Oberlander Báruch rabbi legújabb írásában elmondja, hogy az előrehozott szombatfogadás nemcsak a hús- és borfogyasztásra, hanem a szombati gyertyagyújtás időpontjára is hatással van.
A három gyászhét utolsó, legszigorúbb szakaszában, a kilenc nap alatt askenáz szokás szerint tilos húst enni és bort inni. Oberlander Báruch rabbitól megtudtuk, hogy azokban a közösségekben, ahol péntek este korábban fogadják a szombatot, a közösség sábeszfogadása már lehetővé teszi a hús- és borfogyasztást, még akkor is, ha naptár szerint még nem köszöntött be a szombat.
Húsevés a kilenc napban és gyertyagyújtás előrehozott sábeszeken
A héten a tisá beávi böjtnappal befejeződött a három gyászhét, és annak legszigorúbb szakasza, a kilenc nap (a nájn teg), amikor
többek között nem eszünk húst és nem iszunk bort (Sulchán áruch, Orách chájim 551:9.). Ennek kapcsán érkezett hozzám egy kérdés, amit azért is érdemes a böjt után megválaszolni, mert felhívja a figyelmet egy fontos háláchára, ami a nyári időszakban sokak számára egyébként is releváns.
A kérdés az, hogy egy olyan közösségben, ahol korábban hozzák be a szombatot, és ezért korábban is esznek, mint hogy beköszönt a sábesz, szabad-e húst és bort fogyasztani a szombat „hivatalos” bejövetele előtt.
A húsevés tilalmának kezdete
A Sulchán áruch (uo.) két szokást említ a húsfogyasztási tilalom kezdetével kapcsolatban. Az első szokás szerint csak azon a héten tilos húst enni, amelybe tisá beáv esik, vagyis szombat este, a sábát kimenetelét követően kezdődik a tilalom. A másik szokás szerint már ros chodes ávtól, vagyis áv hónap első napjától kezdve tilos húst enni. Az askenáz közösségekben általánosan ez utóbbi szokást követik.
A Mágén Ávrahám (uo. 26.) azt a kérdést teszi fel, hogy ha kimegy a sábesz, és a közösség már elmondta az esti imát, akkor az, aki személy szerint még nem imádkozott, fogyaszthat-e még húst vagy bort, hiszen számára a szombat még nem ért véget. Válaszában azt írja a Mágén Ávrahám, hogy rá is vonatkozik a szombat vége, hiszen a közösség már befejezte azt. Erre használja a háláchá a grérá kifejezést, amelynek jelentése: „magával húzás”. Vagyis a közösség mintegy magával húzza az egyént, ezért, ha a közösségnek már véget ért a sábesz, akkor ez a közösség minden egyes tagjára egyaránt vonatkozik (lásd még Nité Gávriul – Bén hámecárim 1. kötet 38:3-4.).
Hozzáteszi ehhez a Mágén Ávrahám, hogy ugyanez igaz a második szokás szerint a tilalom kezdetére is: ha a közösség elmondta a ros chodesi esti imát, akkor már elkezdődött a kilenc gyásznap, a magánember számára is kötelező jelleggel.
A Mágén Ávrahámból egyértelmű, hogy a kérdés csak akkor merül fel, ha a közösség és az ember nem ugyanott tartanak, de ha az ember is imádkozott már, akkor biztos, hogy már tilos számára a húsevés, mert már estének számít neki.
A tilalom feloldásának kezdete
Kérdés, hogy a fordított esetben mikor lép életbe az engedély, mikortól szabad húst és bort fogyasztani péntek este? Bár a Mágén Ávrahám nem említi explicit, hogy az engedély kezdete is ugyanúgy attól függ, hogy a közösség és az egyén behozta-e már a szombatot, mégis kikövetkeztethető belőle, hogy igen. Tehát, ha a közösség behozta a szombatot, akkor lehet bort és húst fogyasztania minden tagjának.
Gyertyagyújtás ideje
Itt érkezünk el a minden hétre érvényes kérdéshez. Aki olyan közösségbe jár, ahol korábban hozzák be a szombatot, annak ehhez az időponthoz igazítva kell meggyújtani a szombati gyertyákat is. Ennek legkorábbi ideje az adott héten a plág háminchá, amit a Zsidó naptárban lehet ellenőrizni, a legkésőbbi időpontja pedig az, amikor az adott közösség a péntek esti mááriv imát kezdi mondani a Borchu mondásával. Nem szabad később gyújtania, még akkor sem, ha a naptári idő szerint még nem köszöntött be a sábesz (SÁ uo. 263:12.).
Oberlander Báruch rabbi üzenete
Mindenkinek szép szombatot és jó nyarat kívánok!
Oberlander Báruch
Fotó: AI
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
Kattints ide és kérdezz a rabbitól!