Az olaszországi Pisa neve egyet jelent a híres ferde toronnyal, a román stílusú dóm lenyűgöző homlokzatával és a kápolna monumentális kupolájával. A Piazza dei Miracoli – „Csodák tere” – évente több millió turistát vonz. Mégis, e világhírű látványosságok szomszédságában egy kevéssé ismert történelmi helyszín rejtőzik: Pisa zsidó temetője.
Most Pisa régóta háttérbe szorított öröksége, a ferde torony mellett lévő zsidó temető kerülhet a figyelem középpontjába köszönhetően egy nagyszabású felújítási és fejlesztési projektnek, amely nemcsak a sírok restaurálását, hanem egy látogatóközpont és kiállítás létrehozását is magában foglalja – számol be erről a Jewish Heritage Europe.
2024 májusában ünnepélyes keretek között írták alá az Olaszországi Zsidó Közösségek Uniója (UCEI) és az Olasz Kulturális Minisztérium közötti megállapodást, amely egy 3,5 millió eurós beruházást indít el. Az első finanszírozási szakasz mecénása a Pisa futballcsapat tulajdonosa, az orosz-amerikai zsidó milliárdos, Alex Knaster, aki saját forrásból támogatta a kezdeményezést.
A temetőről képeket ide kattintva talál.
Pisa zsidó temetője a világ legrégebbikjei között
A temetőt 1674-ben alapították, miután a város egykori, már használaton kívüli kapuja – a Porta del Leone – körüli területet a zsidó közösség rendelkezésére bocsátották. Bár a temető közvetlenül a turisták által látogatott terület szélén fekszik, magas falak rejtik el a kíváncsi szemek elől.
„Három-négy millió ember sétál el mellette évente anélkül, hogy tudná, mi van mögötte.”
– jegyezte meg Andrea Gottfried, a pisai zsidó közösség elnöke a megállapodás aláírásán.
A projekt három ütemben valósul meg, a befejezés várható időpontja 2028. Az első szakaszban mintegy 100 sírkő kerül restaurálásra, köztük olyanok is, amelyek mára félig a föld alá süllyedtek. A sírkövek többsége a szefárd hagyomány szerinti, vízszintes vagy szarkofág típusú kő – ezek stílusa fontos történeti és vallási emléket őriz.
A kapu megnyitása több szempontból is szimbolikus
A második szakaszban újranyitják a Porta del Leone kaput, amely évszázadokon át elzárva állt. Ez a gesztus túlmutat az építészeti rekonstrukción. Városi, kulturális és szimbolikus híd is lesz múlt és jelen, zsidó közösség és város, látható és láthatatlan között. Gottfried így fogalmazott: „Ennek a kapunak a megnyitása nem pusztán urbanisztikai tett, hanem a legnemesebb értelemben vett politikai gesztus. Egy kapcsolat helyreállítása.”
A harmadik ütemben egy modern látogatóközpont épül a jelenlegi gondnoki épület átalakításával, ahol interaktív kiállítások, történelmi információk és oktatási programok kapnak majd helyet. A cél: bemutatni, hogy a zsidó történelem nem különálló lábjegyzet, hanem szerves része az európai civilizációnak.
Ez a felismerés már 1933-ban is megfogalmazódott Marvin Lowenthal úttörő művében, A World Passed By című könyvében:
„A zsinagógák, mint Segoviában vagy Cordobában, karnyújtásnyira állnak a katedrálisoktól – és sokszor karnyújtásnyira dobálták rájuk a köveket is. A zsidó temetők, mint Pisában, szó szerint és átvitt értelemben is árnyékban vannak. Mégis: ezek az emlékek a nyugati világ egyik legrégebbi kulturális erőterét testesítik meg.”
Pisa zsidó temetőjének újjászületése tehát nemcsak egy történelmi helyszín rendbetételét jelenti. Ez egy emlékeztető – egy „kapu”, amely megnyílik az emlékezet, a megértés és a közös örökség előtt.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.