Akik nem látogatják rendszeresen az Óbudai Zsinagógát, azt hihetik, hogy kizárólag imaházként funkcionál, azonban a tetszhalálból újjászülető épület mára megannyi színes programnak ad otthont. Ezeket mutatjuk most be, hogy egy kis ízelítőt adjunk a zsinagóga hétköznapjairól is

Hétfőtől péntekig legalább akkora élet folyik a zsinagóga falain belül, mint sábeszkor – vagy nagy ünnepek alatt. Igazán pezsgő a légkör és mindig van mit csinálni. Minden napra jut „baba-mama” program, nagyobb gyerekek is heti rendszerességgel járnak ide, minden héten egy-egy alkalommal tanulhatnak nők és férfiak, külföldi és hazai turistacsoportok adják egymásnak a kilincset, és a frissen felújított konyhán készülnek a sábeszi és ünnepi fogások is. Senki nem unatkozik a zsinagógában. Hogy mitől ennyire változatos az élet, elmondják azok, akik nélkül ez aligha működne zökkenőmentesen.

 

Mindenki anyukája

Először Ambrus Klárival, „mindenki anyukájával” beszélgettem a zsinagóga imatermében.

Nehéz lenne megfogalmazni, hogy Ambrus Klári milyen szerepet tölt be a közösség és a zsinagóga életében, abban viszont mindenki egyetért, hogy ő az, akihez bármilyen problémával lehet fordulni, illetve mindig, mindenkit meghallgat, bármiről is legyen szó. Viccesen, „mindenki anyukájának” becézik, amit ő egyáltalán nem bán, és szívesen helyt áll ebben a szerepben.

„Én vagyok itt a legidősebb tag, mondja mosolyogva. De tényleg!” – vágja rá, mikor látja rajtam, hogy kételkedem a szavaiban. Az anyáskodás ebből is fakadhat – teszi hozzá. „Amikor elkezdtem az EMIH-nél dolgozni, nem volt ennyire összetett a munkám. Az egyik kedvencem lett, a zsinagóga bemutatása.” Ahogy ezt kimondja, be is toppan egy házaspár: Amerikából, Portlandből jöttek. (Portland Ore­gon állam legnépesebb városa, itt él az egyik legnagyobb zsidó közösség Oregonban.) A férfinak magyarok az ősei, minden évben ellátogatnak Magyarországra, de Óbudán még sosem jártak. Amíg Klári körbevezeti őket, figyelem, ahogy beszélgetnek: látni, hogy Klári milyen átéléssel mesél, és hogy a férfiban mennyi emlék szakad fel a látogatás során. Megható jelenet.

Távozásuk után a látogatók össze­tételéről kérdezem Klárit: „Ugyan­annyi külföldi jön, mint magyar. Sok a ’beeső’ látogató, de rengeteg szervezett csoport is jön. Nyáron jellemzően több a vendég, de szeretnénk, ha ez egész évben így lenne. A Múzeumok Éjszakáján is nyitva vagyunk, idén ezer látogatót köszönthettünk. Jó érzés, hogy ennyi embert érdekel a zsinagóga múltja és jelene. Szeretem, ha valaki kérdez, mert így lesz interaktív zsinagógánk bemutatása, és így számomra sem válik monotonná egy-egy vezetés.”

„Fontos, hogy a zsinagógát bárki megnézhesse – vallástól függetlenül. Aki kíváncsi arra, hogy mi a története, milyenek itt a hétköznapok, ünnepek, jöjjön el hozzánk és én körbevezetem. Hétfőtől péntekig minden nap itt vagyok, szívesen látunk bárkit. Engem lehet keresni üzenetben vagy telefonon.”

Elérhetőségek:

www.obudaizsinagoga.hu

info@obudaizsinagoga.hu

 

Aki a rendezvények mögött áll

Közben megérkezik Erdős Judit, operatív vezető, aki a zsinagóga mindennapi működéséért felelős.

Minden kérés a zsinagógával kapcsolatban hozzá fut be: a takarítástól, a dolgozók menedzselésén át az kiddusok kínálatáig. Ebből következik, hogy leginkább csak a telefonjával a fülén látni. „Itt mindig van mit csinálni. Rengetegen dolgozunk azon, hogy a zsinagóga így működhessen, próbálok mindent kézben tartani. A rendezvények megszervezése áll hozzám a legközelebb, minden apró részletet személyesen dolgozok ki – természetesen a kollégáimmal átbeszélve – a magyar és az izraeli séffel karöltve, ami főleg a menüre értendő. Minden hónapra jut bár micvó, hajvágás vagy esküvő, illetve a zsidó ünnepek megszervezése is a feladatom. A mostani újévi istentiszteleten például 600 főt számoltunk, szukkot idején meg naponta legalább nyolcvanan eljöttek.”

Egyre több zsidó családi ünnepet is tartanak a zsinagógában. „Számomra mindegyik kihívás, melyek szervezésével teljes mértékben kiélhetem a kreativitásomat. Hiába ismétlődnek az események, mindegyik kicsit más, így lényegében teret kapok a megújulásra, és hogy új dolgokat találjak ki, mivel keveseknek van konkrét elképzelésük, hogy milyen legyen a rendezvény. Ez leginkább a családi ünnepségekre jellemző. Nekem a briszek (körülmetélési szertartások – a szerk.) a legizgalmasabbak, mert ugye, arra nem lehet felkészülni, és a szervezési munka azért nem egy-két napos feladat. Egy briszre, ha minden rendben megy, maximum nyolc napod van. Ezek erőpróbáló feladatok. Például volt már kétszáz fős brisz is – természetesen kidussal egybekötve. Na, azt tényleg nagy feladat volt összerakni.”

„Az új programok sok feladatot jelentenek, illetve a meglévőkre is nagy figyelmet fordítunk: számtalan ötletünk van, hogy miképp tehetnénk még színesebbé a közösségi életet. Hogy csak egyet említsek közülük, januártól kerülnek megrendezésre a „Kóser ízek a nagy világban” elnevezésű gasztroestjeink, amelyeket havi rendszerességgel tervezünk tartani. Egy-egy nép tradicionális ételeit mutatjuk be – persze, kóser verzióban.”

Hetente egyszer, keddenként Köves Dvora rebbecen tart női klubot, csütörtökön Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija tanítja a férfiakat, illetve egy most induló, a kabbaláról szóló kurzust is ő tart majd.” Elérhetőségek: erdos.judit@zsido.com, www.obudaizsinagoga.hu

 

Gyerekek világa Óbudán

„Az Alef Kids Alapítványt 2012 óta irányítom.” – kezd bele a beszélgetésbe Hurwitz Dvora Lea rebbecen. „Rengeteget fejlődtünk az elmúlt hat évben. Legújabb programunk a Chéder, ezen kívül folyamatos programjaink között van vasárnapi iskola, BMC (bár/bát micva klub), MKZ (ifjúsági vezető képzés), illetve a táborok, családi programok és a karneválok.”

A Chéderen nyelvet tanulhatnak a gyerekek, kicsi csoportokban folyik a tanítás. Minden gyerekre személyesen figyelnek a tanárok, és a saját szintjén, a saját ütemében foglalkoznak vele. „Három nyelv közül lehet választani: angol, héber és magyar. Célunk, hogy a gyerekek már egészen kis korban elsajátítsák ezeket a nyelveket, hiszen ebben a korban köztudottan gyorsabban megy, mint később. Fontos, hogy a Chéderre kötelező az előzetes regisztráció, ezt e-mail üzenetben, vagy telefonon lehet megtenni. Újdonság még, hogy huzamosabb ideig külföldi madrichákat látunk vendégül. Ők nem csak besegítenek a mindennapi feladatok elvégzésébe, tanítják a kicsiket, de minden hónap egyik szombat délelőttjén – végig – csak a gyerekekkel játszanak.”

Idén Argentínából érkezett az AlefKidsbe Jaya (Chaya) és Freidi: „Mindenki azt mondta, hogy a magyar emberek nagyon hidegek, komolyak, ennek ellenére meleg fogadtatásban volt részünk, amiért nagyon hálásak vagyunk. Egyből úgy éreztük magunkat, mintha otthon lennénk, és mindenki nagyon kedves, barátságos volt. Tanítunk majd az Alef Kidsben, a Chéder programjain is aktívan részt veszünk, és sábeszkor is lefoglaljuk a gyerekeket. Örülünk, hogy itt lehetünk. Valószínűleg pészáhig maradunk, de még az is lehet, hogy az egész évet itt töltjük. Ez majd kiderül időközben. Ami biztos: kellemes csalódás volt Budapest, és másoknak is el fogjuk mondani, hogy egyáltalán nem olyanok a magyarok, mint amilyennek mondják őket. Külön kedveljük, hogy nemcsak angolul tudunk tanítani, hanem az anyanyelvünkre is sokan kíváncsiak, próbálkoznak velünk spanyolul is beszélni, sőt van, aki direkt megkért minket, hogy a gyermekével kizárólag spanyolul beszéljünk, hiszen születése óta hallja a nyelvet” – mesélték lelkesen a lányok.

„Számomra nagyon fontos, hogy a lányom már úgy nőjön fel, hogy a többnyelvűség ne legyen idegen számára.” – folytatja Tuna Judit, a Baba-Mama klub vezetője. „Nagyon fogékonyak a kicsik az idegen nyelvekre, és csak úgy szippantják magukba a tudást. Nem is gondolná a szülő, hogy mennyi mindent értenek, hogy mennyire kreatívak, önállóak, okosak. Elsősorban erre szeretnénk fókuszálni a klubban is, hogy a kicsikből kihozzuk a legjobbat, játékosan fejlesszük őket a maguk szintjén – semmit sem erőltetve, sokkal inkább velük együtt haladva. Amiben a klub eltér a zsinagógán belüli gyerekprogramoktól az az, hogy vallástól függetlenül, mindenkit várunk az ingyenes játszóházba – aminek az Alef Kids ad otthont a zsinagóga második emeletén. Egészen újszülött kortól várjuk a kicsiket. Pontosan tudom, milyen nehéz egyedül egy kisbabával – felnőtt szót nem hallva. Ez volt az ezernyi ok közül az egyik, ami miatt szerettem volna egy ilyen klubot. Egyelőre csak pár csoportos óra lesz: zenés mondókázás/éneklés, szülés utáni karrier-tanácsadás és angol nyelvű éneklés, később egyre több érdekes és komoly műfajjal várjuk az érdeklődőket. Tervezünk tanácsadást szoptatáshoz, terhesség utáni depresszió kezeléséhez, hordozási tanácsadást, előadássorozatot a kötődő nevelésről, szülésfelkészítőt, hozzátáplálási formákról is lesz előadás, illetve a kicsiknek különböző fejlesztő programokat, melyekről hamarosan bővebben is tudok majd információval szolgálni.

Hétfőtől péntekig vagyunk nyitva, reggel fél tíztől, délután fél háromig. Egyelőre a Facebookon lehet minket elérni. Aki szívesen eljönne hozzánk, csak csatlakozzon a „mindenki városa” elnevezésű csoportunkhoz, ahol a játszóházról mindig friss híreket és fotókat teszünk közzé.”

 

Elérhetőségek: alefkids@zsido.com

Elérhetőségek

Baba-mama klub: tj@zsido.com, https://www.facebook.com/groups/2163141273720195/

 

J. T. írása