Pilisi hétvégéből Ráckevei Sábáton – felüdülés testnek és léleknek

Mûhelytitkok és hangulatjelentés Ráckevérõl

A magyarországi Chábád mozgalom 2002 óta évente kétszer hétvégi szemináriumot, ún. sábátont rendez. A péntektől vasárnapig tartó rendezvényen általában ki lehet tenni a megtelt táblát, olyan sokan érkeznek ilyenkor a ráckevei Kék Duna Wellness Hotelbe.

A programok között vannak előadások, kö­tetlen beszélgetések, filmvetítés és ve­télkedők is. A kisgyerekek számára folya­matos felügyeletet biztosítanak, míg a nagyobbak az AlefKids mádrichái (if­jú­sági vezetői), vagy a Bét Menáchem iskola fiatal tanárnőinek vezetésével tartalmas foglalkozásokon vehetnek részt.

 

A szervezés

A program szervezésének oroszlánrészét kezdetektől Oberlander Batsheva rebbecen végzi. Az ő kezében futnak össze az olyan feladatok, mint a menütervezés vagy a férőhelyek elosztása: „Leginkább a lebonyolítás gyakorlati részében veszek részt. Például abban, hogy hogyan helyezzük el a 100-120 vendéget a szállodában, figyelembe véve, az egyéni igényeket.” – meséli a rebbecen. Ő és az általa összefogott segítők mindent megtesznek azért, hogy mindenki jól érezze magát. „A kóser étkezés természetesen biztosított, a konyhát erre az időre kikóseroljuk és a személyzet nagy része régi kolléga, akik ismerik a kóser szabályokat és törvényeket.” A hétvége során a napi háromszori étkezés mellett folyamatosan elérhetőek a kóser sütemények, frissítők és gyümölcsök.

Külön figyelmet szentelnek annak, hogy egész hétvégén legyenek gyerekprogramok és gyermekfelügyelet, így a szülők is élvezhetik az előadásokat. „Van egy hatalmas terem, amelyet a Bét Menáchem óvodából hozott játékokkal rendezünk be, itt a gyerekek elfoglalhatják magukat. Minden sábátonra új programot állítanak össze számukra a mádrichák és a fiatal tanárnők, vetélkedőktől a kézműves foglalkozásokig.” – sorolja a rebbecen – „A csúcspont a gyerekek számára természetesen az úszómedence, amelyet nagyon élveznek. Sokszor kérik szüleiket a gyerekek, hogy jöjjenek újra Ráckevére, mert annyira jól érezték magukat.” – teszi hozzá nevetve. Batsheva rebbecennek, aki a Bét Me­náchem iskola és óvoda igazgatónője, rengeteg munkát ad az évente kétszer megrendezett program, ám, mint mondja, megéri a fáradozást: „Jó látni, ahogy az emberek kapcsolatot teremtenek egymással, új barátokat szereznek, és miközben pihennek, teljes zsidó élményben van részük.”

A hétvége menetrendje

Ahogy korábban a pilisi hétvégét, úgy a ráckevei sábátont is tavasszal és ősszel rendezik meg. Minden alkalommal egy-egy olyan új téma köré épül a szeminárium, ami sokak érdeklődésére számot tarthat. Pénteken kora délután érkeznek meg a vendégek: ilyenkor nyitva van a wellness részleg és az uszoda. A lepakolás, elhelyezkedés és egy kis bemelegítő előadás után a szombatfogadás következik. A hétvége során minden szertartást és imát közösen végeznek a résztvevők: a hölgyek az étteremben gyújtanak gyertyát, majd az egyik, zsinagógává alakított konferenciateremben csatlakoznak a péntek esti imához. A szombati vacsora után késő estig haszid dallamokkal és érdekes beszélgetésekkel telik az idő.

Szombaton napközben a szálloda különböző helyiségeiben ki-ki az érdeklődésének megfelelően választhat a párhuzamosan futó programokból a daltanulástól a kerekasztal-beszélgetésekig. A hagyományos sólet-ebéd után egy kis pihenő következik, ami után újult erővel folytatják a tanulást. A közösen megtartott szombatbúcsúztatás után általában valamilyen gondolatébresztő film vetítése zajlik – pl. a Szegedi Csanád életét feldolgozó dokumentumfilm –, ami után késő éjszakába nyúlóan folytatódnak az előadások. Ilyenkor ismét nyitva van az uszoda és lehetőség van a testi felüdülésre a sok tanulás után. Az összejövetel utolsó napján a reggeli ima után kora délutánig beszélgetések, előadások zajlanak különféle témákban a hotel minden zeg-zugában.

 

Az elsõ pilisi szombat „Mintegy száz, nagyon különböző ember jött össze Oberlander Baruch rabbi és a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület meghívására Dobogókőn, május 11-13. között. Miben különböztek egymástól? Foglalkozásukat tekintve: voltak ott jesivabócherek és egye­temisták, strájmlis haszidok és modern izraeli üzletemberek (az ő támogatásuk tette lehetővé a program megrendezését), tanárok, orvo­sok, újságírók, műszakiak, kétkezi munkások, háziasszonyok. Miben hasonlítottak egymáshoz? Közös cél hozta őket össze: a hagyományok, a vallás iránti érdeklődés, illetve a megismerés szándéka. Megragadó, mint a napi háromszori istentisztelet, ahol sokan először imádkoztak imakönyvből, vettek fel táliszt és tfilint. Volt ott sólet és kugli, izraeli saláta, üdítőital, kóser tokaji bor és szilvapálinka, nem beszélve a búcsúról a tábortűzzel. Kellemes volt a szálloda és az idő, jó volt a társaság. Közösen éltük meg a zsidó vallás szépségeit, a zsidó közösség erejét és örömét, megismertük az évezredes, évszázados hagyományokkal átszőtt zsidó életet, gondolkodásmódot.” Orbán Ferenc

Pilisrõl Ráckevére

Oberlander Báruch rabbi, a magyarországi Ch­ábád mozgalom alapítója szervezte az el­ső Pilisi hétvégét, és azóta is ő irányítja a programot: „Úgy kezdődött, hogy elindítottuk a Pesti Jesivát, nagyon sokan kezdtek járni, óriási volt az érdeklődés. Hétköznap esténként tartottunk órákat. Időről időre a Goldmark teremben nagy

péntek estéket szerveztünk, amire szintén sokan jöttek el. Láttuk, hogy az emberek szívesen veszik a mélyebb és intenzívebb ta­nulást, ehhez kell a kellemes környezet, ezért úgy döntöttünk, időnként kimegyünk a városból egy-egy hétvégére. Olyan helyre, ahol az egész szálloda a miénk, kóser minden, tanulás van, ima és remek a légkör. Ezek a sábátonok így nagyon hasznosak.” – idézi fel a rabbi a program ötletének megszületését. „Az első időkben a Pilisi hegyekbe mentünk, a Pilis hotelbe, ami hasonló méretű volt, mint a mostani ráckevei. A különbség talán annyi, hogy a Pilisben a zsinagógának használt helyiség egy különálló épületben volt, ahova el kellett sétálni, ami hidegebb, esős napokon nem túl kellemes. Ráckevén minden egy helyen van.”

A négycsillagos szálloda kibérlése, a bőséges és magas színvonalú kóser ellátás, a külön erre a célra összeállított könyv kinyomtatása komoly összegbe kerül. Ahhoz, hogy széles réteg számára megfizethető legyen a program, szponzorokra volt szükség: „Legfontosabb támogatónk Alex Lebi, aki a kezdetektől fogva jelentős összeggel segíti a rendezvényt, így elérhető áron tudjuk kínálni a helyeket az érdeklődőknek.” – magyarázza a rabbi. – „Felsorolni is nehéz, hányan segítenek. Nagyon sokat dolgoznak a rebbecenek a szervezéssel, a szakácsok és konyhai dolgozók pedig az ételek előállításával.”

„A sábátonok mindig egy központi téma köré szerveződnek, de nem minden beszélgetés és előadás szól erről.” – avat be a rabbi a szervezés rá eső részébe – „például legutóbbi témánk a Mázl Tov, minek örül a zsidó? volt. Születésről, házasságról, névadásról, az élet ünnepeiről szólt. Általában egy-egy ilyen általános témát járunk körül, de van, hogy aktuális témákra épül a program: a közösség életében zajlott valami, vagy a zsidóságot érintő közéleti dolog történt, ami a résztvevők érdeklődésére számot tarthat. A nagy péntek esti étkezés után vannak kijelölt témák, de előfordul, hogy még 2-3 órát is beszélgetünk a felmerült kérdésekről.” Az évek tapasztalatai alapján rendszeresítették a „Kérdezd a rabbit bár­miről” foglalkozást, melynek keretében kötetlenül tehetik fel kérdéseiket a résztvevők: „Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen a zsidóság témája nagyon szerteágazó, így mindenkiben megfogalmazódnak kérdések. Mivel többen vagyunk ott rabbik ilyenkor, így azt, aki éppen nem tart órát, el lehet kapni, lehet neki kérdéseket feltenni. Az emberek általában élnek is ezzel a lehetőséggel.”

 

Otthon voltunk a Pilisben „(…) Az összegyűlt 70-80 ember azért jött el, hogy egy szép és szabályos szombaton vegyen részt. Sokaknak ez így természetes, másoknak nem minden szombatja követi pontosan azokat az előírásokat, amikkel éppen itt ismerkedett meg. (…) Péntek délután Oberlander Báruch rabbi előadása nyitotta a programot, megtudtuk, mire készül mostanában a világ a zsidósága – persze a mindig aktuális összeesküvéseken túl. (…) Ezt gyertyagyújtás, azt szombatfogadás követte az imateremnek berendezett színházban. (…) számomra a legérdekesebb rész: Talmud chávruta módszerben, vagyis tanulás párokban, mint egy jesivában. A hallgatóság kapott egy szakaszt a Talmudból, amit párokban kellett feldolgoznia, felolvasva egymásnak a részeket, magyarázva, vitatkozva. Persze egyszerű a vita ott, ahol van egy mindegyik fél által elfogadott bíró, ez esetben a rabbi. (…) Mit adott ez a két nap az ott megjelenteknek? Bizonyosságát annak, hogy ez a kultúra él, virágzik, és a miénk. Otthon voltunk a Pilisben.                      Naszódi Márton (zsido.com)

Zsidó Ismeretek Tára – 32 kötet

A sábátonok előadásaihoz használt források, kiegészítő anyagok a Zsidó ismeretek tára című sorozatban jelennek meg, melynek aktuális részét a résztvevők a helyszínen megkapják. Ha valaki a bőség zavarával küzdve nem mindegyik beszélgetésen tud részt venni vagy szeretne egy-egy témában jobban elmélyedni, ezzel a kötettel megteheti. „Ezen az intenzív, háromnapos programon többek között az itt összegyűjtött anyag egy részét fogjuk átvenni. Ebben a jegyzetben a Bibliából, a zsidó jog és etika műveiből és különböző filozófiai témákkal foglalkozó írásokból válogattunk és fordítottunk.” – áll az előszóban.

Idén tavasszal a 32. kötete jelent meg a sorozatnak, ami teljesen egyedülálló gyűjteményt kínál az olvasónak. A sorozatban gyakran olyan szövegek is fellelhetők, melyek magyar fordításban sehol máshol nem elérhetőek. „Szeretnénk elkerülni az olyan órákat, amelyeken a társaság nagy része egyáltalán nem, vagy csak alig érti, hogy miről van szó és hogyan kapcsolódnak össze az egymást követő gondolatok.” – olvasható az egész hétvége hangulatát jól jellemzően az előszóban. Míg az előadások közérthetőségre törekednek, addig a tankönyv lehetőséget nyújt arra, hogy mindenki a tudásának megfelelő szinten mélyülhessen el a témában.

 

Ráckeve látogatói

A résztvevők között a kisbabáktól a nagymamákig minden korosztály képviselteti magát. Jönnek egyedülállók és családok, baráti társaságok éppúgy, mint olyanok, akik senkit sem ismernek még.

Ávi az utóbbi 5-6 évben több ilyen sábátonon is részt vett. Őt leginkább a kü­lönleges hangulat vonzza: „Ez valóban kikapcsolódás a testnek és a léleknek: egyszerre pihenés, és feltöltődés mind testileg, mind szelle­mi­leg.” Ahogy sokan mások, ő is a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének hall­gatójaként került Ráckevére. „A Szabadegyetem sokkal formálisabb, mint egy hétvége Ráckevén. Ilyenkor sokkal kötetlenebbek az elő­adások, sokkal bensőségesebb a hangulat. Gyakorlatilag az egész na­pot a reggelitől a vacsoráig együtt töltjük a rabbikkal, így minden adott ahhoz, hogy családias légkörben teljen a hétvége. Illetve, akinek ed­dig még nem volt lehetősége megtapasztalni, hogy milyen felemelő érzés tud lenni a szombat megtartása, itt azt is átélheti. A hétvégéken mindig különböző témák vannak, a rabbik nem fogynak ki az ötletekből. Így a zsidóság minden területébe betekintést nyerhetnek és tanulhatnak a résztvevők.”

Anna három kisfiú édesanyja, családjával rendszeresen járnak a sábátonra. Sok oka van annak, hogy mindig visszatérnek: „Jó elő­adásokat hallgatni és nagyon jó a légkör. Lehet jókat beszélgetni az ismerősökkel, barátokkal, amire máskor nincs időnk. Nagyon örülök neki, hogy a fiúk jól érzik magukat. Társaságban vannak, játszanak, bandáznak – szinte nem is látjuk őket két napig. Csodásak az étkezések is, és bevallom jól esik ilyenkor, hogy nem nekem kell főznöm.”

A Dunaparti Haszid Hétvége tehát tartalmas testi-lelki felüdülés, jó társaságban, fantasztikus környezetben. Egyedi programokkal fűszerezve ízelítőt kaphatunk a szombat különleges hangulatából. Ha valakinek van kedve részt venni egy ilyen vidám hétvégén, legközelebb november 3 és 5 között teheti meg, akkor lesz a következő Sábáton Ráckevén.

Mi is az a Sábáton? A héber sábáton szó jelentése szombati, és eredetileg a smita évre vo­natkozik – vagyis arra a vallási előírásra, hogy hét évente parlagon kell hagyni a földeket. Angolszász országokból indultak a szintén sá­bátonnak nevezett szombati vagy hétvégi közösségi programok. Az ilyen események igen változatosak: szólhatnak családoknak, egye­dülállóknak, iskolásoknak, időseknek, egy zsinagóga közösségének, stb. Lehet „ottalvós”, vagy csak a szombat napjára korlátozódó, szervezhetik a megszokott közöségi térbe vagy egy külső helyszínre. Közös bennük, hogy a központi elem a szombat megtartása. Napjainkban a kifejezést Izraelben kutatással töltött munkaszüneti időszakra is használják.

 

Juhász Vali írása

A cikk az Egység magazin 95. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.