„Láttuk, amit hallottunk,
és hallottuk, amit láttunk”
Niszán hó 30. (április 12.), péntek este: beköszöntött a szombat. A Pesti Jesiva ezt az ünnepet – már nem első alkalommal – Dobogókőn, a Pilisben várta. Az összegyűlt 70-80 ember azért jött el, hogy egy szép és szabályos szombaton vegyen részt. Sokaknak ez így természetes, másnak nem minden szombatja követi pontosan azokat az előírásokat, amikkel éppen itt ismerkedett meg. A megjelentek sokfélék voltak: jöttek Izraelből, Kanadából, sőt Budapestről is;mindenféle korú, rangú, anyanyelvű, gondolkodású ember. Voltak, akik egészen alapvető ismeretekkel sem rendelkeztek a zsidóságról, és voltak jesivanövendékek, rabbik is.
Péntek délután Oberlander Báruch rabbi előadása nyitotta a programot, megtudtuk, mire készül mostanában a világ a zsidósága – persze a mindig aktuális összeesküvéseken túl. Ez a nap az ómerszámlálás egy napja, azaz készülődünk megünnepelni a nép történetének legnagyobb eseményét, a Tóra-adást. Ezt gyertyagyújtás, azt szombatfogadás követte az imateremnek berendezett színházban.
„Szombati vacsora – kóser és finom!” – szólt az ígéret, és nem kellett csalódni. Az előzőleg előkészített konyhában sok finomságot készítettek, sőt eleget. Közben Shmuel Raskin rabbi, a zenetanár tanított chászid dalokat.
Szombaton folytatódtak az előadások két témában: a szombatról és a zsidóságról általában egyrészt, a Tóra-adásról másrészt. Köves Slomó rabbi adta elő, hogyan interpretálható a Midrásban Jismáél rabbi és Rabbi Ákivá vitája arról, vajon a nép és mind a Szináj-hegynél összegyűltek látták, amit láttak és hallották, amit hallottak, vagy látták, amit hallottak és hallották, amit láttak. A Midrás itt azt kutatja, hogyan fogadták be az emberek azt az élményt, amilyenben másnak azelőtt soha nem volt része. A megismerés milyen formái jelennek meg Mózes második könyvében a „nagyjelenet” leírásakor. Ne feledjük, valóban ez a Tóra legnagyobb jelentőségű eseménye. A reggeli ima előtti beszélgetés Oberlander Báruch rabbival a szombat gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, valamint kapcsolódva az előző előadáshoz a fizikai és a szellemi dolgok kapcsolatát vizsgálta. Az ebéd után – amely megfelelt a vacsoránál megismert követelményeknek – következő folytatásban a rabbi ismertette a chászidizmus modern társadalmi dilemmákra adott válaszait.
Itt következett a – számomra – legérdekesebb rész: Talmud chávruta módszerben, vagyis tanulás párokban, mint egy jesivában. A hallgatóság kapott egy szakaszt a Talmudból, amit párokban kellett feldolgoznia, felolvasva egymásnak a részeket, magyarázva, vitatkozva. Persze egyszerű a vita ott, ahol van egy mindegyik fél által elfogadott bíró, ez esetben a rabbi. Feltételezem, hogy a jesivákban ez egy szint felett már nincs így – ott lesz igazán izgalmas a megoldások keresése.
Mindezt Hoch Chává előadása követte, aki a saját történetét mesélte el, hogyan válik egy magyar lányból vallásos zsidó és jut el Jeruzsálembe. A délutáni ima után jött a vacsora – ismét kóser, megint finom –, majd elbúcsúztattuk az ünnepet. Este Oberlander Batsheva, a rebecen beszélt a nők szerepéről a vallásban, megfelelve minden kérdésre az egyenjogúságról.
A vasárnap két nagyon érdekes programot is hozott: Az önfejlesztés 49 lépcsőjét ismerhettük meg, a chászid filozófia üzenetét az ómerszámlálás idejére. Ez egy teljes személyiségtréning, valamivel idősebb és kipróbáltabb, mint modern testvérei. Az igazán érdeklődők jutalma egy „kézműves foglalkozás” volt, bevezetés a Tóra-másolásba.
Mit adott ez a két nap az ott megjelenteknek? Bizonyosságát annak, hogy ez a kultúra él, virágzik, és a miénk. Otthon voltunk a Pilisben.
Naszódi Márton
Október első felében újabb hétvégére invitáljuk Önöket, figyelje hirdetéseinket!
Megjelent: Egység Magazin 12. évfolyam 48. szám – 2014. július 31.