Hogyan lett az izraeli közbeszéd pár nap alatt áldozata a Tomcat-féle uszításnak?
– Igaz, hogy benne van a Tízparancsolatban, hogy „Ölj!”, „Paráználkodj!”, „Lopj!”?
– Igaz, ha elhagyod a „Ne”-t az idézetek elejéről.
Pár nappal ezelőtt az izraeli vezérkari főnök új tábori főrabbi nevezett ki Ejál Kárim személyében. Órákon belül megindult a lejárató kampány: „az új tábori főrabbi engedélyezte nők megerőszakolását a harctéren”; „Kárim elítéli a homoszexuálisokat”; „a főrabbi szerint a terroristák nem emberek”. A szalagcímek persze sokakat felháborítottak és a kinevezés visszavonását követelték, (ami hála Istennek nem történt meg).
A Kárim-ot lejárató kampány a kipa.co.il internetes portál „Kérdezd a rabbit!” rovatában 10-15 évvel ezelőtt adott válaszokból indul ki (a legtöbb esetben az eredeti forrás jelölése nélkül.)
Vettük a fáradságot, hogy utána nézzünk miről is van szó. Egyhamar kiderült, hogy a „nem osztogattak, hanem fosztogattak” tipikus esetével állunk szemben.
A háború nem micva, és a nemi erőszak nem megengedett
Az első – legtöbbet hivatkozott – kijelentés forrása egy ilyen kérdezz-felelek 2003-ból. Az érdeklődő arról kérdezi a rabbit, hogy a Tórában tényleg van-e olyan passzus, amely megengedi nők megerőszakolását, ha az ellenséghez tartoznak. „Hogyan lehet hogy a Tóra engedélyezi a nemi erőszakot?” – tette fel a kérdést.
Mondani sem kell, hogy a bibliai történetben nem nemi erőszakról van szó, ami minden esetben a legszigorúbb tilalom alá esik. A nemi erőszak egy szinten van az emberöléssel, rá a Biblia azon három tilalmának egyike vonatkozik, amely szerint az embernek inkább az életét kell feláldoznia, mintsem hogy a tilalmat megszegje.
Ennek szellemében a rabbi elmagyarázza, hogy (mivel nem nemi erőszakról van szó) a kérdés valójában az, hogy a 3000 évvel ezelőtti úgynevezett „megengedett és micva háborúkban” milyen feltételekkel engedte meg a Tóra egy nem-zsidó nővel való házasságot. Nos az izraeli sajtó egy része ezt már úgy idézte, hogy „a rabbi szerint micva a háború, és megengedett a nem-zsidó nőkkel szembeni erőszak”.
Könyörülni a könyörületlenen?
Egy 2002-es beszélgetésben, egy egyetemi vagy gimnáziumi dolgozat kapcsán arról kérdezték a rabbit, hogy szabad-e a terroristán, mint emberen megkönyörülni? Erre válaszolta a rabbi, hogy az ilyen szánalom tilos, ugyanis az abba a kategóriába esik, amelyről bölcseink azt mondják „az aki könyörül a könyörületleneken, a végén könyörületlen lesz a könyörületet érdemlőkkel szemben” (Midrás Tánchuma, Möcorá). Az ilyen ember a cselekedete által elveszti emberi mivoltát és egy kegyetlen „állattá” válik.
Az embert nem ítélhetjük el
A Tóra tiltja az egyneműek nemi kapcsolatát. Egy – ugyancsak 2002-es – hosszú, kétrészes beszélgetésben valaki többek közt a homoszexuálisok megítéléséről kérdezte a rabbit, melynek kapcsán ő kifejtette, hogy bár a Tóra tiltja az egyneműek viszonyát, amikor erről a témáról beszélünk, akkor sohasem az ilyen hajlamú emberek elítéléséről van szó, az ugyanis nem elfogadható – különösen, ha ilyen hajlammal születtek. A kérdés szerint-e csakis az, hogy helyes dolog-e a nemi hajlamot a „szabadság ügyének zászlajára” tűzni.
Tomcat a példakép?
Talán még sokan emlékeznek, amikor 2007-ben Tomcat a TV2 Mokkában ismertette Csiszár Jenő műsorvezetőnek a Talmud „ember ellenes tanításait”.
Tomcat logikája a tipikus antiszemita érvelés technikát követte, melynek a lényege kiemelni a szövegkörnyezetből egy négy-öt szavas mondatrészt, majd a megcsonkított idézetre hivatkozva, erkölcsi magaslatokból osztani az észt és a morált. Ez módszer különösen akkor hatásos, ha a kiemelt szövegrész a hozzá nem értő laikus tömegnek szól, az eredeti szövegkörnyezet pedig egy szakmai, sok esetben vallásfilozófiai elmélkedés része archaikus nyelvezettel és fogalomtárral. Nos tőle nem meglepő ez a módszer. A biztonság kedvéért annak idején le is lepleztük csúsztatásait.
Az azonban igencsak elszomorító, hogy az izraeli bulvár és a baloldali sajtó egy része – sajnos nem először – hasonló technikákkal próbálkozik a valláslejárató agendájuknak megfelelően.
Zsido.com szerkesztőség