A Hegedűs a háztetőn óta tudjuk, hogy áldás mindenre van: az új varrógépre és a cárra is. Az Egyesült Államok elnökének izraeli látogatása kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy az őt személyesen megpillantó zsidók elmondhatják-e az uralkodókra vonatkozó áldást vagy a mai világban ez a parancsolat már nem érvényes. A kérdésnek Báruch Efráti rabbi járt utána – számol be az Arutz7.
Napjainkban a legtöbb politikai vezető hatalma és az őket körülvevő tisztelet nem mérhető az egykori királyokéhoz, ezért jogos a bizonytalanság, hogy vonatkozik-e rájuk a Talmudban előírt áldás. A Bráchot traktátus 58. lapján a következőt olvashatjuk:
„Az ember mindig igyekezzen pillantást vetni a királyra, mert ha kiérdemli ezt a lehetőséget, akkor képes lesz különbséget tenni Izrael királyai és a világ népeinek királyai között”.
A neves középkori kommentátor, Rási ezt úgy magyarázza, hogy a messiás eljövetelekor az ember megérti, hogy mekkora különbség van a megváltónak kijáró tisztelet és a világi uralkodóknak kijáró tisztelet között.
A Sulchán Áruch törvénykódexben ez áll (Orách Chájim 224):
„Aki meglátja a világ népeinek egyik uralkodóját, a következő áldást mondja: Áldott vagy te Örökkévaló, Istenünk, a világ királya, aki adott tiszteletéből a hús-vér [embereknek] is”.
Az áldás jogossága kapcsán felmerülő egyik probléma, hogy a mai vezetők már nem viselnek olyan különleges, a rangjukat kifejező ruhákat, mint az egykori uralkodók. Emellett a hatalmuk is korlátozott (jó esetben), hiszen egykor a király akár halálos ítéletet is hozhatott. Továbbá, az átlagember általában nem is vethet pillantást az elnökre, hiszen folyamatosan rengetegen veszik körbe.
Mindezek fényében számos rabbi úgy véli, hogy az áldás teljes, Isten nevét és királyságát is tartalmazó szövegét nem szabad elmondani, egy rövidített változat azonban, mely ezeket nem említi, elmondható. Ez esetben tehát így hangzik az áldás magyarul:
„Áldott, aki adott tiszteletéből a hús-vér [embereknek] is”.
Ezzel a formulával azt fejezzük ki, hogy odafigyelünk a Talmud utasítására, ám a bizonytalan helyzet miatt nem kockáztatjuk, hogy esetleg feleslegesen ejtsük ki Isten nevét, ami szigorú tórai tilalom alá esik.
Vannak azonban olyan döntvényhozók, akik szerint az Egyesült Államok elnökének kijár a teljes áldás, még akkor is, ha csak a kíséretében megbújva halad el a közelünkben. Ezek a rabbik a következő módon cáfolják meg a korábban felvetett problémákat: Mivel manapság már egyik államfő sem hord megkülönböztető viseletet, már nem elvárás ennek megléte, így a királyi ruha hiánya nem lehet akadálya az áldásnak. Igaz, hogy a mai vezetők nem szabhatnak ki önállóan halálos ítéletet, azonban kegyelmet adhatnak és háborút is indíthatnak más országok ellen. Az Egyesült Államok elnöke tehát igenis dönthet élet-halál ügyében. Az amerikai alkotmány szerint az elnök jogosult háborút indítani, és ez hatalmas tömegek halálát vonhatja maga után. Joe Biden tehát valóban nagy hatalommal rendelkezik, rangja nem szimbolikus csupán.
E fenti érvelést elfogadva tehát kijelenthetjük, hogy az elnöknek kijár a teljes áldás és akinek lehetősége van rá, az tegyen meg mindent, hogy legalább egy pillantást vethessen rá. Az áldást akkor is el lehet mondani, hogy őt magát nem láttuk a körülötte csoportosuló kísérők és testőrök miatt. Mindez azonban nem vonatkozik arra, ha a televízióban vagy internetes közvetítésen keresztül látjuk őt, mert az áldás elmondásának fontos feltétele a fizikai jelenlét. Az elnöki repülőgépre vagy a szállodai elnöki lakosztály ablakára tekintve sem mondhatjuk el az áldást, csak akkor ha látjuk őt vagy legalább az őt körülvevő kíséretet.
Ha kétséges, hogy valóban az elnök kíséretét látjuk, szintén nem mondhatjuk el az áldást, hiszen az elnök együtt utazik számos beosztottjával, akik szintén jelentős biztosítást kapnak. Ráadásul a titkosszolgálat egyik kedvelt eszköze, hogy a védett személy valójában nem is a hivatalos autóban utazik, hanem egy távolabbi kísérőjárműben helyezik el. A Talmudban leírt áldás tehát – a fenti feltételek megléte esetén – elmondható az Egyesült Államok elnökére.
Fotó: Wikipédia