A modern sakk két legfontosabb irányzata zsidó gondolkodók nevéhez fűződik.
Wilhelm Steinitz, a modern iskola megalapítója a kis előnyök fokozatos felhalmozására tanított, míg Réti Richárd és Nimzowitsch Áron a hipermodern irányzatban a feszültségek tudatos kezelését állították középpontba. Emanuel Lasker, Siegbert Tarrasch, José Raúl Capablanca és Breyer Gyula mind hozzájárultak ahhoz, hogy a sakk valódi tudománnyá váljon, közülük hárman zsidók voltak.
Az első sakkvilágbajnok
Amióta Wilhelm Steinitzt 1886-ban az első sakkvilágbajnokként elismerték, az eltelt évtizedek nagy részében zsidó származású játékos viselte a címet. Számos nemzeti bajnok volt zsidó, és a világbajnoki cím kihívói között is sokakat találunk, elég csak az izraeli stratégiai mestert, Boris Gelfandot említeni.
A női sakk történetének legnagyobb alakja, Polgár Judit magyar zsidó családból származik, akárcsak egy másik világbajnoknő, Anna Usenyina. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan lehetséges, hogy a világ népességének ilyen kis részét kitevő közösség ekkora nyomot hagyott a sakk történetében?
Az antiszemita magyarázatok, amelyek a sikert „belső összetartással” próbálják megindokolni, itt különösen gyorsan összeomlanak. A sakk ugyanis teljesen nyitott világ. Nincsenek kapcsolatok, nincsenek protekciók, csak a tábla és a lépések. Aki jobban játszik, az nyer. A szabályok világosak, az eredmény objektív, mindenki számára látható.
Nem kell hozzá diploma
Ahogyan a film vagy a képregény világában, úgy a sakkban sem kellett vagyon, rang vagy diploma ahhoz, hogy valaki a csúcsra jusson. Egy szegény, gyakran ellenséges közegben élő zsidó gyermek is eljuthatott a világelitbe ha volt tehetsége és kitartása. És ehhez a zsidó kultúra sokszor biztos hátteret adott, mivel a tanulás, az értelem, az éles ész megbecsülése mindig is központi érték volt.
Talán az is vonzó volt, hogy a sakk egy olyan „csatatér”, amely nyitva állt a zsidók előtt akkor is, amikor a valódi hadseregekből sok helyen ki voltak zárva.
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy soha nem létezett „zsidó sakkstílus”. Elég csak megnézni a nagy bajnokokat. Wilhelm Steinitz a pozíciós sakk atyja lett, aki az apró előnyök felhalmozására épített. Emanuel Lasker rugalmas, harcos, pszichológiailag rendkívül erős játékos volt. Mihail Botvinnik mérnöki fegyelemmel készült, tudományos alapokra helyezve edzéseit. Mihail Tal, a „rigai mágus”, a kreativitás és a képzelet mestere volt. Garri Kaszparov évtizedeken át uralkodott agresszív, kezdeményező stílusával vált ismertté.
A sakk és ami mögötte van
Ami azonban sok zsidó sakkozóban közös, az az, hogy nemcsak játszották, hanem tanították és írták is a sakkot. Elemzések, tankönyvek, önéletrajzok, nagy stratégiai művek születtek, hiszen nemcsak győzni akartak, hanem megérteni is a játékot. Nem véletlen, hogy olyan gondolkodók, mint Nimzowitsch vagy Réti, új forradalmi irányzatokat dolgoztak ki. És nem véletlen az sem, hogy sok sakkozó komoly tudós is volt, például Lasker matematikus, Botvinnik mérnök és a számítógépes sakk úttörője.
A zsidó sakkvilág jelentős része Közép- és Kelet-Európából indult. Voltak, akik megmenekültek a Soá elől, azonban nem tudhatjuk, hány zseni veszett oda. Akik Amerikában vagy a Szovjetunióban élhették túl, egész nemzedékeket adtak a sakk történetének.
Ma már a sakk globális játék. Kína és India adja az új bajnokokat. Izraelben is élénk a sakkélet, részben a volt szovjet térségből érkezett játékosoknak köszönhetően.
Boldoggá teszi az embert
Siegbert Tarrasch, zsidó származású világbajnokjelölt és orvos írta:
„A sakk, akárcsak a szerelem vagy a zene, képes boldoggá tenni az embert.”
És pontosan ez az örökség él tovább ma is, például Budapesten, a Maimonidész gyermeksakkversenyen, amelyet minden évben Erdős Judit szervez édesapja, dr. Erdős György emlékére.
A Rebbe és a sakk
Menáchem Mendel Schneerson, a lubavicsi Rebbe is hangsúlyozta, hogy a sakk fejleszti az emlékezőképességet és a gondolkodást, vagyis bölcsességet ad az embernek. A nitelnácht idején, amikor a hagyomány szerint tartózkodunk a tóratanulásától, kifejezetten ajánlotta a sakkot mint méltó, építő időtöltést.
Egy hagyomány Budapesten
Ebbe az ősi hagyományba illeszkedik bele a Maimonidész Zsidó Általános Iskola és Gimnázium sakkversenye is, amelyet minden évben dr. Erdős György ügyvéd emlékére rendeznek meg. Az esemény szervezője lánya, Erdős Judit, aki édesapja iránti tiszteletből és szeretetből indította útjára a kezdeményezést. Dr. Erdős György nem volt hivatásos sakkozó, de a sakk iránti szeretete unokájában, Ádámban teljesedett ki, aki többszörös ifjúsági magyar bajnok lett. Nagyapja végigkísérte fejlődését, jelen volt a versenyein, és büszkén figyelte útját. Az évente megrendezett sakkverseny ennek állít emléket.
IV. Maimonidész Gyermeksakkverseny
Január 25-én, vasárnap 10 órától már negyedik alkalommal rendezik meg a Maimonidész gyermeksakkversenyt, dr. Erdős György jorcájtjának napján.
Helyszín:
Maimonidész Zsidó Általános Iskola és Gimnázium
1037 Budapest, Tímár utca 16.
Korcsoportok:
– 2018. 01. 01. után született fiúk és lányok
– 2016. 01. 01. után született fiúk és lányok
– 2014. 01. 01. után született fiúk és lányok
Regisztráció: 2026. január 20-ig a zsidoprogramok.hu oldalon
Helyszíni regisztráció: 8:45–9:45
Nevezési díj: 3000 Ft
Most itt az alkalom, hogy az Ön gyermeke vagy unokája is részese legyen a versenynek, nevezzenek!
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.