A zsidó államban múlt héten tartottak parlamenti választásokat (az elmúlt három és fél évben ötödik alkalommal), melynek végleges eredményét, ami már a katonák szavazatait is tartalmazza, a napokban tették közzé. Minden jel arra mutat, hogy hosszú idő után viszonylag stabil kormánya lehet Izraelnek, mert Binjámin Netánjáhu és szövetségesei 64 helyet kaptak a 120 fős törvényhozásban.
A szigorúan ortodox, haredi társadalomban, ahol a közösségeket vezető rabbik szava a mérvadó az élet minden kis és nagy kérdésében, természetesen a voksolás is felülről irányítva, az adott szellemi vezető utasítása alapján történik.
Az askenáz gyökerű haredi csoportok a Tóra Zsidósága pártra szavaznak, mely két frakcióból áll: a haszidokat képviselő Águdát Jiszráelből és a nem-haszid, litván haredieket képviselő Degel Hátorából. Ez a pártszövetség összesen hét mandátumot szerzett. A közel-keleti és észak afrikai gyökerű, szfárádi harediek pártja a Sász, mely 11 helyet kapott a Kneszetben. A haredi közösség egy kisebb, radikális csoportja bojkottálja a szavazást, mert úgy vélik, hogy az az általuk teljes mértékben elutasított cionista állammal való együttműködés lenne.
Érdekes kivételt képviselnek a Chábád követői, mert a Lubavicsi Rebbe nem jelölt meg egy olyan pártot, melyet híveinek követnie kellene s így a lubavicsi haszidok szavazatai több párt között oszlanak meg.
A Rebbe azt hangsúlyozta, hogy olyan politikai erőt kell támogatni, mely számára egyaránt fontosak a Tóra törvényei és Izrael állam zsidó jellegének szavatolása, illetve a Szentföld területi egységének és biztonságának garantálása.
A Rebbe élesen ellenezte, hogy Izrael területeket adjon fel a szomszédos országok vagy a palesztinai arabok javára.
Mivel a hatodik rebbe, Joszef Jicchák Schneersohn rabbi 1949-ben települést alapított haszidjai számára Kfár Chábád néven, így az ottani választási eredményeket tanulmányozva képet kaphatunk a lubavicsi haszidok pártpreferenciáiról. A mintegy hétezer embernek otthont adó település lakosainak 67 százaléka élt demokratikus jogával, ami öt százalékkal marad el az országos átlagtól. Ennek egyik oka, hogy sokan külföldön segítik a zsidó közösségeket és nem tudtak hazatérni a szavazásra. A legtöbb voksot érdekes módon nem egy haredi párt, hanem a Vallásos Cionizmus pártszövetség kapta (56.23%). Ide tartozik radikális-jobboldali Ocmá Jehudit (Zsidó Erő) párt, mely mindig igen népszerű volt a Chábád tagjai között. Ennek az az oka, hogy a párt vezetője, Itámár Ben-Gvir kérlelhetetlenül ellenzi egy palesztin állam létrejöttét a Szentföldön és erősíteni kívánja az ország zsidó karakterét. A második helyre alaposan lemaradva (19.12%) a már említett Tóra Zsidósága párt futott be, majd a Sász (12.59%) következett, illetve Netánjáhu pártja, a Likud (10.62%). Az összes többi párt összesen csupán 1.4 százalékot kapott.
Fotó: Wikipédia
.JPG){kind=link}