Pészah második estéjétől fogva hét héten át számoljuk a napokat, míg végül elérkezünk az ötvenedik naphoz, sávuot ünnepéhez. Néhány fontost tényt gyűjtöttünk csokorba az ünneppel kapcsolatban.

1. Sávuotnak számos neve van

Az egyes nevek az ünnep különféle aspektusait világítják meg. A tóraadás mellett ugyanis sávuot mezőgazdasági aspektussal is bír, ezen a napon vitték fel hatalmas kosarakban az első termést a Szentélybe (bikurim) és ezt követően lehetett az új búzát fogyasztani.

chág hásávuot – a hetek ünnepe, peszáchtól fogva hét hetet számolunk sávuotig

chág mátán toráténu – a tóraadás ünnepe

chág hábikurim – az első termény áldozatának ünnepe

chág hááceret – a Jeruzsálemben való összegyülekezés ünnepe

chág hákácir – a betakarítás ünnepe

2. A tóraadás a Szináj-hegy lábánál történt

A midrás elmeséli, hogy a hegyek összevesztek azon, melyikük legyen a tóraadás helyszíne. Csak a kis Szináj-hegy nem szólt semmit, mert úgy gondolta, hogy jellegtelensége miatt úgysem őt fogja az Örökkévaló választani. Isten azonban pont azért jelölte ki a Szináj-hegyet, mert nem kérkedett, hanem csendben meghúzódott. Isten szerény, visszahúzódó hegyet keresett. Miért nem adta akkor a Tórát sík területen, vagy esetleg egy mély völgyben? Nem lett volna alkalmasabb egy ilyen helyszín, mely még jobban kifejezi a szerénységet? A bölcsek szerint a Szináj-hegy arra emlékeztet, hogy az embernek mindig szerénynek kell lennie, de büszkének kell lennie saját értékeire.

Csoda is történt a heggyel kapcsolatban: a tóraadásra az egész hegy virágba borult. Ennek emlékére szokás az otthonokat és a zsinagógákat virággal díszíteni ezen az ünnepen. Ezt a szokást már a Sulchán Áruch törvénykódexet az askenáz zsidók tradícióival kiegészítő Mose Iszerlis rabbi is említi a XVI. századból. Később, a Vilnai Gáon, Élijáhu Krámer rabbi e hagyományt ellen szólalt fel, mert túlságosan emlékeztette egy olyan, nem zsidó ünnepe, ahol fát helyeznek el a lakásokban és templomokban.

Az ünnep kellékei: virágdísz

  Sávuot alkalmából sok helyen virággal díszítik az otthonokat, illetve a zsinagógákat. Nem volt ez másként a régi Pesten sem, ahogyan arról már korábban beszámoltunk: Apuka, meg Anyuka lementek a piacra, és összevásároltak egy csomó virágot és olajágat, de rengeteget. Azokat felhozták, és a festmények mögé dugdosták. A csillárt is körülvették virágokkal. Főleg az olajágakat … Olvass tovább

A Szináj-hegy pontos helyét nem ismerjük. Élijáhu (Illés) próféta volt az utolsó, aki még tudta, hogy melyik az a hegy, ám a történet tanúsága szerint az Örökkévaló nem helyeselte, hogy ott keresett menedéket. A hegy csakis addig volt szent, ameddig a tóraadás zajlott, utána pontosan ugyanolyan hegy lett ismét, mint korábban volt. Ez ellentétben áll Jeruzsálemmel, melynek szentsége örök időkre szól.

További magyarázat a tóraadás helyszínére, vagyis arra, hogy nem Izrael Földjén, hanem még a sivatagban került sor erre az eseményre, hogy a törzsi területeken kívül kellett a zsidóknak átvenniük a Tant, mert így egyik törzs sem követelhetett előjogokat a maga számára. Az Izrael földjén kívül fekvő Színáj-hegy biztosította, hogy a zsidó nép minden tagja egyaránt a magáénak érezze a Tórát, törzsi hovatartozásától függetlenül.

A hetiszakasz földrajza: Szináj-hegy

A ma Szinájnak nevezett hegység az egyiptomi Szináj-félsziget déli csücskének közelében fekszik. Azt, hogy pontosan melyik a Tóra által többször említett Szináj-hegy, sajnos nem tudjuk. A Tórát maga a zsidó hagyomány Torá miSzináj – Szináj-hegyi tanításként is nevezi, és bölcseink innen származtatják hagyományainkat. A hagyomány szerint a Szináj-hegyi tóraadáskor az egész nép jelen volt, annak … Olvass tovább

3. A tóraadásnál az egész nép jelen volt

Bölcseink azt mondják, hogy a tóraadáskor nemcsak azok a zsidók álltak a hegy lábánál, akik éppen abban az időben éltek, hanem minden egyes zsidó lélek, aki a földön valaha élt vagy élni fog, megjelent, hogy átvegye a Tórát. A tóraadás, héberül mátán Torá örök érvényű kiindulópont a zsidók számára, ez a zsidóság néppé válásának pillanata.

4. Az ünnepnek számos szokása van

Ezek pedig:

  • ünnepi gyertyagyújtás
  • tikun léjl sávuot – egész éjjel vagy az éjszaka nagy részében tartó tóratanulás
  • Rut könyvének felolvasása
  • a tízparancsolat felolvasása
  • mázkir, az elhunyt hozzátartozókért mondott ima
  • tejes ételek fogyasztása
  • a zsinagógákban elhangzik a papi áldás, a birkát kohánim
  • virágokkal, zöld ágakkal díszítik a zsinagógákat és az otthonokat (a Chábádban nem szokás)
  • a Szentély idejében ekkor vitték fel az első termést Jeruzsálembe, ez volt a bikurim és kovászos kenyeret mutattak be áldozatként

Kóser gasztro: hogyan ünnepelték sávuotot a régi Pesten?

Beszélgetés-sorozatunk folytatásaként sávuot, vagy ahogy pestiesen mondják, svüesz szokásaiba nyerünk betekintést. Bónusz: palacsintatorta recept.   Hogyan zajlottak a sávuoti előkészületek? Apuka, meg Anyuka lementek a piacra, és összevásároltak egy csomó virágot és olajágat, de rengeteget. Azokat felhozták, és a festmények mögé dugdosták. A csillárt is körülvették virágokkal. Főleg olajágakat hoztak, meg a pünkösdi rózsát. Emlékszem, … Olvass tovább

5. Tejes és búzából készült ételek a sávuoti asztalon

Sávuot ünnepén szokás tejes ételeket enni. Ennek többek között az a magyarázata, hogy a zsidók számára a tóraadás pillanatában kötelezővé váltak a kósersági törvények, kóser hús pedig még nem állt rendelkezésre. Ezért ettek azon a napon tejeset. Egy másik magyarázat a Tórát a tápláló tejhez hasonlítja. További magyarázatok itt találhatók. A tej és a zsidó hagyomány kapcsolatáról szóló írásunk itt olvasható.

Sávuot a spirituális tóraadás mellett az igencsak fizikai aratás ünnepe is. A Szentélyben ezen a napon búzából készült kovászos kenyeret mutattak be. Vannak, akik ez alkalomból búzaszemekkel díszítik vagy búzakalász alakúra készítik a bárcheszt, az ünnepi kalácsot.

6. Izraelben csak egynapos az ünnep

Maga sávuot ünnepe egynapos ünnep. Izraelen kívül azonban fennmaradt a jom tov seni sel hágálujot szokása, mivel korábban, még a kötött naptár bevezetése előtt minden hónap elején külön meg kellett állapítani, hogy mikor kezdődik egy-egy hónap, és attól függött, hogy mikorra esnek az ünnepek. Az Izraeltől távol eső településeken a bizonytalanság kiküszöbölése miatt két napos ünnepeket tartottak. Bár ma már nincsenek kétségeink a pontos dátumot illetően, az ünnepek megkettőzésének szokása fennmaradt a diaszpóra közösségeiben.

Miért tart tovább peszách ünnepe Izraelen kívül?

Amint a neve is mutatja, a félünnep, vagy az ünnep hétköznapja egyesíti magában az ünnepet és a hétköznapot, a szentet és a profánt, az emelkedettet és a mindennapit. Peszách ünnepe a tórai előírás szerint hét napos. A gálutban, vagyis Izraelen kívül azonban nyolc napon át ünneplik.   Míg Izraelben az első és az utolsó nap … Olvass tovább

7. Sávuot napja Dávid király születésének és halálának évfordulója

Dávid király nem csak ezen a napon született, hanem ekkor is hunyt el hetven éves. A midrás azt meséli, hogy megkérdezte Istentől, mikor fog meghalni. Isten elárulta neki, hogy egy szombati napon. Ettől fogva Dávid minden szombatot tóratanulással töltött, hogy a halál angyala ne tudja elvinni őt. Amikor azonban elérkezett az ideje, a halál angyala elvonta a figyelmét a tóratanulásról, és így végül visszaadta lelkét a teremtőnek. Ám a mai napig velünk van, hiszen az általa írt zsoltárokat nap mint nap olvassuk, részben a mindennapi imáink részeként, részben pedig menedékként, amikor igazán nagy segítségre van szükségünk Istentől.

Dávid király és Jeruzsálem

Dávid király a zsidó történelem egyik legismertebb alakja. Kis pásztorfiú és nagy király, hódító, megtérő, zsoltáríró és csábító. Dávid háza a zsidó nép királyi háza, és az ő utódai közül kerül majd ki a megváltó. Dávid Betlehem városában született a polgári időszámítás kezdete előtti 907-ben, sávuot ünnepén. Apja Jisáj volt, a moábi népből a zsidóságba … Olvass tovább

8. Sávuot a hászidizmus alapítójának halálozási évfordulója

Jiszráel ben Eliézer rabbi, a Báál Sém Tov 1698-ban született, elul hónap 18-án és 1760-ban, sávuot napján adta vissza lelkét az Örökkévalónak. Ő volt a hászidizmus megalapítója és első mestere. Újszerű, a szegény és tanulatlan zsidókat is megszólító, emberszámba vevő, magához szólító tanai számos közösségben gyorsan népszerűvé váltak. Arról beszélt, hogy Isten minden egyes zsidót egyformán szereti és minden egyes zsidó minden egyes micvájának hatalmas jelentősége van. Beszélt arról, hogy az isteni tudatosság ott munkál minden egyes fűszálban, az univerzum minden egyes történésében és gondolatában. A szegény, elnyomott, meggyötört tömegekhez ugyanúgy szólt, mint a különlegesen képzett tóratudósokhoz. Üzenete egyaránt hordozott fontos jelentést tanultnak és tanulatlannak, értelmet adva létezésüknek, életüknek, kemény munkájuknak.

322 éve, ezen a napon született a hászidizmus megalapítója

A mai nap, cháj elul – elul hónap 18. napja (ebben az évben szeptember 7.), a hászid kalendárium egyik legjelentősebb ünnepnapja. Ezen a napon született 1698-ban a hászidizmus alapítója, Jiszráel ben Eliézer rabbi, közismert nevén a Báál Sém Tov, majd később, 1745-ben az ő „szellemi unokája” a chábád hászidizmus alapítója, a ljádi Sneur Zálmán rabbi, … Olvass tovább

9. Ezen az ünnepen Rut könyvét is felolvassák

Általában reggel, de vannak azonban közösségek, ahol a sávuot éjjelén tartott tikun léjl sávuot, az egész éjszakán át tartó tanulás részét képezi Rut könyve, és nem olvassák fel nyilvánosan. Rut könyve többszörösen is kapcsolódik sávuot ünnepéhez. Sávuot Dávid király születésének és halálának az évfordulója. Rut és férje, Boáz Dávid király dédnagyszülei voltak, vagyis a királyi ház leszármazását (illetve annak kezdeteit) írja le a könyv.

A könyvben leírt betakarítás sávuot tematikájához illeszkedik, továbbá végül Rut teljes szívével tért be a zsidóságba, azaz magára vállalta a Tóra törvényeit. A tóraadáskor, amelynek az évfordulója sávuot, minden zsidó betérő volt bizonyos szempontból, hiszen akkor vállalták magukra a Tórát teljes szívből, annak minden részletével és szabályával, ahogy mondták: „náásze venismá” – megtesszük és meghallgatjuk.

Egy másik érdekes kapcsolat Rut és a betérés között az, hogy míg a zsidókra 613 parancsolat vonatkozik, addig a nem-zsidókra hét (Noé fiainak hét törvénye). Rut ezeket már betérése előtt is betartotta, és a betérésekor – amire éppen ebben a betakarítási időszakban, sávuot környékén került sor – magára vállalta a maradék 606 micvát is. Nevének számértéke is éppen ennyi: 606 (rés: 200, váv: 6, táv: 400).

Azoké a jutalom, akik jótéteményeket hajtanak végre

   A közeledő sávuot alkalmából az ünnepen felolvasott megilát Rutot, vagyis Rut könyvét mutatjuk be olvasóinknak.   A zsidó hagyomány öt megilát ismer. Ezek könyvek, melyek a zsidó Biblia harmadik részéhez, az úgynevezett szent iratokhoz (ktuvim) tartoznak. Viszonylag rövid, néhány fejezetre kiterjedő szöveget tartalmaznak. A megila megjelenésében tekercs, akárcsak a Tóra, ám azzal ellentétben csak … Olvass tovább

10. Tanulás egész éjjel

Ez a tikun léjl sávuot. A legismertebb magyarázat szerint azért van szükség az egész éjjelen át tartó tanulásra, hogy kijavítsuk azt a hibát, amit az ősök vétettek, amikor elaludtak a tóraadás előtt. A midrásban (Sir hásirim rábá) olvashatjuk, hogy a tóraadás előtti este a zsidó nép azt tette, amit mindenkinek tennie kéne egy ilyen jelentőségű esemény előtt: korán elmentek aludni, hogy másnap kipihenten ébredhessenek. Ám a várakozásokkal ellentétben nem ébredtek fel sem korán, sem időben, hanem elaludt az egész nép apraja-nagyja. Mózesnek úgy kellett értük mennie és felkeltenie őket, a Mindenható pedig így szólt:

„Miért jöttem és nem volt senki, szólítottam és nem felelt senki?” (Jesája 50:2)

Az azóta eltelt nemzedékekben a zsidók évről évre megmutatják, hogy egyáltalán nem vesztették el az érdeklődésüket, hanem éppen ellenkezőleg, lelkesedésünktől vezettetve akár egész éjszaka is tanulmányozzák a Tórát és annak magyarázatait. Egy másik vélemény szerint a Tóra olyan, mint a menyasszony, a zsidó nép pedig, mint a vőlegény. Az egész éjszakán át tartó tóratanulás a menyasszony esküvő előtti készülődéséhez hasonlít. Az esküvő ebben a metaforában természetesen a sávuot, a tóraadás ünnepe. Szokás legalább hajnalhasadtáig ébren maradni, ugyanis akkor volt valójában a tóraadás. 

Címlapkép: Rembrandt: Mózes a kőtáblákkal, 1659/Wikimédia

Tikun léjl sávuot

Aki követi az ősi zsidó szokást, az sávuotkor egész éjszaka ébren marad és Tórát tanul. Az egész éjszakát felölelő tanulás után sokan napfelkeltekor imádkoznak reggeli imát, bár vannak, akik inkább előbb alszanak néhány órát, hogy friss elmével álljanak az Örökkévaló előtt. Aki nem tud egész éjjel ébren maradni, annak is ajánlatos legalább egy kicsivel tovább … Olvass tovább