Mi lehetett a tudás fája gyümölcse? A zsidó hagyomány szerint nem almáról, hanem sokkal összetettebb, szimbolikus jelentésű termésről van szó.
A Tóra első hetiszakaszában említett „jó és rossz tudás fája” évszázadok óta izgatja a gondolkodókat, művészeket és a hétköznapi embereket egyaránt. A Tóra nem nevezi meg, milyen gyümölcsről van szó, de a rabbinikus hagyomány és a régészeti leletek alapján több izgalmas elmélet is született.
Vajon milyen gyümölcsöt termett a tudás fája?
A vallásos irodalomban a füge gyakran jelenik meg a tudás, az érettség és a megértés szimbólumaként. A Talmud (Bráchot 40. a) szerint Nechemja rabbi úgy vélte, hogy éppen a fügefa volt a jó és rossz tudásának fája.
A Tóra szavai – „megnyíltak mindkettőjüknek szemei, és megtudták, hogy meztelenek; összefűztek fügelevelet” (1Mózes 3:7.) – erre utalhatnak.
Nechemja rabbi szerint Ádám és Éva „azzal próbálták orvosolni a hibát, amivel vétkeztek”, vagyis a fügefa leveleivel takarták el magukat.
A midrás (Berésit rábá 15:7.) allegóriában magyarázza ezt: egy király fiát, aki vétkezett, mindenki elutasította, kivéve azt a szolgálólányt, akivel bűnbe esett. Hasonlóképpen, amikor Ádám a tiltott gyümölcs miatt elvesztette édeni helyét, csak a fügefa „fogadta be” őt újra, leveleivel segítve.
A füge Izrael földjének mindennapi tápláléka volt
Régészeti leletek tanúsítják, hogy Izrael földjén évezredek óta termesztik a fügét, amely a mindennapi táplálkozás alapja volt. A Zsoltárok könyvében (81:17.) olvasható „sziklából lakattalak jól mézzel” kifejezés a hagyomány szerint nem méh-, hanem fügéből készült mézre utalhat. Hiszen a fügefa különösen kedveli a köves-sziklás vidéket.
A fügefa alacsony, szétágazó növény, jellegzetes, ötujjú levelekkel, melyek télen lehullanak, és csak azután sarjadnak új levelek, hogy a zöld termések megjelennek a fán. A termés kezdetben apró, burokban fejlődő virág, amelyből csak egy rész érik be teljesen. A fügék gondozása nagy odafigyelést kíván. Hiszen rövid az az időszak, amikor már elég édesek, de még nem repednek meg a túlérettségtől.
Más magyarázatok szerint viszont a tudás fája nem füge volt
Más rabbinikus vélemények szerint azonban a tudás fája szőlőtőke volt (Meir rabbi), vagy búzakalász (Jehuda rabbi), amely eredetileg fán termett.
A 19. századi bagdadi bölcs, Ben Is Cháj szerint e három értelmezés mind igaz: a tudás fájának gyümölcse olyan különleges termés lehetett, amelyben mindhárom növény íze egyesült.
A midrás végül azt is hozzáteszi: az Örökkévaló szándékosan nem árulta el, melyik volt a tiltott gyümölcs. Ha tudnánk, talán soha többé nem ennénk belőle, pedig éppen az a tanítás lényege, hogy a tudás önmagában nem bűn, csupán az, ahogyan élünk vele.
A borítókép illusztráció.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.