Fontos, hogy egy magánegyetemnek legyen egyéni karaktere – nyilatkozta lapunknak Pártos Ferenc, az intézmény elnöke, aki szerint az intézmény jövője a tudás, a megértés és a bölcsesség alappilléreire épül, védjegyük pedig a technológiai transzfer lesz.
– Épphogy megtudta a nyilvánosság, hogy a Zsigmond Király Egyetemet a fenntartó átnevezi Milton Friedman Egyetemmé, amikor az intézmény egy, a jövőjét stratégiailag meghatározó megállapodást kötött a legjelentősebb innovációs központok egyikével, az izraeli Bar Ilan Egyetemmel. Miért pont a Bar Ilannal? Elárulna részleteket a megállapodás tartalmáról?
– Általános együttműködésről szóló megállapodást írtunk alá a Bar Ilan Egyetem kutatási vezetőjével. A mi egyetemünk egyedi profilja és stratégiai célja, hogy üzleti hátteret nyújtson az innovációnak. Fontos, hogy egy magánegyetemnek
legyen egyéni karaktere. A Bar Ilan Egyetem pedig abban erős, amiben Európa segítségre szorul, benne Magyarország is: mi az innovációban erősek vagyunk, de a hasznosításában gyengék. Vannak kutatóink a nanotechnológiától a biofizikáig, vannak találmányaink, de ezek nem
jutnak el a piacig. Inkább elvisszük külföldre, és ott szabadalmaztatjuk, vagy arrafelé keresünk befektetőket. A Bar Ilan a technológia-transzferben tud nekünk segíteni, mert ebben élenjárók. Nagyon szoros kapcsolatuk van amerikai, kínai, hongongi és egyéb jelentős befektetőkkel. Vagyis: mi az innováció piacra juttatásában álltunk össze a Bar Ilan Egyetemmel. Nem tagadom, mi Magyarországon ezzel szeretnénk az oktatási piacon vezető pozícióba kerülni. Nem akarunk versenyezni a nagy állami egyetemekkel, nem is tudnánk, de nem is ez a célunk. A Milton Friedman Egyetem védjegye a technológiai transzfer lesz.
– Úgy érti ezt, hogy annak a tudásnak az üzleti haszna, ami például egy magyarországi lézerközpontban keletkezik, ne külföldön csapódjon le?
– Nem egészen. Minden nemzetközi kooperációban részt veszünk a jövőben is, de az egyetem innovációs, üzleti képzőközponttá válik. Emellett szeretnénk inkubátorházakat, „start up” központokat működtetni, amelyek így részt vehetnek az innovatív találmányok piacra kerülésének folyamatában. A diákok megtanulják, hogy egy jó ötlethez hogyan találjanak befektetőt, és a terméket miként kell piacra vinni. Ehhez együttműködünk például a Design Terminállal, s nagy, magyar egyetemi kutatóközpontokkal is. Fontos minta és partner ebben a Bar Ilan Egyetem.
– Az világos, hogy a Milton Friedman Egyetemnek miért lehet gyümölcsöző a kapcsolat a Bar Ilannal, de mi az, amit egy magyar magánegyetem tud adni cserébe?
– A Bar Ilan nincs jelen Európában. Nekik is fontos, hogy erősödjenek az uniós kapcsolataik. Az izraeli együttműködés pedig Magyarország számára nyit utat a világpiacok felé is. A Bar Ilannak olyan cégei vannak, amelyek a helyi találmányokat, innovációkat eljuttatják a piacokra. Ilyen termék például a navigációs rendszerek piacán a sokak által ismert Waze. Ezt diákok fejlesztették, és hatékony stratégiával, üzleti szemlélettel keresték meg a befektetőt és vevőt, a Google-t.
– Elsősorban magyar hallgatókra építenének, vagy számítanak nemzetközi érdeklődésre is?
– A hallgatóink jelentős része magyar. Azonban az Erasmus programból érkező diákok (az Erasmus az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatóknak biztosított lehetőség arra, hogy egy másik ország egyetemén tanulhassanak – a szerk.) miatt, továbbá más nemzetközi együttműködésekből fakadó kötelezettségeink révén a külhoni diákok száma hónapról hónapra bővül. Ugyanakkor mi a jövőben is hazai hallgatói bázisban gondolkodunk, igaz, nemzetközi kapcsolataikat segíteni kívánjuk. Most a Touro College-dzsal van együttműködésünk: ez egy amerikai egyetem németországi leányegyeteme. Itt angol nyelven német diplomát adunk ki, főleg üzleti képzésben.
– Ön volt a budapesti CEU Business School korábbi dékánja és ügyvezető igazgatója. A CEU-nak most is van hasonló profilú képzése. A Milton Friedman Egyetem a CEU versenytársaként is megjelenhet majd a felsőoktatási piacon?
– Eleve nem lehetünk versenytársak, hiszen a CEU-n nincs a hagyományos értelemben vett alapképzés. A CEU alapvetően a doktori diákokra és a meglehetősen speciális mesterszakokra fókuszál. A közgazdaságtudomány is erősen makroökonómiai, matematikai jellegű, vagyis eltér a mi képzéseinktől, hiszen mi alapvetően alkalmazott tudást akarunk átadni a hallgatóinknak, együttműködve az ipari, piaci szereplőkkel.
– Hogyan készül fel az egyetem a diákok számának csökkenésére? Az elmúlt évek felsőoktatási jelentkezési arányaiból az derül ki, hogy nagyobb a hallgatók arányának csökkenése, mint amit a demográfiai mutatók indokolnának.
– Ez inkább oktatáspolitikai kérdés, és én nem vagyok politikus. Viszont egy éve vagyok itt az egyetemen, s azóta 11 százalékkal nőtt a hallgatók száma. Korábban valóban volt egy erőteljes csökkenés, de azt én elsősorban demográfiai okokkal magyarázom. Most átmeneti időszakban vagyunk. A bolognai rendszer bevezetésével komplikáltabb lett a hallgatók számának számítása. (A bolognai folyamatban az Európai Felsőoktatási Térségben háromciklusúvá alakították az oktatást. Az egymásra épülő fokozatok: alap-, majd mesterképzés, később doktori – a szerk.) De amúgy sem gondolom, hogy ez lenne a kulcskérdés. Mi azzal vonzzuk a diákjainkat, hogy piacképes szakokat indítunk. Nincs értelme úgy emelni a létszámot, hogy haszontalan diplomásokat képezzünk. Nekünk minden jelenlegi és jövőbeni szakunkon a hasznosíthatóság elvét kell követnünk. Egyetemünk három lábon áll. Az egyik a hazai oktatásból eddig hiányzó, az üzleti transzfer fogalmán alapuló gazdasági képzés. A második láb az informatika és a digitális média. A harmadik pedig a társadalomtudomány. Ez a három láb megfelel a fenntartó fő filozófiai elvének is: tudás, megértés és bölcsesség. A tudás az informatika, az üzleti tudás, illetve a technológia maga. A megértés a társadalomtudományi rész, ahol etikai, szociológiai szempontból vizsgáljuk a technológiai fejlődést. A harmadik láb a bölcsességé: különböző értékközpontokból közelítjük meg az alapvető kérdéseket. A technológia ugyanis ijesztő módon előre szaladt. De szeretnénk azt is megérteni, hogy mi ennek a társadalmi kockázata. Nemsokára megvalósulhat például a fejátültetés. Ennek van egészségügyi megközelítése: egy lebénult ember új fejet kap. Van pszichológiai, etikai megközelítése, ami hátborzongató távlatokat rejt: gondoljon csak arra, hogy akár egy férfi testre is lehet női fejet tenni. És van vallási, értékközpontú megközelítése is. Az intézményünk ennek megfelelően tagozódik három részre: adott maga a Milton Friedman Egyetem, ami üzleti képző, továbbá egy inkubátor, piacorientált intézmény, és végül lesz egy magas szintű, hittudományi képzés is. Ez az egyetem keretein belül valósul meg, de elkülönült szervezetben.
– Ez lesz a Chabad rabbiképzője is?
– A Milton Friedman világi egyetem. A majdan elinduló zsidó tudományok képzés egy önálló, fizikailag és szervezetileg is elkülönülő egység, ami az én szakmai kompetenciámon kívül esik.
– Nagy vihart kavart, hogy a Zsigmond Király Egyetem nevét a fenntartó EMIH megváltoztatta. Meglepte önt, mekkora felzúdulást váltott ez ki a nyilvánosságban? Kevesen tudták, hogy származásilag a Nobel-díjas Friedmannak sokkal több köze volt Magyarországhoz, mint Zsigmond királynak.
– Engem meglep, hogy ennyire éles érzelmi szembenállás van a táborok között. Nem is a világnézeti különbözőség, hanem inkább az in-
dulatok hevessége és színvonala, pontosabban a színvonaltalansága döb-
bentett meg. Meggyőződésem, hogy a Milton Friedman elnevezés nagyon jó választás, mert jelzi az ambíciónkat az oktatáspolitikánkban, jelzi, milyen irányba szeretnénk továbbhaladni. Ő magyar, amerikai, zsidó, közgazdász, Nobel-díjas, konzervatív, a Reagan- és a Thatcher-fordulat egyik kidolgozója. Számunkra a legfontosabb elem, hogy Friedman vitte be a napi politikába a nyolcvanas évek Amerikájában azt a gondolatot, hogy a nemzetgazdaság nem akkor van egyensúlyban, ha mozdulatlan. A mozgás, vagyis a fejlődés teremt egyensúlyt. A technológiának ebben a modellben különösen nagy szerepe van.
Az együttműködés
„A Bar Ilan Egyetemmel történő megállapodásban a nemzetközi kapcsolati hálózatunk, a modern innovációs alapú progresszió és a hagyományos, tudásbázisú szemlélet egyesülése érvényesül” – értékelte az egyezmény jelentőségét Köves Slomó. „Világhírű partnerünkkel stratégiai együttműködést indítunk. Nem csak az egyetemünk neve változik meg: a tudás/technológia/üzleti-transzfer révén eddig a felsőoktatásban be nem töltött szerepet definiálunk a Milton Friedman Egyetemnek” – húzta alá Pártos Ferenc. Palkovics László államtitkár a kormányzat teljes támogatásáról biztosította a Milton Friedman Egyetem és a Bar Ilan Egyetem mintaértékű kooperációját. Mint mondta: „Magyarországnak ki kell használnia az egyetemei nemzetközi kapcsolatrendszerében rejlő lehetőségeket.” Az egyezmény célja olyan hosszú távú együttműködés kialakítása a két egyetem között, amely a hazai felsőoktatást a Milton Friedman Egyetem transzfer kapacitásainak segítségével újabb nemzetközi hálózatokba csatornázza be. Ennek a törekvésnek a támogatásában a két intézmény az alábbi területeken működik együtt ezentúl:
Közös innovációs transzfer-központ létrehozása; Hallgatói mobilitási program; Hallgatói mobilitási program indítása, ahol mesterszintű és Ph.D szintű diákokat cserélnek; Posztdoktori mobilitási program; Lehetőségek posztdoktor kollégák számára a tanításban és kutatásban való részvételre; Dolgozói mobilitási program; Lehetőség az oktatásban és kutatási munkában való részvételre a másik intézményben; Tudományos együttműködés; A kutatások és a tudományos eredmények információnak megosztása; Közös konferenciák és workshopok; Workshopok és konferenciák közös megrendezése.
Mit érdemes tudni a Bar Ilan Egyetemről?
1955-ben alapították; Izrael második legnagyobb egyeteme – 26 800 diákja és 1 350 munkatársa van; A világ 50 legjobb egyetemének egyike; Az innovációban élenjáró; Kiemelkedő kutatási területekkel rendelkezik.
Együttműködési megállapodás
A Milton Friedman Egyetem stratégiai megállapodást kötött a legjelentősebb innovációs központok egyikével, az izraeli Bar Ilan Egyetemmel.
A korábban Zsigmond Király Egyetem néven ismert intézmény 2017 decemberében jelentette be Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász nevének felvételét. Az egyetem új fenntartója, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője, Köves Slomó és a Milton Friedman Egyetem elnöke, Pártos Ferenc együttműködési megállapodást írtak alá Izraelben a Bar Ilan Egyetem vezetőivel. Az eseményen részt vett Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár, aki meglátogatta az izraeli egyetem kutatóközpontját is.
Zsigmond királyból Milton Friedman
A Zsigmond Király Egyetem új fenntartója, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség hosszú távú stratégiája alapján azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló egyetem meghatározó szerepet töltsön be a magyar felsőoktatásban. Ennek szellemében az intézmény – az adminisztratív folyamat befejeztével – nevet vált, és Milton Friedman Egyetem néven folytatja működését. Ebben a törekvésben, a néhai Milton Friedman, Nobel-díjas, magyar- zsidó származású közgazdász családja és a szellemi örökségét gondozó alapítvány az egyetemet formálisan is támogatja.
A megújuló egyetem azt a törekvését fejezi ki a névválasztással, hogy a társadalomközeli innováció és így a magyarországi K+F tevékenységet támogató üzleti képzés kiemelkedő szereplője legyen. Célja, hogy olyan oktatási programokat indítson, amelyek kiegészítik az állami egyetemek tevékenységét. Az intézmény és fenntartója kiterjedt nemzetközi egyetemi kapcsolatain keresztül a magyarországi innovációs eredmények piacra vitelét segíti elő. Az amerikai Touro College berlini campusával együttműködve akkreditált német alapfokú üzleti képzést indít angol nyelven. A Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetemmel pedig közös tréning programot és startup központot indít a technológiai kutatási eredmények piaci transzferének támogatására.
2018-ban számos új magyar nyelvű szakképzés is indul. Egyebek mellett pilóta- és kapcsolódó informatikai képzési program kezdődik. A sportlétesítménymenedzsment, az online pénzügy-számvitel és a szociális gondozó oktatási egységek a piaci igények és a küldetés közös metszetében születtek. Az egyetem teljes mértékben világi képzést nyújt; státusza egyházi fenntartású világi magánegyetem, amely piaci alapon működik, és alkalmazott tudományok egyetemeként biztosít oktatást.