Budapesten, egy zsidó polgári családban született, majd ő írta a filmtörténet legemlékezetesebb zenéit. Rózsa Miklós neve örökre összeforrt Hollywood aranykorával.
Kevés magyar művész mondhatja el magáról, hogy három Oscar-díjjal, tizenhét jelöléssel és közel száz filmzenével írta be magát a filmtörténelembe. Rózsa Miklós viszont azok közé a kivételes alkotók közé tartozik, akiknek munkásságát milliók ismerik, miközben a nevét jóval kevesebben. A Budapesten született, zsidó származású zeneszerző olyan klasszikusok zenei világát teremtette meg, mint a Ben-Hur, az Elbűvölve vagy A bagdadi tolvaj, miközben egész életében hű maradt a komolyzenéhez is.
Egy pesti zsidó családból indult, a világ tetejére jutott
Rózsa Miklós 1907-ben született Budapesten. Édesanyja, Berkovits Regina zongoraművész volt, édesapja, Rózsa Gyula pedig sikeres iparos és földbirtokos. Mindketten zsidó származásúak voltak, a család eredeti neve Rosenberg volt, amelyet még a 19. század végén magyarosítottak Rózsára. A művészetet és a tanulást nagyra becsülő családi közegben már kisgyermekként megmutatkozott kivételes zenei tehetsége.
Ötévesen kapta első hangszerét, nyolcéves korában már saját zeneműveket írt, miközben a magyar népzene is mély hatást gyakorolt rá. Bár nagyra becsülte Bartók Bélát és Kodály Zoltánt, saját útját akarta járni, ezért Németországban folytatta tanulmányait.
Hollywood a lábai előtt hevert
Pályája Franciaországon és Anglián keresztül vezetett Hollywoodba, ahol rövid idő alatt a filmipar egyik legkeresettebb zeneszerzője lett. Olyan legendás filmekhez komponált zenét, mint A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, a Quo Vadis, a Julius Caesar és minden idők egyik legismertebb történelmi alkotása, a Ben-Hur.
Munkásságát összesen tizenhét Oscar-jelöléssel ismerték el, amelyek közül hármat díjra is váltott. Első Oscarját Alfred Hitchcock Elbűvölve című filmjének zenéjéért kapta, majd az Egy kettős élet és a Ben-Hur filmzenéjével is elnyerte a rangos elismerést. A Ben-Hur monumentális zenéjét ma is minden idők egyik legjobb filmzenéjeként emlegetik.
Soha nem felejtette el, honnan indult
Miklós Rózsa hiába lett Hollywood ünnepelt sztárja, mindig ragaszkodott a komolyzenéhez is. Saját megfogalmazása szerint „kettős életet” élt: a filmstúdiók számára komponált, miközben hangversenytermeknek szánt művein is dolgozott. Hegedűversenyét Jascha Heifetz mutatta be, csellóversenyét pedig János Starker számára írta.
Jóllehet, 1946-ban amerikai állampolgár lett, magyar gyökereit és zsidó családi örökségét soha nem tagadta meg. Zenéjében gyakran visszaköszöntek a magyar népzene motívumai, amelyek egyedi hangzást kölcsönöztek műveinek.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.