A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A szombat a csillagok feljövetelével ér véget, ám a zsidó hagyomány szerint a szent nap emelkedettsége ilyenkor sem tűnik el egyik pillanatról a másikra.

A sábát, az imádkozásnak, az ünneplésnek, a pihenésnek és a felfrissülésnek szentelt hetedik nap szombat este, a csillagok feljövetelével ér véget. Ekkor kezdődik a mocáé sábát, vagyis a szombat kimenetelének időszaka, amelyhez számos hagyomány és szokás kapcsolódik.

Mi a különbség a sábesz és a sábát között?

A zsidó élet szíve-lelke a szombat, azaz a sábesz vagy sábát, amely nem pusztán pihenőnap, hanem a teremtés, az identitás és a túlélés ünnepe.

1. A szombat lezárása

A sábát nem ér véget automatikusan a csillagok feljövetelével. Bölcseink elrendelték, hogy a szombaton tiltott tevékenységeket csak azt követően szabad újra végezni, hogy szóban is kijelentettük a szombat és a hétköznapok közötti elválasztást.

Ezt megtehetjük az esti imában elmondott Átá chonántánu betoldással, illetve a „Báruch hámávdil béjn kodes lechol” – „Áldott, aki elválasztja a szentet a hétköznapitól” – formulával. Ettől kezdve már végezhetünk meláchát, vagyis olyan tevékenységeket, amelyek sábátkor tiltottak, például tüzet gyújthatunk vagy használhatunk elektromosságot.

Enni és inni azonban csak a hávdálá elvégzése után szabad. Chábád-szokás szerint a sábát kimenetele és a hávdálá között még vizet sem isznak.

two clear drinking glasses beside bottle

2. Hávdálá

A sábát lezárásának központi eleme a hávdálá szertartása. Ennek során hitről, örömről és megváltásról szóló verseket olvasunk fel, majd áldást mondunk a borra vagy szőlőlére, megszagoljuk az illatos fűszert, a beszámimot, és áldást mondunk a lángra. A szertartás azzal zárul, hogy hálát adunk az Örökkévalónak, amiért elválasztja a szentet a hétköznapitól.

Ha nincs kéznél hávdálágyertya vagy illatos fűszer, a hávdálá egy pohár bor fölött is elmondható, a többi áldást pedig később lehet pótolni. Ha bor vagy szőlőlé sem áll rendelkezésre, bizonyos esetekben más fontos ital is használható. A döntvényhozók között vita van arról, hogy pontosan mely italok tartoznak ebbe a kategóriába, de a sört általában elfogadják. Vizet azonban nem lehet használni a hávdálához.

3. Jókívánságok az új hétre

Sok közösségben a hávdálát követően elmondják a Vejitén lechá kezdetű versgyűjteményt, amely áldást és bőséget kér az új hétre.

Chábád-szokás szerint ezt ketten, ugyanabból az imakönyvből olvassák fel, ezzel is hangsúlyozva a kölcsönösséget és az egymás iránti jókívánságokat. Ha a szombatot közvetlenül ünnep követi, ezt a szöveget nem mondják el.

4. Élijáhu próféta említése

Számos közösségben a hávdálá után vagy a meláve málká során megemlítik Élijáhu próféta nevét. Az egyik legismertebb szöveg így kezdődik:

„Élijáhu hánávi, Élijáhu hátisbi, Élijáhu hágiládi, bimhérá jávo elénu im másiách ben Dávid.”

Más közösségek más szövegeket használnak. A szokás hátterében az a hagyomány áll, hogy Élijáhu próféta fogja hírül adni a megváltás eljövetelét.

5. Mikor váltsunk hétköznapi ruhára?

Legalább a hávdálá végéig illik a szombati ruhában maradni. Vannak, akik csak a meláve málká után öltöznek át, míg mások – köztük a Chábád-közösségek tagjai – egészen lefekvésig viselik a szombati öltözéket.

6. Vízivás szombat este

Ősi hagyomány kapcsolódik Mirjám kútjához. Bölcseink szerint annak vize minden szombat este átáramlik a kutakon és a természetes forrásokon, és aki iszik belőle, gyógyulásban részesül.

Ennek emlékére egyesek szombat este vizet húznak a kútból vagy isznak egy pohár vizet. Ha nincs a közelben kút vagy természetes forrás, a csapvíz is megfelel.

7. A meláve málká

A zsidó hagyomány a sábátot királynőként említi. Ahogyan érkezését ünnepi étkezésekkel fogadjuk, úgy távozását is külön étkezéssel búcsúztatjuk. Ezt nevezik meláve málkának, vagyis „a királynő kikísérésének”.

A Lubavicsi Rebbe magyarázata szerint a pusztai vándorlás idején pénteken dupla adag manna hullott az égből, amely péntekre és szombatra is elegendő volt. A sábát kimenetele után őseink a megmaradt mannát fogyasztották el. A meláve málká ennek az áldásnak a folytatását jelképezi. Azt, hogy a sábát szentsége és bősége elkísér bennünket az új hét kezdetén is.

8. Mit szolgáljunk fel?

Lehetőség szerint teljes étkezést, kenyérrel. Az asztalt illik szépen megteríteni, és annyi kenyeret fogyasztani, hogy utána el lehessen mondani az asztali áldást. Aki nem ehet kenyeret, más ételekkel is teljesítheti a micvát. Mivel ünnepi étkezésről van szó, helyesebb frissen készített fogásokat felszolgálni, mint pusztán a szombati maradékokat.

9. Gyertyák az asztalon

Vannak, akik gyertyafénnyel búcsúztatják a sábátot. Egyes közösségekben közvetlenül a hávdálá után gyújtanak gyertyát, máshol a meláve málká asztalára kerülnek a gyertyák.

Miért nézzük a körmünket a hávdálá fényében? Csinálhatom egyedül?

A hávdálá egyszerre ősi és meglepően személyes szertartás: fénnyel, illattal és apró mozdulatokkal választjuk el a szent időt a hétköznapitól.

10. Énekkel búcsúztatni a sábátot

A szombat kimenetelét hagyományosan énekek kísérik. Az Élijáhu prófétáról szóló dallamok mellett különösen népszerű az Ál tirá ávdi Jáákov – „Ne félj, szolgám, Jáákov” – kezdetű ének.

A Rebbe magyarázata szerint ennek üzenete az, hogy az ember ne aggódjon amiatt, hogy egy teljes napon át nem dolgozott. Ha megtartja az Örökkévaló parancsolatait, Isten gondoskodni fog róla és megadja számára mindazt, amire szüksége van.

11. A megváltás siettetése

A hagyomány szerint az emberi testben található egy különleges csont, a luz, amely elpusztíthatatlan. A feltámadás idején ebből építi majd fel újra az Örökkévaló az ember testét.

A meláve málká étkezését ehhez a csonthoz kapcsolják, mondván, hogy ez táplálja azt. Ezért a meláve málká és a szombat esti szokások megtartását a hagyomány a végső megváltás siettetésével is összekapcsolja. Legyen ez mielőbb, még napjainkban

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.