Elhunyt Rados Ferenc, a zongoraművészet mestere

2025. február 25-én, 91 éves korában elhunyt Rados Ferenc, Kossuth- és Bartók–Pásztory-díjas zongoraművész, a 20. és 21. század egyik legnagyobb hatású zenei pedagógusa. Rados generációk meghatározó tanára és inspirációja volt, akinek hatása a magyar és nemzetközi zenei életben is kiemelkedő.

Rados Ferenc kerülte a nyilvánosságot: nem adott nagyszabású koncerteket, nem vágyott hírnévre, kizárólag a zene tisztasága érdekelte. Nem önmaga vagy a siker számított számára, hanem az a művészi igazság, amelyet tanítványain keresztül örökített tovább.

Rados Ferenc fiatalkora

Rados Ferenc 1934. október 26-án született Budapesten, egy elismert zenészcsalád gyermekeként. Édesapja, Rados Dezső neves hegedűtanár, anyja, Weil Anna is a zene világában mozgott. A fiatal Rados a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában kezdte tanulmányait, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta, ahol Kadosa Pál tanítványa volt. Később Moszkvában is képezte magát Viktor Mersanov irányításával.

Miután visszatért Magyarországra, Rados Ferenc zenepedagógusi pályára lépett. 1964-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, majd a Zeneakadémia tanára lett, ahol kezdetben Kadosa Pál asszisztenseként, Kurtág Györggyel együtt dolgozott. Később az intézmény egyik legnagyobb hatású zongoratanárává és kamarazene-pedagógusává vált.

Tanítványai között olyan világhírű művészek szerepelnek, mint Ránki Dezső, Kocsis Zoltán és Schiff András, de sokan mások is tőle kapták zenei útravalójukat, köztük Csalog Gábor, Fejérvári Zoltán, Kelemen Barnabás és Várjon Dénes. Kamarazene óráinak rendszeres látogatói közé tartoztak a legnevesebb magyar vonósnégyesek tagjai is.

Rados Ferenc zongoraművészi pályája

Rados Ferenc aktív zongoraművészi pályája az 1980-as évek végéig tartott. Bár rendszeres koncertezőként is elismert volt, igazán a tanításban teljesedett ki. A historikus előadói gyakorlat elterjedésével egyre inkább a fortepiano felé fordult. Repertoárja főként a bécsi klasszikusok és a romantikus szerzők műveiből állt, és számos alkalommal lépett színpadra tanítványaival, többek között Kocsis Zoltánnal, Kirill Gersteinnel és Leonidas Kavakos-szal is.

Nemzetközi elismerései

Rados Ferenc az 1990-es évek közepén távozott a Zeneakadémiáról, de tanári munkássága nem ért véget. Magyarországon és külföldön is keresett mesterkurzusvezető volt, többek között a szombathelyi Bartók Szemináriumon is rendszeresen tanított. Számos nemzetközi zongoraverseny zsűrijében kapott meghívást, és az Új Magyar Zene Egyesület alapító tagjai közé tartozott.

Fischer Iván búcsúzója Rados Ferenctől

Fischer Facebook-bejegyzésben emlékezett meg Radosról:

„Rados Ferenc, Magyarország leginspirálóbb, legeredetibb, legőszintébb zenésze, generációk meghatározó tanára, a nagy különc, a démoni nevetésű kételkedő, akihez az egész világból zarándokoltak a legnagyobbak, hogy egy-egy órán megvilágítsa nekik a remekművek rejtelmeit, ma reggel meghalt Deák Ferenc utcai lakásában.

A Deák Ferenc utca 10-es ház csillagos ház volt 1944-ben, a Rados családnak nem kellett elköltöznie, csak befogadnia más zsidó családokat, például Baracs Amália nagynénémet, anyukájával. Gyorsan mentek a telefonok, hogy mégse csupa vadidegen költözzön be, így legalább négykezesezni tudtak, miközben fent az emeleten a rettegett hegedűtanárhoz, Rados Dezsőhöz jártak a tanítványok, amíg hidak voltak a Dunán. A kis Feri egyszer átment a szobán, miközben apja a mosdóban volt, és csak odasúgta az ácsorgó tanítványnak: Nem kell mindent elhinni, amit a papa mond. Az apa hihetetlenül szigorú volt, vele is. Feri sokat mesélte nekem később, hogy időnként lement az utcára, megnézni, mennyire nőnek lent a hullahegyek.

Megkértem, jöjjön el egy-egy zenekari próbámra, adjon tanácsokat. Soha senkitől nem tanultam annyit a darabok lényegéről, mint tőle. Röntgenszeme volt, belenézett a kottába, vakarta a feje búbját, és mondott valami olyan lényegeset, ami teljesen megváltoztatta a művekről addig kialakult képemet.

Kellemetlen tanár volt. Ha valakinek csak a dicséretek adtak szárnyakat, Feri ezeket gúnyosan, kéjesen, kímélet nélkül letöredezte. Tőle csak az tudott tanulni, aki örült megsemmisítő kritikájának is, ha az valami fontosra mutatott rá. Ha hiúsággal találkozott, kegyetlen tudott lenni, vissza kellett valamit adnia abból, amit zsarnok apjától és a hullahegyek emlékétől kapott. Mégis ő volt az egyik legmelegszívűbb ember, akit ismertem. Rita elvesztése nagyon megtörte, utána csak nagyon ritkán tudtuk kimozdítani depressziójából. A világ nagyon üres lett nélküle, talán, talán a sok tanítvány továbbvisz valamit abból a hatalmas zene iránti szeretetből, ami életét teljesen kitöltötte. Nyugodjon békében.”

Az EMIH és Villányi Dániel zongoraművész így búcsúzik Rados Ferenctől

Rados Ferenc zongoraművész emlékezetére

Február 25-én, 91 éves korában elhunyt Rados Ferenc Kossuth- és Bartók-Pásztory-díjas zongoraművész, korunk egyik legjelentősebb művésztanára. Rados nemcsak kerülte, visszautasította a személye körüli felhajtást, csendben járta a világot és tanított. A nemzetközi koncertélet legnagyobbjai ugyanolyan tanítványokká váltak jelenlétében, mint a huszonéves zeneakadémisták, s személyét mindez meg sem érintette – csakis a zene számított.

Halála pótolhatatlan veszteség a zenei világ számára, de szellemisége, tanításai és művészi öröksége tovább él tanítványaiban.

Emléke legyen áldott!