Elképzelhető, hogy az összetörő edény hangja emlékeztet az esküvőn a lerombolt Szentély emlékére. Miután a szertartás végén az újdonsült férj rálép a pohárra, ami sok-sok darabra törik, a közönség mázel tov kiáltásokkal kíván jó szerencsét és boldog életet a párnak.
Az öröm és a szomorúság keveredése különleges pillanatait élhetjük meg egy zsidó esküvőn, amikor az összetört pohár hangja nemcsak a Szentély pusztulásának emlékét idézi, hanem egyben a jövő reményét is. Az edény összetörése mögött több régi magyarázat áll, amelyek különböző spirituális jelentéseket hordoznak, mindegyik más és más szempontból értelmezi a pillanatot.
A démon és az összetört üvegek: a talmudi történet és a mázel tov jelentése
Egyesek például a következő talmudi történetet idézik: a rómaiak megtiltották a zsidóknak szombattartást, a körülmetélést és a családi tisztaság törvényeinek betartását. Elküldték Simon bár Jocháj rabbit és Eliézer ben Joszé rabbit, hogy könyörögjenek a tilalom feloldásáért. Útközben egy Ben Temálion nevű démonnal találkoztak, aki felajánlotta nekik, hogy beköltözik a római uralkodócsalád egyik hercegnőjének a testébe, és addig nem megy ki belőle, amíg Simon bár Jocháj rabbi a lány fülébe nem suttog. A démon távozását az jelzi majd, hogy a palota minden üvege összetörik. Simon bár Jocháj rabbi sírva beleegyezett. Amikor megérkeztek a palotába, és Simon bár Jocháj rabbi a lány fülébe suttogott, a démon távozott, útjában minden üveget összetörve. A hálás uralkodó a kincseskamrába vezette a rabbikat és azt mondta: „Kérjetek bármit, a tiétek lesz”. A rabbik megtalálták a zsidókat sújtó rendeleteket tartalmazó tekercset és darabokra tépték. Vannak, akik azt mondják, hogy az összetörő üveg hangja azt mutatja a zsidóknak, hogy minden rendben lesz, ezért kiáltanak mázel tovot ünneplésként.
Öröm vagy szomorúság?
A 79. zsoltár a Szentély pusztulásáról szól, mégis úgy kezdődik, hogy „Ászáf éneke”. Hogy lehet egy tragédiáról szóló szöveget éneknek nevezni? A midrás szerint Ászáf azért dicsérte Istent, mert nem embereken, hanem kőből és fából készült építményen töltötte ki a dühét. Amikor valami összetörik, és azt kiáltjuk, hogy „mázel tov”, akkor hálát adunk az Örökkévalónak, hogy nem rajtunk, hanem csak a tárgyainkon teljesíti be a rossz ítéletet.
A vidámság ereje: a Mitteler rebbe és a nehéz nap megédesítése
Végül az ítélet megédesítése is oka lehet a mázel tov jókívánságnak ebben az esetben. Amikor valami összetörik, az isteni ítéletet jelent. A vidámság és a mázel tov kívánságok megédesítik és könnyebbé teszik az ítéletet. Ezt talán a következő történet illusztrálja a legjobban:
A Mitteler rebbének nevezett második lubavicsi rebbe, Dovber Sneuri rabbi szerette a vidámságot. Hászidjai kórust alkottak, mások pedig lóháton mutattak be gyakorlatokat különlegesen vidám alkalmakkor. A rebbe fia, Náchum is a lovasok közé tartozott. Egy napon a rebbe elrendelte, hogy mutassák be a tudományukat. A lovas bemutató közben Náchum lezuhant a lóról, ám a rebbe csak intett, hogy folytassák a mulatságot. Nem sokkal később jelzett, hogy hagyják félbe a bemutatót, a szobájába ment, orvost hívatott, és kiderült, hogy Náchum sérülése sokkal kevésbé súlyos, mint eredetileg gondolták. Mindössze a lába törött el. Amikor megkérdezték a rebbét, hogy miért mondta a lovasoknak és a kórusnak, hogy folytassák az előadást, miközben a fia sérülten feküdt, így felelt: „Miért nem inkább azt kérdezitek, hogy miért rendeltem el a bemutatót egy egyszerű hétköznapon? A mai nap nehéz napnak rendeltetett a fiam számára. Az Égi Bíróságon komoly vádakkal léptek fel ellene, ám én tudtam, hogy az öröm megédesíti a szigorúság attribútumát. Ezért hívtam össze mindenkit, hogy vidámság legyen körülötte, ami megédesítette a fiam ítéletét. Így végül csak leesett a lóról és csupán a lába törött el. Ahogy tovább folyt a mulatság, úgy az ítélet teljesen megsemmisült, és Náchum Isten segítségével hamarosan felépül.”
Ha tehát mázel tovot kívánunk egy edény összetörésekor, azzal örömtelibbé varázsolhatjuk a világot.
Forrás: chabad.org