Mit tanulhatunk a powey-i Chábád zsinagóga elleni támadásból?
Április 27-én, peszách utolsó napján a 19 éves John Earnest tüzet nyitott a dél-kaliforniai Poway zsinagógájában. Csak a jelenlevők lélekjelenlétének és egy 60 éves asszony, Lori Kaye önfeláldozásának köszönhető, hogy a zsinagógában levő gyerekek és a mintegy száz főnyi közösség túlélte a támadást.
Vérfürdő is lehetett volna
A támadás egyetlen halálos áldozata, Lori Kaye a helyszínen életét vesztette. Rajta kívül hárman sebesültek meg: egy nyolcéves izraeli kislány, Noja Dáhán, 31 éves nagybátyja, Álmog Perec, valamint a közösség rabbija, Yisroel Goldstein. Noja Dáhán és családja az évek óta rendszeres gázai rakétatámadásoktól szenvedő izraeli Szderotból költözött a biztonságosnak remélt Egyesült Államokba.
A több sebből vérző Yisroel Goldsteinnek, a powayi Chábád vezető rabbijának és az Izraelből a családjánál vendégeskedő, szintén megsebesült Álmog Perecnek sikerült élete kockáztatásával a gyermekeket biztonságos helyre terelnie, a közösség két tagja, egy szolgálaton kívüli határőr, Jonathan Morales, valamint egy leszerelt katona, Oscar Stewart pedig megállították a támadót. „Vérfürdő is lehetett volna ebből. Remélem, hogy tetteink sok élet kioltását akadályozták meg. Elképesztően sok csoda történt az esemény során” – mondta később rabbi.
A gyilkos, az életmentő és a példaképeik
A fajgyűlölő fiatal Earnest korábban néhány levelet tett közzé a közösségi médiában, melyekben kinyilvánította a zsidók elleni indulatait. Kiderül ezekből, hogy legfőbb ihletője Brenton Tarrant, aki március 15-én két christchurch-i mecsetben nyitott tüzet, és ötven muszlimot – köztük nőket és gyerekeket – gyilkolt meg. Earnest több más példaképét is megnevezte, köztük Adolf Hitlert.
Goldstein rabbinak egészen más példaképe van. Percekkel a kezét ért lövések után már közössége előtt állt, és a Rebbét idézte. Így tett azóta is számos nyilatkozatban. A merénylet három sérültje és az egész közösség előtt hosszú út áll a gyógyulásig, de a rabbi nem tétlenkedik.
Beszédeiben és interjúiban a Rebbe szavai mellett soha nem mulasztja el megemlíteni a meggyilkolt Lorit, aki közösségének régi és tevékeny tagja volt. A nehéz időket élő tagoknak bárcheszt és virágot vitt szombatra, és ott segített, ahol csak tudott. „Mindene volt a cheszed – a mások iránti figyelmesség. Aktivista volt, cselekvő ember. Leírhatatlan katasztrófa történt” – mondta rá emlékezve a rabbi. – „Ahogy megbizonyosodtam arról, hogy a támadó elment, visszarohantam a zsinagógába” – emlékszik vissza megrendülten a férfi. Lori Kaye élettelenül feküdt a földön, orvos férje, aki a kohénok áldását készült elmondani a közösség számára, ájultan hevert „az éppen elhunyt, csodálatos Lori mellett”. Lányuk tehetetlenül állt a tragédia előtt.
Ám Jiszráél cháj!
Mielőtt a kiérkező mentők kimenekítették volna Goldstein rabbit az épületből, a sebesült férfi egy székre állva, hatalmas lélekjelenlétről tanúskodva szólt a gyülekezetéhez. Beszédét a kohénok áldásának jól ismert szavaival kezdte: „Áldjon meg az Örökkévaló és vigyázzon rád. Világítson rád arcával az Örökkévaló, és legyen kegyes hozzád. Fordítsa feléd arcát az Örökkévaló, és adjon neked békét.” A több sebből vérző rabbi megrendülten, de elszántan folytatta a beszédét, felidézve a Rebbétől tanultakat. A sötétséggel és a gonosszal szemben állva nem hátrálhatunk meg, sőt meg kell kettőzni az erőfeszítéseinket. „Minden nemzedékben felkelnek, hogy elpusztítsanak, és a Szent, áldott legyen, megment minket a kezüktől” – idézett a peszáchi hágádából. Beszélt a zsidó nép egységéről és kitartásáról, a túlélésről, majd így fejezte be erőt sugárzó szavait: „Ám Jiszráel cháj! [Izrael népe él] Semmi nem pusztíthat el minket. Ezt tanította a Rebbe, ez éltet minket. Egyenesen állunk, és büszkék vagyunk magunkra és az örökségünkre… és ezen is túl leszünk.”
„Örök érzelmi és fizikai nyomot hagy ez bennem” – mondta egy videóüzenetben a rabbi, amit rögtön a hosszúra nyúlt műtétje után, a kórházi szobájában vettem fel – „Ha az ujjaimra nézek, mindig emlékezni fogok arra, hogy milyen sérülékenyek vagyunk, és arra is, hogy milyen nagy hősöknek kell lennünk… Nem engedhetjük, hogy a terror győzedelmeskedjen. Az életem okkal maradt meg: hogy folytathassam eddig 35 évemet, melynek során a powayi zsidókat szolgáltam. A Rebbe azt tanította, hogy a sötétséggel és gonoszsággal szembesülve folytatnunk kell a zsidók felé fordulást és mások inspirálását. Érjük el, hogy minden zsidó elmenjen a zsinagógába ezen a szombaton! Mutassuk meg nekik, hogy egyetlen lépéstől sem riasztanak minket vissza!”
A pozitív cselekedetek ereje
Yona Fradkin rabbi, a San Diego-i Chábád igazgatója így nyilatkozott: „Az érzéketlen gyűlölettel szemben állva büszke zsidókként élünk ebben a virágzó országban. Erősen hiszünk abban, hogy a szeretet sokkal erőteljesebb a gyűlöletnél. Mélyen megrendített egy igazi erényes asszony, Lori Kaye halála, aki csak azért veszítette életét, mert zsidóként élt.”
Goldstein rabbi minden zsidóhoz szólt kórházi ágyáról, amikor ezt mondta: „Azt tesszük, amit a Rebbe mondott: valami pozitívat cselekszünk. Minden zsidót, aki látja ezt a kérést, arra biztatok, és arra kérek, ezen a hétvégén menjenek el saját zsinagógájukba, töltsék meg a helyiségeket, és mutassák meg nekik, hogy semmi nem pusztíthat el minket. Mutassák meg nekik, hogy ez nem tántorít el minket, nem félemlít meg minket. Minden eddiginél nagyobb szükség van a zsidó egységre. Minden zsidónak egyesülnie kell, egymás kezét kell fognia és szeretnie kell egymást, ahogyan a Rebbe tanított nekünk, feltétel nélküli szeretettel. Egy kicsi fény képes elűzni a sötétséget, és hatalmas mennyiségű fény egészen bizonyosan képes elűzni ezt a borzalmas sötétséget. Nem tudjuk, mit hoz a jövő… de azt bizonyosan tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül, a [küldöttek] családja, a zsidó nép családja itt van velünk, együtt vagyunk, túléljük és megerősödünk tőle… Nem félünk, mert tudjuk, hogy eljön a Messiás ideje. Isten meggyógyít engem és mindannyiunkat, Isten vigaszt nyújt Hers Menáchem ben Jicchák hákohénnek és Cháná Jehuditnak, akik most veszítettek el egy drága feleséget és anyát, egy kedves és csodálatos embert. Lelke nyugodjon békében az égben, és találkozzunk újra a Messiás idejében, minél hamarabb, még napjainkban!”
Az elnök reakciója
Donald Trump amerikai elnök telefonon nyilvánított részvétet Goldstein rabbinak. Trump szerint a rabbi „nagyszerű fickó, aki másokon akart segíteni.” „Tegnap hosszan beszélgettem Yisroel Goldstein rabbival, a powayi Chábád vezetőjével, és a legmélyebb együttérzésemről biztosítottam őt és mindazokat, akik érintettek voltak a kaliforniai lövöldözésben,” – írta később Twitter-üzenetében. „Micsoda nagyszerű fickó. Legalább egy ujját ellőtték, és csak a többieken akart segíteni. Nagyon különleges ember!”
A beszélgetés során a rabbi megkérdezte az elnököt, hogy hogyan kívánja kezelni az antiszemitizmust. „Tudja, van egy zsidó vejem, a lányom is és az unokáim is zsidók. Szeretem és támogatom Izraelt. Éppen most csatoltam a Golán-fennsíkot Izraelhez, és költöztettem át a nagykövetséget. Szeretettel vagyok a zsidó nép felé”- válaszolta Trump.
A rabbi és az elnök később személyesen is találkozott az Ima Nemzeti Napján, az elnök a rabbi bátorságát, méltóságát és elhivatottságát dicsérte, majd a személyes beszélgetést követően a Rose Gardenben tartott hivatalos ünnepségen spontán módon szólásra kérte fel Goldstein rabbit. Ő kezén még kötésekkel, arcán az átélt borzalmak nyomával állt a nyilvánosság elé, ám szavai erőt sugároztak.
A sötétségre fénnyel válaszolunk
Goldstein rabbi az áldott emlékű Rebbét, Menachem Mendel Schneerson rabbit idézte, aki gyakran beszélt arról, hogy milyen kiemelkedő szerepe van az amerikai társadalomban az erkölcsi nevelésnek. Szólt arról, hogy az 1980-as évek elején, nem sokkal a Ronald Reagan elnök meggyilkolására tett kísérletet követően a Rebbe egyre gyakrabban említette, hogy nagyon nagy szükség van arra, hogy az iskolákban bevezessék a napi egyperces csöndet.
„Csupán öt nappal ezelőtt, szombat reggel történt, hogy szembesültem a gonosszal és a sötétséggel. Éppen az istentisztelet helyszínén, éppen a powayi Chábád-központban. Szemben álltam [a gyilkossal], és döntenem kellett. Elrohanok és menedéket keresek vagy büszkén kiállok, harcolok azokért, akik ott vannak és védelmezem őket? Nem kontrollálhatjuk mások cselekedeteit, de saját reakcióinkat igen. Drága Rebbém, Menachem Mendel Schneerson rabbi arra tanított, hogy a sötétségre fénnyel kell válaszolnunk. Abban a pillanatban döntöttem, hogy akármi is történik velem, annyi embert fogok megmenteni, amennyit csak lehetséges. A statisztikák szerint halott is lehetnék. A fegyver tüzének útjában álltam, golyók repültek felém, elveszítettem az ujjaimat, de nem álltam meg. A Rebbe arra tanított, hogy zsidóként az Örökkévaló katonái vagyunk, fel kell állnunk és ki kell tartanunk, bármibe is kerül, hogy megváltoztassuk a világot.
„Az életem örökre megváltozott” – folytatta –, „de azért történt ez a változás, hogy én is változást tudjak elérni, és megtaníthassak másokat arra, hogy legyenek erősek és büszkék. Sokan kérdezték tőlem: ’Rabbi, merre tartunk most?’… A válaszom az, amit a Rebbe [mondott], amikor rálőttek Ronald Reagan elnökre. A Rebbe azt mondta, hogy vissza kell térnünk az alapokhoz, és be kell vezetni minden iskolában az egyperces csend intézményét, hogy a gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve felismerhessék: létezik a jó a világban, ők értékesek, az emberek felelősségre vonhatók, és minden ember Isten képmására teremtetett. Ha valami jó indul ki ebből a borzalmas, rettenetes eseményből, akkor vezessük be az iskolákban az egyperces csendet.”
A rabbi szavait és az iskola egyperces csend intézményének elképzelését a közönség lelkes tapssal fogadta. A rabbi végül köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és Trump elnöknek emberségéért. Azt is bejelentette, hogy a merényletben meggyilkolt Lori Kaye emlékére hatalmas felvonulást szerveznek. „Isten áldja meg Önt és Isten áldja meg Amerikát” – zárta a szavait Goldstein rabbi. Goldstein más Chábád rabbik mellett jelen volt az ünnepségen Oscar Stewart, veterán katona, aki üldözőbe vette a zsinagógai merénylőt, valamint Jonathan Morales, a szolgálaton kívüli határőr, aki szintén részt vett az üldözésben, és néhányszor a menekülő támadó autójára lőtt.
Az elnök mindkettejüket felkérte, hogy szóljanak néhány szót. Morales is a Rebbét idézte, és arra kérte közönségét, hogy teljesítsenek minél több micvát, valamint tegyenek minél több jó cselekedet. A Rabbi érzelmekkel telített beszéde után az elnök köszönetet mondott neki: „az Ön bátorsága, méltósága és elhivatottsága valóban minden szívet és lelket megérint Amerikában”.
#ShareShabbat
Goldstein rabbi nem egészen 24 órával a merénylet után már arra ösztönözte a zsidókat, hogy cselekedjenek egységben, és töltsék meg a zsinagógákat szombaton. E kezdeményezésből egy internetes honlap is kinőtt, és #ShareShabbat hashtaggel biztattak minden zsidót a részvételre. Az elkészült honlap minden zsidót arra ösztönöz, hogy vállaljon újabb micvákat, és ezt ossza is meg az oldalon.
Yisroel Goldstein rabbi kérése így hangzik: „Akár olyan micváról van szó, mint például tfilinrakás a férfiaknak vagy szombati gyertyagyújtás a nőknek és lányoknak, van olyan micva, amit minden egyes zsidó, nemtől és kortól függetlenül meg tud tenni, hogy megmutassuk az egységünket és rendíthetetlen erőnket.” Kórházi ágyán fekve már a merényletet követő napon megfogalmazta, mire is gondol: „Pontosan azt tesszük, amire a Rebbe tanított. Valami pozitívat cselekszünk. Arra ösztönzök, és arra kérek minden egyes zsidót, aki látja ezt a kérést: Ezen a hétvégén mindenki menjen el a saját zsinagógájába, töltsék meg a termeket, töltsék meg az imaházakat, hogy lássák, semmi nem törhet meg minket, hogy lássák, ez nem tántorít el minket, ez nem félemlít meg minket.”
„Zsidó egység, ez az, amire most szükségünk van” – mondta az 57 éves férfi, aki feleségével, Dvorie-val alapította meg 1986-ban Poway Chábád közösségét. „Mindannyiunknak össze kell tartanunk, egymás kezét kell fognunk, szeretnünk kell egymást, pontosan, ahogyan a Rebbe tanította, feltétel nélküli szeretettel. Egy kicsi fény eloszlatja a sötétséget, sok fény egészen bizonyosan eloszlatja ezt a borzalmas sötétséget.”
Csatlakozzon a globális kampányhoz: tegyen hozzá egy micvát Ön is!
Dénes Anna írása
Megjelent: Egység Magazin 29. évfolyam 118. szám – 2019. május 2.