Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak, visszatérve mellőled; mert ahová te mész, megyek én s ahol meghálsz, hálok meg én, néped az én népem, Istened az én Istenem; ahol meghalsz te, halok meg én és ott akarok eltemetve lenni. (Rut 1:16-17)
A zsidó hagyomány öt megilát (tekercset) ismer, melyek viszonylag rövid szöveget tartalmaznak, ezek: Énekek Éneke, Rut könyve, Siralmak, Példabeszédek, Eszter könyve. A megilákat különböző ünnepeken olvassák fel. Sávuotkor, azon a napon, melyen a hagyomány szerint Dávid király született és hetven évvel később ugyanezen a napon távozott is a világból, Rut könyve kerül sorra. A moávi származású, a zsidóságba betért asszony volt ugyanis Dávid király dédanyja. A hagyomány szerint Dávid nemcsak a legitim királyi dinasztia megalapítója volt, hanem tőle származik majd a zsidó nép megváltója, a messiás is.
Rut könyve különleges bibliai történetet ír le. Középpontjában két asszony szoros barátsága áll, mely a zsidó királyi ház megalapításához vezet, a történet névadó főhőse, Rut pedig a hűség és a szépség örök szimbólumává vált. Egy férfiak által dominált világban e két asszony mély barátsága és az ebből fakadó, történelmi távlatú fordulat egészen egyedülálló történet.
Rut története kitűnik a bibliai elbeszélések sokaságából. Se heroikus férfialakok, se gonosztevők nincsenek benne, nincs se bűn, se büntetés, háború vagy béke. Ez a történet magáról az életről szól két hősnője, Naomi és Rut szemszögéből. A Tánách, a zsidó Biblia sokszor még csak néven se nevezi a női hősöket, és csak ritkán fordul elő, hogy egy-egy rövid részletnél többet megtudnánk róluk. Rut azonban más. Rut jellemvonásairól önzetlen, nemes cselekedeteiből értesülünk, méghozzá részletesen, hosszadalmasan. Anyósa, a földönfutóvá lett Naomi iránti elkötelezettsége, az az eltökéltség, amivel elhagyja otthonát és kultúráját, hogy pénz és háttér nélkül kezdjen új életet Izraelben, szerénysége, találékonysága és bátor kiállása különlegesen nemes személyiségről árulkodik.
Rut abban is különbözik a klasszikus hősnőktől, hogy minden szempontból a társadalom hátrányosabb részéről indul. Férjét, sógorát és apósát is elveszítette és anyósával kettesben maradt egy olyan világban, ahol férfi nélkül a nők nem sokra mehettek. Távolról jött idegen a zsidók között, özvegy és nincstelen. Ám a tündérmesék néha a valóságban is léteznek: Rut a választott nép megbecsült tagja lesz, hozzámegy a tehetős Boázhoz, gyermekük születik, dédunokájuk pedig nem más, mint Dávid király, a zsidó királyi ház megalapítója.
A két asszony harmonikus kapcsolata, egymás bátor támogatása és segítése minden körülmények között, egymás iránti bizalmuk és szoros együttműködésük méltán állhat előttünk példaként. Bölcsességükben úgy sikerül megsegíteniük saját magukat, hogy közben nem csorbul a hírnevük egy olyan társadalomban, melyben két magányos, férfi nélküli asszony még akkor sem számíthatott sok jóra, ha a Tóra törvényei forradalmi módon biztosítanak jogokat és védelmet a hozzájuk hasonlóan hátrányos helyzetben levőknek. Együttműködésük, közösségük olyan erőt adott, mellyel képesek voltak legyőzni a legyőzhetetlennek tűnő nehézségeket.
Címlapkép: Chabad.org