Teller Ede Budapesten született, zsidó családban. Európából a náci üldözés elől menekült Amerikába, és végül az Egyesült Államok egyik legismertebb tudósa lett.
Teller Ede nevét legtöbben a hidrogénbombával és az atomháború történetével azonosítják, személyisége azonban jóval színesebb volt ennél. Zongorázott, imádta a matematikai fejtörőket, egy súlyos baleset után pedig egész életében sántított. Közben egy olyan magyar zsidó családból indult, amelynek története jól példázza a 20. század európai zsidóságának hányadtatot útját.
Zsidó család, kevés vallással
Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten, zsidó családban. Édesanyja, Deutsch Ilona zongoraművész volt, édesapja, Teller Miksa pedig ügyvéd.
Sok más hazai, zsidó származású hírességgel ellentétben Teller családja nem keresztelkedett ki, jóllehet különösebben vallásosak sem voltak. Egy zsidó ünnepet azonban megtartottak: Jom kippurkor böjtöltek, miközben édesapja a zsidó ünnepeken és szombatonként is imádkozott szüleiért.
Ez a részlet különösen érdekes Teller zsidó identitása szempontjából: nem vallásos emberként, hanem zsidó családi és kulturális háttérrel élte le az életét.
Teller Ede már gyerekként a számok bűvöletében élt
Teller későn kezdett beszélni, viszont egészen fiatalon lenyűgözték a számok. Szórakozásból hatalmas számításokat végzett fejben, aligha sejtve, hogy később a 20. század egyik legjelentősebb elméleti fizikusává válik.
Fiatalon még nem is egyenes út vezetett számára a fizikához. 1926-ban Németországba ment, mert Magyarországon a numerus clausus korlátozta a zsidó hallgatók egyetemi lehetőségeit. Először vegyészmérnöknek tanult, később azonban a modern fizika annyira magával ragadta, hogy pályát váltott.
Ezért sántított a tudós
Teller életének egyik legdrámaibb epizódja egy egészen hétköznapi közlekedési baleset volt. 1928-ban, Münchenben elütötte egy villamos, jobb lába pedig csaknem teljesen leszakadt. A sérülés következtében élete végéig sántított, és időnként műlábat is viselt.
A fájdalom azonban nem tudta eltántorítani a munkától. Sőt, a források szerint a fájdalomcsillapítókat is abbahagyta, mert úgy érezte, azok rontják a gondolkodását, és inkább akaraterővel próbálta elviselni a fájdalmat.
Hitler elől menekült el Európából
1930-ban Göttingenben dolgozott, amely akkoriban a világ egyik legfontosabb fizikai központja volt. A nácik hatalomra jutása azonban a zsidó tudósok számára gyorsan veszélyessé tette Németországot. Teller 1933-ban elhagyta az országot, előbb Angliába, majd Koppenhágába került, ahol Niels Bohr mellett dolgozott.
1935-ben aztán az Egyesült Államokba költözött. 1941-ben amerikai állampolgár lett, vagyis az egykori budapesti zsidó fiú néhány év alatt amerikai tudóssá vált.
Los Alamosban még a zongorával is feltűnést keltett
A Manhattan-terv egyik legfontosabb helyszínén, Los Alamosban Teller a tudománytörténet egyik legnagyobb vállalkozásában vett részt. Titkos fedőneve Ed Tilden volt.
De nemcsak a tudományos vitákkal hívta fel magára a figyelmet: kollégái szerint késő estig zongorázott, amivel nem minden szomszédját sikerült elbűvölnie.
A hidrogénbomba mellett másképp is gondolkodott
Teller egyik legjellemzőbb tulajdonsága az volt, hogy újra és újra olyan ötletekhez vonzódott, amelyek mások számára túl merésznek vagy éppen megvalósíthatatlannak tűntek. A hidrogénbomba gondolatát már a Manhattan-terv idején erősen támogatta, miközben az atombomba fejlesztése még javában zajlott.
Később egészen meghökkentő elképzelései is akadtak. Egyik terve szerint például nukleáris robbanóanyagokkal ástak volna mesterséges kikötőt Alaszkában. Az ötletből természetesen nem lett semmi.
Teller Ede és Robert Oppenheimer
Teller neve elválaszthatatlanul összefonódott Robert Oppenheimerével is. A két tudós között már Los Alamosban komoly szakmai nézeteltérések alakultak ki, amelyek később politikai konfliktussá váltak. 1954-ben Teller tanúskodott Oppenheimer biztonsági meghallgatásán, és lényegében ő volt az egyetlen jelentős tudós, aki azt mondta, hogy nem bízná rá az ország létfontosságú ügyeit.
A vallomás után Teller a tudományos közösség jelentős részének szemében kegyvesztett lett. Ez a konfliktus évtizedekre meghatározta róla kialakult képünket.
Borítókép: Wikipédia. AI segítségével méretezve.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.