Provokációból felebaráti szeretet

Izrael forrong, hetek óta tüntetések és sztrájkok kísérik az új igazságügyi törvény benyújtását. A kormányellenes tüntetők a provokációtól sem riadnak vissza, ám a cháredi zsidók által lakott Bnéj Brák­ban ez váratlan fordulatot vett múlt csütörtökön, ahogy arról a zsido.com is beszámolt.

Amint a Jewish Pressre hivatkozva írják, „az anarchista felhangokat sem nélkülöző, hetek óta folyó tüntetések keretein belül több százan vonultak fel Bnéj Brák utcáin csütörtök este, amikor a háredi lakosok többsége javában a szombatra készülődik és sokan ilyenkor intézik a heti bevásárlásukat is.

A demonstrálók megafonokkal, dobokkal, üvöltözéssel és nem szűnő dudálással akadályozták a helyieket ügyeik intézésében, és azon igyekeztek, hogy sikerüljön erőszakos választ kiprovokálni az ultraortodox lakosokból, amit aztán videóra vehetnek és propagandacélokra is felhasználhatnak.”

Csakhogy a ortodox zsidóság litván irányzatának az egyik vezető rabbija, Gerson Edelstein és más neves rabbik arra kérték a lakosokat, hogy hagyják figyelmen kívül a tüntetőket és „ne álljanak le vitatkozni azokkal, akiknek egyetlen célja a provokáció”. Volt olyan tüntető, aki sisakban érkezett, az esetleges tojásdobálás ellen védekezve. Erre azonban nem került sor, a lakosok példaértékű fegyelmezettséggel tűrték a tüntetők zajongását, sőt! Voltak, akik a provokációra felebaráti szeretettel feleltek és „kedvességgel, mosollyal, dalokkal, itallal és frissen készült sólettel viszonozták a provokációt.”

Ez végül a provokációból valódi utcabált eredményezett: „A felvételeken tóratekerccsel táncoló tüntetők láthatók, tüntetők, akik háredi honfitársaikkal együtt énekelik a Sálom áléchem – béke veletek című dalt és egy idős demonstráló, akit annyira meghatott a látvány, hogy sírva fakadt.

Ahogy haladt előre az este, egyre többen csatlakoztak a jó hangulatú csoporthoz, és a kiabálás, fütyülés és dobolás helyét átvette a beszélgetés, az ismerkedés, a nyitás a másik közösség felé. A baloldali tüntetők közül sokak számára talán ez volt az első alkalom, hogy ultraortodox zsidókkal beszéltek” – a józan ész és a felebaráti szeretet győzött: „a zaj elült, a cheszed, a jótétemény megérintette a demonstrálók lelkét és megkezdődött a párbeszéd. Ez a kis epizód nagyszerű ígéretet hordoz magában: ha elhallgat a gyűlölködés, ha hagyják az embereket gondolkodni, ha megindulhat a párbeszéd, akkor az anarchisták veszítenek és a zsidó nép nyer. Kol jiszráel áchim – minden zsidó testvér.”