŇĎs√∂k k√∂z√∂tt.”¬†(B√≠r√°k¬†5:23.) A talmudi b√∂lcsek v√©lem√©nye megoszlik, mire is utal a¬†M√©roz¬†n√©v, √©s kik¬†M√©roz lak√≥i. M√≠g egyesek szerint egy v√°ros (vagy egy nagy befoly√°s√ļ ember) nev√©rŇĎl van sz√≥, m√°sok szerint egy bizonyos M√©roz (Mars?) csillagr√≥l √©s annak lak√≥ir√≥l sz√≥l Deb√≥ra. Teh√°t az egyik v√©lem√©ny szerint a¬†josveh√°¬†sz√≥val, M√©roz csillag lak√≥ira (Marslak√≥k?) utal az √≠r√°s, azok nem j√∂ttek Deb√≥ra seg√≠ts√©g√©re.

A Marson nincs szabad v√°laszt√°s…

 

Herman Branoverrel, a be√©r-sev√°i Ben Gurion Egyetem vezetŇĎ fizikus professzor√°val, a 70-es √©vekben, folytatott besz√©lget√©sei sor√°n, a Rebbe elvetette azt a gondolatot miszerint m√°s¬†civiliz√°ci√≥k¬†is l√©tezn√©nek a v√©gtelen vil√°gmindens√©gben mondv√°n, hogy a T√≥ra szerint emberhez hasonl√≥ √©rtelmes l√©nyek csak akkor l√©tezhetn√©nek, ha meg lenne adva nekik is aszabad v√°laszt√°s¬†lehetŇĎs√©ge, √©s mivel¬†szabad v√°laszt√°s¬†csak¬†a T√≥ra birtok√°ban lehets√©ges, az pedig kiz√°rt, hogy a Sinai hegyen k√≠v√ľl volt vagy lesz m√°sutt is¬†t√≥raad√°s,¬†tov√°bb√° az is kiz√°rt, hogy t√∂bbf√©le T√≥ra l√©tezik ‚Äď T√≥ra csak egy van ‚Äď √≠gy teh√°t az emberhez hasonl√≥ √©rtelmes l√©nyek l√©te a f√∂ld√∂n k√≠v√ľl nem lehets√©ges. M√°s, primit√≠v √©let azonban nem kiz√°rt a zsid√≥ gondolkod√°s szerint.

Ezek szerint a Marson ha rabbik nem is, sŇĎt m√©g egyszerŇĪ¬†sakterek sem, de valamilyen, primit√≠v √©letforma elk√©pzelhetŇĎ, a zsid√≥ felfog√°s szerint.

Köves Slomo

Megjelent: Egys√©g Magazin 8. √©vfolyam 33. sz√°m ‚Äď 2014. j√ļlius 30.