A hanukai szabadságharcot vezetők hasmóneus dinasztia független zsidó királyságot hozott létre a szír-görög erők kiűzését követően. Bár kohén, azaz papi családként a Tóra törvényei szerint nem foglalhatták volna el a trónt, hiszen Izrael királyának Dávid házából, tehát Jehuda törzséből kell származnia (a kohénok pedig Lévi törzséből valók), mégis ők vezették a viszonylag rövid életű, mindössze 130 éven át fennálló, később a rómaiaknak behódoló zsidó államot, melynek bukása után közel kétezer évet kellett várni a függetlenség visszaállítására.
A hasmóneus uralkodók szerették a fényűzést és számtalan palotát építtettek magunknak szerte az országban. Egyik kedvelt helyszínük az ősi Jerikó városa volt, ahol több díszes épületet is emeltek. Jerikó nyugati szélén, ott, ahol a Júdeai-sivatag egyik legszebb folyóvölgye, a Náchál Prát, más néven a Vádi Kelt kiér a hegyek közül, egymás után húzták fel az elsősorban télen használt palotákat. A jeruzsálemi hideg, esős téli időjárás helyett Jerikóban kellemes napsütés várta az uralkodókat. A környéken több forrás is biztosította a bőséges vízellátást és fontos utak is keresztezték egymást. Később Heródes király is követte példájukat és három palotát épített magának ezen a helyszínen.
Az első építtető I. Jochánán Hürkanosz (i. e. 134-104) király és főpap, a hanukai felkelést kirobbantó Mátitjáhu unokája volt. Fia, Alexander Jánáj (i.e. 103-76) nagyobb és jobban megerősített palotát akart. Nem vesződött az apja által emelt épület kibővítésével, inkább betemettette azt, és újat építtetett a tetejére. Halála után özvegye emelt a közelben két, eredetileg teljesen egyforma palotát két, egymással versengő fia számára, akik idővel elegáns medencékkel és rituális fürdőkkel emelték az épületek fényét. A paloták i. e. 31-ben egy nagy földrengés során omlottak össze. Nem sokkal később a hasmóneus-dinasztiának is vége szakadt és az ország római uralom alá került.
A híres építtető, a jeruzsálemi Templom-hegyet és az azon álló Szentélyt kibővítő Heródes királynak is megnyerte tetszését Jerikó és a hasmóneus paloták közelében, egy Kleopátra királynőtől bérelt földterületen húzta fel első palotáját, majd az összeomlott hasmóneus palota romjain a másodikat. Harmadik, egészen fényűző palotáját a Náchál Prát két partján építette fel. Az épületrészeket díszes híd kötötte össze, ennek maradványai a mai napig láthatóak. A munkálatokat egy itáliai építész irányította, s a medencékkel, dús kertekkel övezett palota megállta volna a helyét akár Rómában is. A földrengésveszély miatt nagy szilárdságot biztosító, élére állított, négyszögletes építőköveket használtak, méghozzá igen eredményesen – ez az építmény maradt fenn a legjobb állapotban.
A területen már a XIX. század végén folytak ásatások, de a legnagyobb feltárást a híres izraeli régész, Ehud Necer végezte 1973 után. A helyszín azonban sohasem vált ismert turisztikai célponttá, mert a közeli Jerikó az oslói „békeszerződés” értelmében a Palesztin Autonómia fennhatósága alá került. Bár a régészeti lelőhely a megállapodás szerint izraeli terület maradt, biztonsági és politikai megfontolások miatt sohasem fejlesztették a területet és csak igen ritkán engedélyezték turisták látogatását.
Ezen a helyzeten akar változtatni Binjámin megye önkormányzata, mely idén hanukakor kétnapos fesztivált rendezett a helyszínen. A látogatókat különleges szafari-teherautókon szállították a palotákhoz az egykori, rómaik által épített, kanyargós sivatagi úton a közelben fekvő Micpe Jerichó településről.
Az érdeklődőket idegenvezetés, a gyerekeket pedig előadások várták, és különféle állomásokon próbálhatták ki a kézügyességüket: készíthettek mozaikot, olajmécsest, vagy érmeket. Természetesen lehetőség nyílt arra, hogy a látogatók maguk járják be a területet, felfedezve az olyan részleteket, mint egy-egy oszlopfő, a heródesi építkezés különleges falazási technikája, vagy a nagyszámú medence és rituális fürdő. A hasmóneus paloták elhelyezkedése is különleges, a világ egyik legősibb városa, Jerikó közelében találhatók a romok, láthatók Moáv hegyei, a Jordán-folyó völgye és a Júdeai-sivatag aranyló magaslatai. A feltárt terület egyik legkülönlegesebb látványossága még így szárazon is Heródes egyik, kör alakú fürdője, melybe egykor több irányból ömlött be a víz, felfrissítve az ott fürdőző méltóságokat. A kör közepén szintén kör alakú, kőből készített pódium áll, melyet a vízben hűsölők körülállhattak, és a kőasztalra könyökölve italozhattak és falatozhattak.
A terület egyébként, ha romos is, nem lakatlan, arab betelepülők ugyanis egyre nagyobb területet kerítenek el maguknak, és ültetnek zöldségeket a részben még feltáratlan területen. E jelenségről korábban is beszámoltunk. Ugyan korábban a területet felügyelő Polgári Közigazgatási Hatóság régészeti egysége elkobozta a helyszínen talált építőanyagot és munkagépeket, a gyanúsított személyeket pedig kihallgatta a rendőrség, úgy tűnik, a terjeszkedés továbbra sem állt meg. Ez a fajta csöndes területfoglalás komoly gondot okoz az izraeli hatóságoknak, és nem egyszer fordult elő, hogy értékes régészeti leletek vesztek oda e tevékenység nyomán. “Sajnálatos módon a palesztinok rendszeresen rongálják a régészeti leleteket és lelőhelyeket, melyek nagy része a zsidó nép szentföldi történelméről tanúskodik. Hatóságunk minden lehetséges eszközzel küzd azért, hogy megakadályozza a Júdea és Somron területén található régészeti lelőhelyeken végzett illegális építkezéseket” – nyilatkozott korábban Márko Ben Sábát, a Polgári Közigazgatási Hatóság igazgatója. A most kezdődő turisztikai fejlesztés és a helyszín megismertetése a közvéleménnyel remélhetőleg orvosolja e problémákat is.
zsido.com