Ritka félsékeles ezüstpénzt találtak a Júdeai-sivatagban a rómaiak elleni felkelés első évéből, derül ki az Izraeli Régészeti Hatóság Facebook-bejegyzéséből.
A pénzérmén a „szent Jeruzsálem” felirat olvasható ősi héber írással. A több mint kétezer éves, a polgári időszámítás szerinti 66-67-ből származó emléket az Éjn Gedi nemzeti parkban találták meg a régészek, akik több mint hat éve kutatnak a területen régészeti emlékek után, hogy megelőzzék az esetleges régiségtolvajokat. Nemrégiben, amikor a sziklák minden egyes barlangját és repedését átkutatták, az egyik barlang bejáratánál megtalálták a most bemutatott pénzdarabot. A Jeruzsálemben vert érme talán az egyik felkelő batyujából eshetett ki, amikor a megtorlás elől a sivatagba menekült.
A felirat arról árulkodik, hogy a felkelés kezdeti korszakában készült. A felirat mellett három gránátalma látható, ezt a motívumot használták fel az 1980-ig használatban levő izraeli lírán. A másik oldalon kehely látható, fölötte a héber ábécé első betűje, az álef, ami a felkelés első évére utal. Feltüntették továbbá az értékét is: fél sékel. A második Szentély időszakának vége felé a kehely jellegzetes zsidó szimbólum volt a pénzérméken, melyeket 66 és 70 között vertek a felkelés során Jeruzsálemben egy- és félsékeles címletben. Érdemes megjegyezni, hogy a képalkotás tórai tilalmának megfelelően a zsidó pénzek leginkább növényi motívumokat és vallásos szimbólumokat tartalmaztak, míg a nem-zsidó népesség állatokat, uralkodók portréját és a görög nyelvet használta saját pénzein.
A zsidó ellenállás részeként a felkelők saját ezüst- és bronzpénzt vertek, melyek zsidó szimbólumokat ábrázoltak. Érdekesség, hogy az archaikus héber írást választották, melyet néhány évszázaddal korábban használtak, az első Szentély időszakában, nem pedig a görög írást, ami a régióban akkoriban jóval elterjedtebb volt. Az önálló pénzverés a függetlenség kifejeződése, ahogy a saját írás is, valamint az a tény, hogy nem jelenítettek meg uralkodókat a pénzeiken. A pénzt feltehetőleg Jeruzsálemben, azon belül is a Szentély területén verték.
Jániv Dávid Lévi, az Izraeli Régészeti Hatóság numizmatikai szakértője szerint a felkelés első évéből számrazó pénzérmék ritkák.
„A második Szentély időszakában a zsidó zarándokok félsékeles érmékkel fizették be az adóikat a Szentélynek. Mintegy két évszázadon keresztül tiszta ezüstből készült türoszi érméket használtak erre a célra. A felkelés alatt alternatív pénzeket vertek izraeli sékel, félsékel és negyedsékel felirattal. Úgy tűnik, hogy a szentélyszolgálat a felkelés során is folyamatos volt, és ezeket a pénzeket használták a felkelők.”
Ámir Gánor régész szintén kiemelte az érme ritkaságát, különösen a Júdeai-sivatagban.
„Minden egyes új lelet hozzásegít népünk és országunk mélyebb megismeréséhez. Ha nem lett volna ez a módszeres keresés, régiségrablók is megtalálhatták volna a pénzérmét, akik a felajánlott legmagasabb árért adták volna el a régiségpiacon. A projekt működésének hat éve alatt több mint 800 barlangot találtunk és több ezer fontos leletet hoztunk felszínre.”
Ámicháj Élijáhu rabbi, örökségminiszter szerint
„ez az izgalmas felfedezés újabb bizonyíték a zsidó nép, Jeruzsálem és Izrael Földjének mély és vitathatatlan kapcsolatára. Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatása szerint a felkelés első évének érméi ritkák, majdnem kétezer évesek és a ’szent Jeruzsálem’ feliratot viselik. Ez a csodás lelet ismét erőteljesen jelzi népünk gyökereit Izrael Földjén.”
„Két évezred után visszatértünk az országunkba és a szent Jeruzsálem ismét a fővárosunk lett. E pénzdarab megtalálása emlékeztet arra, ami a múltban történt, és felhívja a figyelmet az egység szükségességére” – jelentette ki Eli Escosido, a Hatóság igazgatója utalva a Szentély pusztulásához vezető időszak csatározásaira és napjaink eseményeire.
Címlapkép: Emil Eljam/Izraeli Régészeti Hatóság