Korábbi írásunkban összefoglaltuk a tanodákkal kapcsolatos általános tudnivalókat, melyek között szerepelt az is, hogy a tanodák jelentős része alapítványi vagy egyesületi keretek között működik. A következőkben azonban olyan példákat hozunk, ahol az intézmények fenntartója valamely magyarországi egyház – arányuk körülbelül 6%-a a teljes állománynak.[1] A Transznacionális Együttműködések program keretében fontos, hogy megismerkedjünk az egyházak karitatív tevékenységével, legyen szó a szeretetszolgálatok működéséről vagy a tanodák fenntartásáról.
Elsőként az Ökumenikus Segélyszervezet Olaszliszkai Fejlesztőházát mutatjuk be, mely 2001-ben kezdte meg működését, majd 2006-ban kapcsolódott be a Tanoda programba. Több ízben is újra pályáztak a fenntartáshoz szükséges források biztosítása érdekében, így a program most már több, mint 10 éve fut a településen. A Segélyszervezet honlapján olvashatjuk, milyen összetett, sokrétű feladatra vállalkoztak:
„A projekt alapvető célkitűzése, hogy a hátrányos és gyermekvédelmi kedvezményben részesülő – többségében roma – gyermekek felzárkózási esélyei növekedjenek, az oktatási esélykülönbségek és az iskolai lemorzsolódás csökkenjen. További cél a programban résztvevő hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók komplex személyiségfejlesztése, életpálya-építése nem formális, informális keretek között, a tanulói és helyi szükségletekre reagálva.”[2]
A tapasztalatok azt mutatják, hogy valamennyi területen jelentős sikereket, mérhető javulást értek el a tanodába járó gyerekek körében. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lettek volna évvégi bukások, de hála a nyári szünetben tartott egyéni és kiscsoportok foglalkoztatásoknak, korrepetálásoknak, a pótvizsgán minden esetben jól szerepeltek a diákok és elkerülték az évismétlést.[3]
Egy másik példa a Nyíregyházához tartozó Huszár-telepen működő Magvető Görögkatolikus Tanoda, melynek új épületét 2016-ban adták át. A telepet városi szegregátumként többnyire mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű, roma családok lakják, akiknek gyerekei a görögkatolikus egyház által fenntartott oktatási intézményekbe (óvoda, általános iskola) járnak. Az induláskor, 2010-2011 között megvalósított tanodai program elsődleges célja az volt, hogy a városi intézményekbe integrált diákok felzárkóztatását segítse.[4]
A tanoda azóta is működik, támogatva a telepi gyerekek szociális, kognitív és érzelmi képességeinek fejlődését, és egy biztonságos, támogató közeget teremtve a számukra. Képes megadni azt az egyéni, személyre szabott törődést a gyerekeknek, melyet sajnos legtöbbjük otthon nem kap meg. Ennek ellenére azonban elengedhetetlen, hogy a tanoda munkatársai együttműködjenek a családokkal is, hiszen közös platformot kialakítva még hatékonyabban tudnak segíteni a diákoknak. Igyekeznek elősegíteni az integrációt és arra bátorítanak mindenkit, hogy találjon perspektívát, célokat és lelki egyensúlyt az életében.[5]
Természetesen akadnak még a most bemutatottakon kívül is szép számmal olyan tanodai kezdeményezések, melyeket érdemes megismernünk. Az egyházak sajátos attitűdje, lelkisége sok esetben képes megszólítani olyanokat is, akikhez mások nem találnak utat. A Transznacionális Együttműködések program célja, hogy tanuljunk egymástól, így a jövőben igyekszünk újabb példákat, jó gyakorlatokat is megosztani az állami, a civil és az egyházi szektorból egyaránt.
Leichter Lilla
[1] Németh Szilvia (szerk.): A tanoda-típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése. Kutatási beszámoló. 2008-2009. https://www.romaeducationfund.org/wp-content/uploads/2019/05/tanodaelemzes_tarki_-ref_08_0.pdf
[2] https://www.segelyszervezet.hu/hu/olaszliszka_tanoda
[3] https://www.segelyszervezet.hu/hu/hirek/befejezodott-segelyszervezet-ket-eves-olaszliszkai-tanoda-programja
[4] http://www.melyszegenyseg.hu/dokumentumok/dokumentumtar_tartalma/tanulmanyut_nyiregyhaza_huszar_telep.pdf
[5] Inántsy Pap Ágnes – Morvai Laura: “Sowing Seeds” and Its Efficiency. Case Study about the Tanoda Programme of the Greek Catholic Church in the Huszár District in Nyíregyháza (Hungary). Acta Univ. Sapientiae, Social Analysis, 5/2. 127–143. (2015)
