Fegyverek, pénzérmék, elszenesedett fagerendák kerültek elő a láchisi erdőben talált erődített építményből, melyről a kutatók úgy vélik, hogy a görög hadsereg erődrendszerének része volt, mellyel egy közeli várost védtek. Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei szerint a helyszínen talált tárgyak elegendő bizonyítékot szolgáltatnak egy, a zsidó hasmóneusok és a szír-görög sereg közti összecsapásra mintegy 2100 évvel ezelőtt – írja a Watch Jerusalem.

Kép forrása: Izraeli Régészeti Hatóság

Az erődített építmény egy hegy csúcsán állt, ahonnan jól lehetett látni az ősi utat és Maresa városát is. A kulturális szempontból igencsak vegyes település, ahol csak kis számú zsidó közösség élt, ma a UNESCO világörökség részét képezi.

A feltáráson dolgozók első feladata az volt, hogy a beszakadt második szint köveit elhordják és így kutathatóvá váljon az erőd alapja. Ezt a munkát olyan gimnazisták végezték, akik az Oktatási Minisztérium archeológiai képzésében vesznek részt, és tanulmányaik végén régészetből érettségiznek.

„A feltárási terület kézzel foghatóan bizonyítja a hanukai történeteket. Úgy tűnik, hogy egy olyan épületet fedeztünk fel, mely abba az erődített védelmi rendszerbe tartozott, melyet a görög sereg parancsnokai emeltettek, hogy védjék Maresa hellenisztikus városát a hasmóneus támadásoktól” – áll a feltárás igazgatóinak állásfoglalásában. „A helyszínen talált leletanyag azonban azt mutatja, hogy a szeleukida védekezés sikertelen volt. Az épületet felgyújtották és lerombolták a hasmóneusok.”

A régészeti ásatások során egy négyzet alakú, 15×15 méteres épületet maradványait hozták a felszínre. Az építményt a polgári időszámítás kezdete előtti 112 körül emelték és erősítették meg.

Forrás: Izraeli Régészeti Hatóság

A több mint három méter vastag falakat hatalmas kövekből építették olyan módon, hogy a fal külső része lejtett, akadályozva ezzel az esetleges betolakodók bejutását. Az épület belső terét hét helyiségre osztották és lépcső vezetett a második emeletre, ami azonban nem maradt ránk. A régészek szerint az építmény eredetileg körülbelül öt méter magas lehetett.

A feltárások során a megsemmisült felső szint több ezer kövét termelték ki a kutatók, mielőtt rátaláltak a „nagy mértékű pusztítás rétegére”, mely nagyjából fél méter vastagságú. Ebből a rétegből több száz tárgy is előkerült, köztük kerámia, parittyák, vasból készült fegyverek, megégett fagerendák és több tucat, a polgári időszámítás kezdete előtti II. század végére datált pénzérme. E leletek alapján, mondják a régészek, hogy

„az épület elpusztítása Jochánán Hirkanosz hasmóneus vezető hódításaihoz kapcsolható, mely harcokra Idumea régiójában az i. e. 112 körül került sor.”

Jochánán Hirkanosz tetteit a Makabeusok könyve rögzíti, mely könyv a zsidó Bibliában, a Tánáchban nem szerepel. A történtekről, melyek következtében a hasmóneus állam dél felé terjesztette ki a határait, Josephus Flavius zsidó történetíró is beszámolt. Ez az eseménysor már nem a hanukai történet főgonoszához, IV. Antiochus királyhoz kötődik, hanem utódjához, a harcot folytató Antiochus Grypushoz.

A felkelés a polgári időszámítás előtti 167-ben kezdődött, amikor az önmagát Epiphanesnek, megtestesült istennek nevező IV. Antiochus fel akarta számolni a judaizmust és a zsidókat be akarta olvasztani birodalma többi népei közé. A zsidók által csak Epimanesnek, őrültnek gúnyolt uralkodó betiltotta a Tóra törvényeinek gyakorlását és alattvalóit arra kötelezte, hogy bálványoknak áldozzanak. A Makabeusok könyve leírja, hogy a halálbüntetés kiszabásához már az is elég volt, ha valakinél tóratekercset vagy más szent iratot találtak. Ha leleplezték egy nyolc napos gyermek körülmetélését, mind a csecsemőt, mind az anyját megölték. Nem csoda, hogy hamarosan fegyveres ellenállás bontakozott ki a Modiinban élő papi család, a hasmóneusok vezetésével. A felkelőknek kétfrontos harcot kellett vívniuk: mind a szír-görög seregekkel, mind a hellenizált zsidókkal fel kellett venniük a harcot.

Modiin – ahonnan a hanukai történet indult

A hanukai események kiindulópontja a szabadságharcot kirobbantó Mátitjáhu főpap és bátor fiainak lakóhelye, a Jeruzsálem és Tel-Aviv között félúton fekvő Modiin. Az ókori kistelepülés helyén ma modern izraeli nagyváros áll, melyet ugyan csak 1996-ban alapítottak, de lakóinak száma már a százezerhez közelít. A hosszú távú tervek szerint a város 240 000 ember otthona lesz majd. … Olvass tovább

A tragikus, polgárháborús elemeket sem nélkülöző időszakról az évszázadokkal korábban élt Dániel könyvében (11:31-32) olvashatunk próféciát:

„És karok fognak támadni tőle s megszentségtelenítik a szentélyt, az erősséget, s elmozdítják az állandó áldozatot és elhelyezik a pusztító undokságot. És a szövetség gonosz megszegőit elcsábítja hízelkedéssel, de az Istenét ismerő nép erős lesz és cselekszik”.

„A makabeusok történetei a szemünk előtt kelnek életre, és ez az Izraeli Régészeti Hatóság munkájának legizgalmasabb része, amikor elkötelezett, keményen dolgozó archeológusok életet lehelnek azon emberek beszámolóiba, akik megfordultak e földön. Nemsokára ismét hanukát ünnepeljük, melynek központi témája a hasmóneusok győzelme a görögök felett, mely biztosította független zsidó államiságot.

A hasmóneusok nem tudhatták, hogy 2100 évvel később a független Izrael Államban tanuló diákok találnak majd rá egyik fényes győzelmük nyomára.” – mondta a régészeti hatóság vezetője, Eli Eskozido.

„Az Izraeli Régészeti Hatóság fantasztikus új felfedezése jól példázza, ahogy a hagyományainkhoz tartozó, jól ismert és közkedvelt történetek történelmi és régészeti megerősítést nyernek” – mondta Chili Tropper kulturális- és sportminiszter.

Nyitókép: Izraeli Régészeti Hatóság

Megszakítás