Az őrködés éjszakája – Peszáchi hágádá
 

Ezzel a címmel jelent meg Budapesten a Magyar Könyvklub és a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület kiadásában a Peszáchi Hágádá új magyar fordítása, útmutatóval és kommentárokkal ellátva.

A Hágádá új magyar fordítása Gréda József izraeli héber-magyar költő és műfordító alkotása.

A látványnak is gyönyörködtető, színes illusztrációkkal gazdagított könyv szerkesztője, Naftali Kraus „Mi a Hágádá? A zsidó szabadság kézikönyve” című rendkívül gazdagon dokumentált tanulmányában visszapillantást nyújt az eddigi Hágádá-fordításokról, s köztük a magyar nyelven megjelentekről is. Említést tesz azokról a problémákról is, amelyekkel a fordítónak kellett megküzdenie a szerkesztő és a maga támasztotta, magas szintű tartalmi és művészi igények teljesítéséért.

„A Hágádá-fordítás nehézségeiről” illusztris fordítónknak, Gréda Józsefnek kellene tanulmányt írnia – mondja Kraus. – Helyette álljon itt csupán az, hogy a probléma nemcsak az ősi héber text szöveghű, s amellett gördülékeny, irodalmi magyar szinten való interpretálása –, hanem az asszociációk, a midrási szövegek, a sorok közötti beépített utalások, értelmezések hű visszaadása. Több más nyelvvel összevetve és a héber eredeti ismeretében a szerkesztő tanúsíthatja, hogy fordításunk magas irodalmi-művészi szinten állja meg a helyét, sőt: a ťlicencia poeticaŤ alkalmazásában itt-ott talán túl is teljesíti a normát.”

Naftali Kraus elismerő értékelése mindannyiunknak örömet okoz, de meglepetést nem. Ezt vártuk Grédától, olyan magától értetődően, ahogy felejthetetlen élményt várunk egy Arthur Rubinstein-csellókoncerttől. És úgy gyönyörködünk ebben a munkájában, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy az ember az ő korában elvállal és sikeresen véghezvisz egy ilyen hatalmas feladatot: egy album-formátumú, százötven oldalra terjedő fordítást, amelyben a prózai szövegek és a versek váltakozva tükrözik a mélyen átélt áhítatot, illetve a borozás, a mulatozás mámoros hangulatát.

A költő és műfordító Grédához méltó feladat. Olyan művészhez, akinek judaisztikai és világi műveltsége biztos alapot jelent a szöveg és a történelmi háttér alapos ismeretéhez, nagyszerű humorérzéke pedig új életet lehel az ősi dalszövegekbe.

Íme egy jellemző részlet a verses szövegből:
 
Ki mondja meg, mi az egy?
 
– Ki mondja meg, mi az egy?
 Egy az Isten égen s földön
 óvjon minket égi kegy…
 
Mi az, ami tizenkettő”?

Ehhez nem kell bölcsnek lenni:

törzseinknek száma ennyi,
tizenegy a csillag száma
ami volt József álma,
tíz parancsolatot vettünk,
kilenc hónapra születtünk,
nyolcadnapra megmetélnek,
hét a napja minden hétnek,
hat Misna-rend oktat jóra,
Mózes öt könyve a’Tóra,
négy ősanyja volt a népnek,
három ősapával éltek,
két kőtábla, tíz parancshoz,
s egy az Isten, a magasztos…

A szerkesztő jóvoltából az est során elhangzó szövegeket magyarázat kíséri, a leggyakrabban élvezetes anekdoták formájában. A „Ki mondja meg, mi az egy?” című vershez a belzi reb Jiszáchár Dov ízes magyarázatát találjuk:

 Miért éppen Széder-est végén énekeljük el a „Ki mondja meg, mi az egy?” kezdetű dalt? Hiszen olyan dolog ez, amivel nap mint nap foglalkozunk! Egy példával lehet ezt megvilágítani. A gazdag nem hozza a világ tudomására, hogy mekkora vagyona van. De ha néhány pohárkával többet hajt fel a kelleténél, akkor bizony „a bor bemegy, a titkok pedig előosonnak” (Éruvin 65a.) és hosszan kérkedik vagyonával. Így vagyunk ezzel mi is. A Széder-est végén; miután kiürítettük a négy pohár bort, mi is számba vesszük kincseinket: „Egy a mi Istenünk, Kettő a frigy két táblája, Három az ősapák száma…”

Gréda József, aki ötven évet élt és alkotott Izraelben, szülőhazájában, Romániában és Magyarországon már a háború előtt nagyra értékelt költő és műfordító volt. Válogatott fordításainak kötete – amelyben a világirodalom legjelentősebb költőinek műveit tolmácsolta a magyar ajkú olvasók számára, messze földön ismertté tették a nevét.

Nem kétséges, hogy a Hágádá új magyar fordítása – amelyet Gréda József Auschwitzban elpusztult szülei emlékének szentelt – legjelentősebb művei közé tartozik. Súlyát tekintve a Hágádát a „legnagyobb zsidó bestseller”-nek tekintik. Ez a munka a műfordító Gréda József életműve megkoronázásának tekinthető.

Az őrködés éjszakája – Peszáchi Hágádá. Új magyar fordítás útmutatóval és kommentárokkal. Ford.: Gréda József. Bp. 1999, Magyar Könyvklub – Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület. LIII, 151 l. Ára: 3 950 Ft.

Tabák László
(Új Kelet)

A nagyon szép kiállítású, album alakú könyv fényes papíron, tetszetős latin és héber betűtípussal készült, minthogy nem egyszerű fordításról, hanem kétnyelvű kiadásról van szó. A szöveget dúsan tarkítják – megvilágítják a nagy hozzáértéssel válogatott, többségében színes, gyakran egész oldalas illusztrációk. Ezek elsősorban régi, több évszázada készült kéziratos Hágádák, de gyakran találkozunk híres múzeumi gyűjtemények ide illő tárgyainak képével is.

A fordítás Gréda József költő, műfordító tehetségét, művészi ráérzését dicséri. Klasszikus mintára, a héber és a magyar szöveget magyarázatok, klasszikus kommentárok idézetei szegélyezik. Minden fogalom, vagy magyarázatot igénylő szó így megvilágítást nyer. A nagy haszonnal forgatható, informatív bevezetőt, gyakorlati útmutatókat a Magyarországon korábban megjelent kilenc könyve révén már közismert tel-avivi író, újságíró, Naftali Kraus írta. A könyv főszerkesztője és a kiadás előkészítője Oberlander Baruch rabbi.

B. S. F.

Megjelent: Egység Magazin 10. évfolyam 41. szám – 2014. július 30.

 

Megszakítás