A héten a Chájé Szárá című hetiszakaszt olvassák fel a zsinagógákban. Ebben értesülünk arról, miként került Ávráhám tulajdonába érvényes adásvétel útján a hevroni Máchpéla-barlang. Ez volt a Szentföld első olyan darabja, mely zsidó tulajdonba került.

… és felelt Efron, a chitti, Ábrahámnak, Chét fiai fülének hallatára, mindazok hallatára, akik bemennek az ő városának kapuján: Nem, uram! hallgass meg engem; a mezőt neked adtam és a barlangot, mely benne van, neked adtam azt, népem fiai szeme előtt adtam azt neked; temesd el halottadat. És meghajolt Ábrahám az ország népe előtt. És szólt Efronhoz az ország népének füle hallatára: Bárcsak meghallgatnál engem: megadom a pénzt a mezőért, vedd el tőlem, hogy hadd temessem el halottamat oda. És felelt Efron Ábrahámnak: Uram, hallgass meg engem! Egy föld négyszáz sékel ezüstért, köztem és közted, mi az? Halottadat pedig temesd el. És elértette Ábrahám Efront és lemérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, amelyről szólt Chét fiainak füle hallatára, négyszáz sékel ezüstöt, kelendőt a kereskedőnél. Így maradt Efron mezeje, mely Máchpélában van, mely Mámré előtt van, a mező és a barlang, mely benne van és minden fa, mely a mezőn van, egész határában, köröskörül Ábrahámé vétel gyanánt, Chét fiai szeme előtt, mindazok előtt, akik bemennek az ő városának kapuján. És aztán eltemette Ábrahám Sárát, az ő feleségét Máchpéla mezejének barlangjába, Mámré előtt, az Hevron; Kánaán országában. És maradt a mező, meg a barlang, mely benne van, Ábrahámé sírnak való birtokul Chét fiaitól.

Az Örökkévaló 60 évvel korábban tett ígéretet Ávráhámnak arra, hogy az egész országot neki adja, ám ekkor ez még csak egy ígéret volt. Az első valódi, Ávráhám tulajdonába került földdarab a hitti, vagyis hettita Efrontól vásárolt barlang volt.

A Tóra szokatlan részletességgel meséli el az üzlet lebonyolítását. Érdekes magyarázattal szolgál a XIII. században élt tóramagyarázó, Jicchák bár Jehuda rabbi. A Mózes III. könyvében (27:16) olvasható adatok alapján kiszámította, hogy a 400 ezüstért, melyért Ávráhám megvásárolta a barlangot, pontosan 600 ezer négyzet-ámá nagyságú földet lehetett vásárolni a bibliai időkben (az ámá tórai mértékegység, könyök). Egyiptomból 600 ezer lélek vonult ki, és ők álltak a Szináj-hegy lábánál, a tóraadásnál. Bölcseink azt mondják, hogy ez a 600 ezer a zsidó lelkek számát jelenti, és minden egyes zsidó, ki valaha is élt a földön, ezekből a lelkekből származik. A Tórában, a szóközöket is beleszámítva, 600 ezer betű van, mivel minden egyes zsidónak része van a Tórában. Ugyanígy, Izrael a zsidó nép elidegeníthetetlen öröksége, és minden egyes zsidó léleknek része van benne, ahogyan a legelső tulajdonvásárlásnál is mindenkinek jutott egy emberre való területrész.

A Misna és a Talmud bölcsei a tulajdon megszerzésének törvényeit ebből az első tulajdonszerzésből vezették le. Azt mondják, hogy a Tóra többek között azért írja le ilyen szokatlan részletességgel ezt a vásárlást, hogy megtanítson minket arra a négyféle lehetőségre, ahogyan tulajdont lehet megszerezni: pénzzel, szerződéskötés által, tanúk jelenlétében és fizikai tulajdonba vétellel.  A midrás hozzáteszi, hogy a fizikai tulajdonba vétel a legerősebb mind közül, mert megkérdőjelezhetetlen realitást teremt.

  • pénz: Ávráhám 400 ezüstöt fizetett
  • szerződés: a Tóra leírja, hogy mi tartozott bele pontosan a megvásárolt részbe: a barlang, a mező és minden fája
  • tanúk: a fenti idézetben látszik, hogy a Tóra nagy hangsúlyt fektet a tanúk jelenlétére
  • fizikai tulajdonba vétel (kinján): Ávráhám rögtön a vásárlás után eltemette Szárát a barlangban, érvényesítve ezzel a vásárlást

Amikor Jáákov ősapa kinyilvánította végakaratát a fiai előtt, azt mondta nekik:

Én eltakaríttatom népemhez, temessetek el engem atyáim mellé a barlangba, mely Efronnak, a chittinek mezejében van; a barlangba, – mely Máchpéla mezejében, mely Mámré előtt van Kánaán országában – a melyet megvett Ábrahám mezőstül Efrontól, a chittitől sírnak való birtokul. Ott temették el Ábrahámot és Sárát, az ő feleségét, ott temették el Izsákot és Rebekát, az ő feleségét és oda temettem el Leát. Megvett birtok a mező és a barlang, mely benne van, Chét fiaitól. (M.I. 49:29-31)

 

Azt mondja a midrás: miután ezt elmondta, azt kérdezték a fiai: Melyik az a barlang? Azt felelte: a Máchpéla-barlang. Amikor láttok egy kettős barlangot, tudjátok, hogy az az a hely. Ezért hívják Máchpélának, vagyis kettősnek, mert mindazok, akiket oda temettek, sokszoros jutalmat kaptak. Azt kérdezték: Melyik területen fekszik? Azt felelte: Mámre területe mellett. Azt kérdezték: Hol van? Azt mondta nekik: Kánaán földjén. Azt kérdezték tőle: Milyen jogon kerülsz be a barlangba? Azt mondta: Nagyapám, Ávráhám jogán, aki megvette azt, ahogy mondva van: „Amelyet Ávráhám megvette a hitti Efron népétől tulajdonul, temetkezési hely céljára”. És ahogyan Ávráhám és Szárá, valamint Jicchák és Rivka párban van eltemetve, úgy temessetek engem feleségem, Lea mellé. Ahogy írva van: „oda temettem el Leát”. Azt mondták erre: Attól félünk, hogy a hittik majd jönnek, és azt mondják, hogy a mező nem Efroné volt, hanem az övék. Azt mondta nekik: Ne féljetek. Amikor Ávráhám megvette a barlangot, az a hittik jelenlétében történt (nemcsak az eladó, Efron jelenlétében). Ha bármiféle ellenvetésük lett volna, akkor szólhattak volna. Ezért írva van: „És maradt a mező, meg a barlang, mely benne van, Ábrahámé sírnak való birtokul Chét fiaitól.

Ahogyan napjainkban is látjuk, ezt a tranzakciót rendszeresen megkérdőjelezték és kétségbe vonták az évezredek során. A barlang fölé Heródes által épített épület egy része ma mecsetként szolgál, és zsidók nem látogathatják, csak bizonyos alkalmakkor tekinthetik meg. A Chájé Szárá hetiszakasz szombatján tízezrek özönlenek a szent városba, hogy az ősapák és ősanyák sírjánál imádkozzanak.

 

Bár Saul és Joel filmsorozata véget ért, a tavalyi magyarázatok természetesen idén is érvényesek. A Chájé Száráról szóló helyszíni közvetítés megtekintéséhez kattintson ide.

 

zsido.com