A kétéves felújítási programot követően özönlenek a turisták – köztük sok izraeli – a marokkói város egykori zsidónegyedébe.

A fallal körülvett mellah (gettó) ékköve a Lazama zsinagóga, melyet 1492-ben emeltek a Spanyolországból elüldözött zsidók, akik közül sokan a közeli Marokkóban telepedtek le. A „száműzöttek zsinagógájának” is nevezett épület a hegyvidéken élő, zsidó hitre tért berber törzsek fiainak is tanházként szolgált. A zsinagóga az 1960-as évekig működött, azután a kivándorlás miatt elnéptelenedett.

A tanház termeiből múzeumot alakítottak ki, ahol az egykor virágzó közösség életét lehet megismerni. Az egykor itt imádkozók ma már Izraelben, Franciaországban és Észak-Amerikában élnek. Izrael már az ötvenes évektől szervezte a kivándorlást, és több százezer marokkói zsidónak adott új otthont. Akik maradtak, azok a független Marokkó kikiáltása után hagyták el az országot, általában Franciaország irányába, elsősorban az erősödő antiszemitizmus miatt.

Izrael megalapítása előtt mintegy 300 ezer zsidó élt az észak-afrikai országban, mára talán 3 ezren maradtak. Az Atlasz-hegy lábánál fekvő Marrakesben 50 ezer zsidó élt 1947-ben, ma mindössze 100 főt számlál a közösség, elsősorban idős embereket.

A gettó falain kívül álló, zsidó tulajdonban lévő épületeket muszlimoknak adták el, és a negyed falainak nagy része idővel eltűnt.

„Gyakran az imádkozáshoz szükséges tíz férfi sincs meg.” – mondta egy idős asszony a zsinagógában. Az őszi ünnepsorozatot lezáró szimchát torá, azaz a Tóra örömünnepe azonban idén különösen sok résztvevőt vonzott. „Még sohasem láttunk ennyi embert itt. Mióta felújították a negyedet, egyre több turista érkezik.” – mondta a 26 éves Jáákov Ászájág, aki a legfiatalabb marrakesi zsidóként aposztrofálja magát. A felújítási munkálatok két éve kezdődtek és 17.5 millió eurót használtak fel eddig.

Húsz évvel ezelőtt a negyedet átnevezték Szálámra, azonban VI. Mohamed király utasítására idén visszakapta az eredeti, El Mellah nevet, hogy megőrizzék a történelmi emlékezetet és fejlesszék a turizmust. A régi, héber feliratokat és utcaneveket is felélesztették, a zsinagóga például a Talmud Tóra utcában áll.

„Rengeteg izraeli érkezett az ünnepekre, idén talán az ötvenezret is elérte a számuk.” – mondta Dávid, akik izraeli csoportokat vezet, melyek a spanyolországi Malagán keresztül érkeznek a városba.

„Otthon érzem magam Marokkóban, mert itt születtem. A szüleim cionisták voltak és a hatvanas években települtek át Izraelbe, amikor négy éves voltam. ” – mondta az egyik izraeli turista, aki Asdodból érkezett.

„A marokkói származású izraeliek nem tudják elfelejteni ezt az országot, és mindig elámulnak a toleráns közegtől, amikor először látogatnak ide.” – mondta a túravezető.

Marokkó ugyan békeszerződést kötött Izraellel, de hivatalos diplomáciai vagy gazdasági kapcsolataik nincsenek. A valóságban azonban havonta négymillió dollárnyi áru cserél gazdát a két ország között.

A nyugodt légkör és a számos fejlesztés miatt a marokkói turizmus rohamléptekben növekszik, idén már nyolcmilliónál is több külföldi látogatott az országba, köztük egyre több izraeli.

Forrás: Ynet