Jeruzsálem óvárosában, a Jafo-kaputól nem messze áll az ún. Dávid Tornya Múzeum, melynek újjáépítési munkálatairól, illetve történelméről korábban már beszámoltunk. Az elmúlt hónapokban szakemberek részlegesen lebontották és újjáépítették a jellegzetes tornyot, mivel az a statikai vélemények szerint a 400 éves építmény – és különösen annak legfelső két métere – az összeomlás veszélyével fenyegetett, számol be a fejleményekről az Arutz7. Az új toronyhoz részben új, részben pedig a korábbi szerkezetből még felhasználhatónak ítélt köveket használták fel.
Bár a komplexumból már az első Szentély korára visszamenő leletek is előkerültek, híres tornya viszonylag fiatal, és az oszmán török korszakból származik. Négyszáz évvel ezelőtt ugyanis kibővítették a komplexumot és többek között egy mecsetet építettek az épületegyütteshez, melyhez természetesen minaret is tartozott, ez a mai torony. A korai cionisták örömmel vették birtokba az 1917-ig még mecsetként működő építményt, és a Siratófal ellentételezéseként az erő és a remény szekuláris szimbólumaként tekintettek rá, mondta Ejlát Lieber, a Dávid Tornya Múzeum igazgatója. A szép vonalú torony Jeruzsálem óvárosának egyik jelképe lett. Az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált a teljes átépítés szükségessége, ám a biztonsági szakemberek attól tartottak, hogy az amúgy is pattanásig feszült helyzet eszkalálódásához vezethet a torony részleges lebontása. „Végül azonban azt mondtuk: »Ha nem javítjuk ki a tornyot és történik valami, akkor az sokkal rosszabb következményekkel járhat… Vágjunk csak bele!” – mesélte Lieber.
A veszélyekre egyébként nem más figyelmeztetett, mint a pisai ferde torony fenntartásáért felelős olasz professzor.
A tornyot utoljára még a brit mandátum idején renoválták, ekkor cserélték a csúcsát betonra. A professzor szakvéleménye szerint azonban az összeomlás veszélye fenyegette az építményt. Joszi Vaknin, az Izrael Régészeti Hatóság konzerválási és renoválási szakértője elmondta, hogy a köveket összetartó fémkapcsok az időjárási körülmények hatására kitágultak, a kövek pedig megrepedeztek és összetöredeztek, ami – különösen a legfelső részen – instabillá tette a tornyot. Az előző évben készített felvételen látszik, ahogy Vaknin bemutatja a kitágult vasrudakat, a repedéseket és a törött köveket: „A kezünk között porlad szét” – nyilatkozta akkoriban.
Így aztán lebontották a torony legfelső részét és újat építettek helyett az észak-izraeli Sfárámban. A szakaszhoz részben új köveket használtak fel, részben pedig azokat, melyeket még használatra alkalmasnak tartottak a lebontott toronyrészből. Végül gondoskodtak arról, hogy az újonnan készített szakasz megjelenésében illeszkedjen a régi kövekhez.
Lieber szerint a fejetlen torony nem nyújtott kellemes látványt:
„Azt kell mondanom, hogy sokkoló volt még a számomra is. Minden reggel ide jövök dolgozni… és a toronynak hirtelen nem volt teteje. Tudtam, hogy ez történik, mégis zavaró volt a látvány”.
Mint kiderült, a biztonsági szakemberek aggályai nem voltak alaptalanok. A múzeum egyik arab dolgozója például konspirációs teóriát is gyártott és terjesztett az interneten, mondván, hogy „az Izraeli Régészeti Hatóság, a zsidó uralkodók, az ellenséges vezetés darabjaira szedi a történelmünket, a muszlim történelmet” – írta.
Az új felső rész végül decemberben készült el. „Számtalan álmatlan éjszakám volt miatta” – mondta Vaknin, de végül mindenféle biztonsági probléma nélkül elkészült a torony teteje. Az épületkomplexumban még mindig folynak a helyreállítási munkálatok. Vaknin azonban már tudja, hogy jül döntöttek, amikor belefogtak a torony újjáépítésébe. A tízezrek életét követelő törökországi-szíriai földrengés azonban meggyőzte az őt arról, hogy jól döntött. A múzeumot hamarosan újra megnyitják a látogatók előtt.