Pizza, olívabogyó és egy kis bűntudat? A Talmud szerint a rendszeres olívabogyó-fogyasztás feledékenységet okozhat, legalábbis a tóratudás terén. De vajon mit mondanak erről a rabbik, és van-e megoldás azoknak, akik nem akarnak lemondani kedvenc mediterrán csemegéjükről?
Sokan szeretnek a családdal együtt pizzát sütni. A gyerekek gyúrják a tésztát, a felnőttek reszelik a sajtot, a tetejére pedig gyakran olívabogyó is kerül. Ártalmatlannak tűnik, mégis van, akit ezután egy kis lelkiismeret-furdalás gyötör. A Talmud szerint ugyanis az olívabogyó rendszeres fogyasztása elfelejtetheti velünk a tóratanulmányokat. De mit jelent pontosan a „rendszeres” és tényleg ilyen hatása van ezeknek az apró bogyóknak? A választ Yair Hoffmann rabbi fejti ki.
A Talmud figyelmeztetése: feledékenység a tányéron?
A Gemára (Horájot 13. b) felsorol öt dolgot, ami a tóratudás feledéséhez vezethet:
„A bölcseink egy brájátában tanították: öt tényező van, ami miatt az ember elfelejtheti a Tórában tanultakat: aki eszik olyan ételből, melyet egér vagy macska fogyaszt, aki megeszi egy állat szívét, aki rendszeresen olívabogyót eszik, aki mosásból maradt vizet iszik és aki egyik lábát a másikra mossa. Némelyek még azt is mondják, hogy az is elfejti tudását, aki ruháit a feje alá helyezi.”
Nem véletlen, hogy többen is aggódva fordulnak rabbikhoz, vajon tényleg gond lehet-e ebből.
De mitől ilyen veszélyes az olívabogyó?
Yair Hoffmann rabbi szerint a Talmud állítása komolyan veendő. Nem csak egy régi babonáról van szó. Ráadásul nem ő az egyetlen: a Mogén Ávrahám, az Áruch háSulchán és más rabbinikus művek is megerősítik az aggályokat. Szerencsére van megoldás is: a Gemárá szerint az olívaolaj fogyasztása ellensúlyozza az olívabogyó hatását. Ráadásul több más étel és ital is szerepel a „tóratudást visszahozó” listán (például a sós tojás, fűszerek illata, vagy a parázson sült kenyér).
Minden olívabogyó egyforma?
A híres Jákov Emden rabbi (JÁVeC) szerint a tiltás csak a nyers olívabogyóra vonatkozik. Márpedig a mai boltokban kapható bogyókat mindig pácolják. Ezzel szemben a középkori Meiri rabbi szerint még a sózott olívabogyó is okozhat feledékenységet.
És mi a helyzet az olívabogyókrémmel vagy az olajjal töltött bogyókkal? Rabbi Joszef Chájim Sonnenfeld szerint, ha olívaolajjal együtt esszük, akkor nincs gond, de persze ez újabb kérdést vet fel: mennyi olaj elég? Számít-e, hogy az csak öntet formájában van jelen a salátán?
Háláchikus tilalom vagy bölcs tanács?
A rabbinikus álláspontok között találunk szigorúbb és enyhébb értelmezéseket is. A híres 20. századi háláchikus döntéshozó, ráv Slomó Zálmán Auerbach szerint nem szigorúan vett tilalomról van szó, inkább egy hasznos tanácsról. Ezért nem kell attól tartani, hogy egy olívabogyós pizza elfogyasztása után eltűnik a tudásunk, de azért nem árt az óvatosság.
A Gemárá azt is hangsúlyozza, hogy „rendszeres” olívabogyó-fogyasztás okozhat gondot. Ráv Chájim Kanievsky szerint ez azt jelenti, hogy ha valaki 30 naponként eszik egy adott ételt, az már rendszeresnek számít, vagyis ha ennél ritkábban eszünk olívabogyót, nem kell aggódni.
Összefoglalva – Mit tegyünk, ha szeretjük az olívabogyót?
- Ha olívaolajat is fogyasztunk mellé, még ha csak salátaöntet formájában is, ellensúlyozzuk a hatást.
- Ha pácolt vagy sózott bogyót eszünk, sok rabbinikus vélemény szerint ez eleve nem számít problémásnak.
- Ha nem tesszük szokássá, tehát csak ritkán eszünk olívabogyót, akkor is biztonságban vagyunk.
És a legfontosabb: az Örökkévaló segítsen bennünket abban, hogy ne csak megtartsuk megszerzett tóratudásunkat, de új ismeretekkel is gyarapodjunk, akár olívabogyóval, akár anélkül!
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.