A híres magyar író, Jókai Mór is tanúsította, hogy az 1848-as szabadságharc hősei között számos zsidó volt, ami önmagában is dicső, de arcok nélkül mégis kissé személytelen. Ismerjék meg hát Schiller-Szinessy Salamon rabbi-tanár életét, aki 27 évesen részt vett a szabadságharcban és a tudományos munkássága mellett mint a szőregi csata hőse vonult be a történelembe.
A magyar szabadságharc hősei között voltak egyszerű emberek, s olyanok is, akik később híresek lettek. Közülük egy Schiller-Szinessy Salamon volt, aki később rabbiként és a Cambridge tanáraként lett ismert.
A szabadságharc hősének óbudai gyökerei
Schiller-Szinessy Salamon Márk régi magyar zsidó család sarja. Néhány hónappal azután látta meg a napvilágot, hogy 1820-ban elkészült a híres óbudai zsinagóga. A nagyhírű óbudai hitközség moheljének, reb Méirnek a fiaként jött a világra. Büszke volt származására, Tóra-tudós családjára, mely egészen Sábtáj ben Méir háKohénig vezette vissza eredetét, aki Sách néven a Sulchán Áruch egyik kommentátora volt.
A vallás alapjait apjától és idősebb testvéreitől szerezte meg, majd tudását Vörösváron, az ottani nagynevű rabbinál csiszolta tovább. A szájhagyomány szerint az óbudai zsinagógában elmondott bár micvó beszéde annyira lázba hozta a hallgatóságot, hogy még sokáig beszéltek arról a napról.
Tanult még a bátorkeszi rabbijánál, majd Gyöngyösön a ferences rendi gimnáziumban folytatta tanulmányit, ahol annyira megkedvelték az éles eszű zsidó fiút, hogy a helyi páter ajánlására maga Pyrker János László megyéspüspök látta el ösztöndíjjal. A Mátra kapujából Pestre ment, s a Tudományegyetem bölcsészeti fakultásán tanult, nemsokára pedig az eperjesi kollégiumban a héber nyelv docense lett. 1844-ben Jénában avatták doktorrá.
A pennát fegyverre cserélni
Eperjesi működésére a helyi hitközség is felfigyelt, s annak egy ideig a rabbiszékét is betöltötte. Aztán a szabadság iránti lelkesedése elszólította Schiller-Szinessy Salamont a katedráról, s a pennát fegyverre cserélte, hogy hazája függetlenségéért harcoljon.
A mártír Dessewffy Arisztid közeli barátja volt, aki szintén több csatatéren megfordult. Vitézségének legkiválóbb jelét Szőregnél adta, ahol Török generális parancsára ötvenedmagával az utolsó pillanatban rombolták le a tiszai hidat az ellenség elől.
Súlyosan megsebesülve esett osztrák fogságba. Temesvárra hurcolták, de onnan sikerült megszöknie, s az osztrák megtorlás elől Dublinba menekült. Nem telt sok időbe, hogy tudására és tehetségére az ír fővárosba is felfigyeltek. Dublin, majd Birmingham és Manchester rabbija lett, aztán Cambridge-be vitte a sors, ahol az ottani egyetem Talmud oktatójaként működött. Mint egyetemi tanár jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki, Anglia ünnepelt tudósa lett, ő írta például az ottani nagy enciklopédia zsidó tárgyú cikkeit is.
Karrier messze a szülőföldtől
Jóllehet, messzire került szülőföldjétől, melyért egykoron még saját vérrét sem féltette áldozni, egész életében követte a magyarországi eseményeket. Elborzadva szerzett tudomást az 1883-as tiszaeszlári vérvádról, mely egész Európát lázba hozta. Egyik tanítványa, aki Edingburg püspöke lett egy hozzá intézett levélben tiltakozott a lapokban a barbárság ellen.
Amikor 1887-ben az eperjesi kollégium ódon épületét felemészti egy tűzvész, akkor Schiller-Szinessy Salamon az elsők között volt, akik gyűjtést szerveztek, hogy a nagymúltú intézmény mihamarabb újranyithasson.
Hetven tevékeny év után, 1890-ben hunyt el. A Suffolk grófság székhelyén, Ipswich régi zsidó temetőjében helyezték végső nyugalomra.
Forrás: Weisz Miksa dr., „A szőregi csata rabbi-hőse – Schiller-Szinessy Salamon a 48-as szabadságharcban – Az eperjesi kollégiumtól a cambridgei egyetemig”, Egyenlőség, 1924. 43. évf. 37. szám, 5. old.