A XVII. századi orlai nagyzsinagóga felkerült az Europa Nostra idei legveszélyeztetettebb műemlékeket tartalmazó listájára.
A lengyelországi Orla városában álló történelmi nagyzsinagóga az Europa Nostra műemlékvédelmi szervezet figyelmébe került, mint az egyik legveszélyeztetettebb európai épület. Az egykori zsidó közösség spirituális központja a reneszánsz és barokk stílusjegyeket ötvözi, de az évek során jelentősen megrongálódott. Bár az épület részleges helyreállítása már megkezdődött, fennmaradása továbbra is bizonytalan.
„Ez a zsidó örökség holokauszt utáni sorsának szimbóluma, ugyanakkor az emlékezet helyreállításának tanulságos példája is”
– olvasható a nonprofit szervezet közleményében. A hét legveszélyeztetettebb hely teljes listáját március végén, április elején jelentik be – írja a Jewish Heritage Europe.
Az orlai nagyzsinagóga falfestményei néhol még kivehetők
A zsinagóga a Lengyel Zsidó Örökség Megőrzéséért Alapítvány tulajdonában van, amely tavaly együttműködött az épületről szóló virtuális túra elkészítésében is. Bár a zsinagóga a XVII. század második negyedében épült, de a régészeti kutatások kimutatták, hogy ugyanezen a helyen korábban egy kis fából készült zsinagóga állt.
A zsinagóga alapítása után mintegy 100 évvel az épület mindkét oldalán női galériákat építettek: először fából, majd téglából. A zsinagóga a reneszánsz és a barokk stílusjegyeket ötvözi. A XIX. században az épület klasszicista homlokzatot kapott, két oszlopon nyugvó frízzel. Sajnos a zsinagóga berendezési tárgyai nem maradtak fenn. A mai napig láthatóak azonban a színes, növényi és állatmotívumokat ábrázoló falfestmények maradványai, valamint a bimá helyét körülvevő négy oszlop. A háború előtt a zsinagóga előtti teret iskolatérnek nevezték, és a zsinagógakomplexumhoz két fából készült imaház, a rabbi háza és egy mikve is tartozott. Az összes épület leégett 1938-ban.
Az 1980-as évek óta folyik az alkalmi helyreállítás, az egykori zsinagóga már koncerteknek és más rendezvényeknek ad otthont.
Europa Nostra díjjal jutalmazták a Mádi rabbiházat
A Tokaj-Hegyalja régió egyik vallási központja volt Mád, XVIII. századi, párját ritkítóan szép barokk zsinagógájával és messze földön híres jesivájával, ami nem egy nagy rabbit adott Magyarországnak. A bortermelőkből és kereskedőkből álló zsidó közösség egészen az 1940-es évekig békében élt a keresztény lakossággal jó szomszédi viszonyban. A világháború azonban elsöpörte a mádi zsidó közösséget is.
A háború poklából alig negyvenen tértek vissza, és ők is hiába igyekeztek újjáalakítani közösségüket. 1956-ra megszűnt a mádi zsidó közösség. Gyönyörű zsinagógájuk és a rabbiház is pusztulásnak indult. Ám 2000-ben a folyamatot megállították, és megkezdődött a zsinagóga felújítása. Az épületet, amelyet Europa Nostra Díjjal is jutalmaztak, beválasztották a világ 100 legszebb zsinagógája közé. Olvassa el a teljes cikket!