Mit tehet egy zsidó weboldal, ha naprakész akar maradni, de nem szeretne szombatot szegni a frissítésekkel?
Nem is olyan régen, amikor még a nyomtatott sajtóból tájékozódtak az emberek, mindenki tudta, hogy a lapzárta után érkezett hírekről majd csak a következő lapszámban olvashatnak. A napilapoknál meg kellett várni a másnapot, a napi két példánnyal is megjelenő hírlapoknál pedig az esti kiadást.
A hírek frissességét a lapzárta határozta meg. Az internet világában azonban elvárás, hogy nem naprakész, hanem percrekész legyen egy honlap, folyamatosan frissüljenek a hírek. Egy híroldal, aminek több napos hírek vannak a címlapján, nem fog olvasottságot hozni. A Google algoritmusai – függetlenül attól, hogy milyen témájú a lap – más mutatók mellett azt is nézik, milyen gyakran frissül a lap, és azt sorolják előre a találati listán, amelyik gyakrabban hoz friss híreket.
Mit tehet egy zsidó újság szombaton?
Felmerül a kérdés, hogy mit tehet egy szombattartó zsidó oldal, ha nem akar lemaradni a hírversenyben és elveszíteni a pozícióját a keresőmotorokban amiatt, mert nem frissül szombatonként. Hiszen az is előfordulhat, hogy az olvasók elpártolnak, ha egy nap nem frissül az oldal és ritkábban fognak visszatérni, vagy teljesen leszoknak róla, hogy olvassák!
Az biztos, nem szabad nem-zsidó alkalmazottakkal felrakatni a cikkeket, mert nem-zsidót sem szabad olyan munkával megbízni, ami a zsidónak tilos (lásd A rabbi válaszol 6. kötet 57. oldal). Télen kisebb a probléma, mert péntek koradélután még, szombat késő délután pedig már megint kerülhet fel új anyag, nem marad ki nap. De mit lehet tenni nyáron, amikor esetenként akár 9 óra után megy ki sábesz?
Egy zsidó portál azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy lehet-e előre beidőzíteni az anyagokat úgy, hogy már pénteken feltöltik, de csak szombaton fog megjelenni. A Google keresőmotornak így kedvezünk, mégse járt szombatszegéssel vagy munkával a frissítés
Miért ne lehetne ezt alapból megengedni? Az előre időzített elektronikai eszközök régóta léteznek, nálunk már a ’70-es évek óta ilyen időzített sábeszi kapcsoló kapcsolja le és fel a lámpákat, időzítő irányítja a légkondicionálókat sábeszkor, mi a különbség?
Google keresőmotor vs. olvasó
A nagy különbség itt abban áll, hogy míg a Google keresőmotor szempontjából jó megoldás az időzítés, addig az olvasó szempontjából már nem mindegy, hogy mikor jelenik meg egy anyag. Ha felkerül egy új anyag a zsidó weblapra és azt egy nem-szombattartó zsidó fogja olvasni akkor a weblap szerkesztői esetleg bűnrészesek, sőt akár felbújtók is lehetnek a szombatszegésben?
A válasz két részre bontható az alapján, hogy milyen weblapról van szó. Olyanról, ami zsidóknak szól, zsidó kultúráról, vallásról tájékoztat, esetleg kifejezetten zsidóknak szóló termékeket, könyveket vagy judaikát árul vagy egy olyan oldalról, ahol a célközönség nem feltétlenül zsidó.
Kezdjük a zsidó tartalmú weboldallal. Az első probléma az, hogy ha szombaton új tartalom jelenik meg egy zsidó oldalon, akkor az chilul Hásémnek számíthat (az Isten neve megszentségtelenítése), mert az olvasó azt hiheti, hogy szombaton került fel az anyag, szombatszegés árán. Ez egy nagy különbség az automata lámpakapcsolóval szemben, ami egy elterjedt és ismert megoldás. Erre lehetne egyszerű megoldás, hogy a lap alján vagy tetején jelzik, hogy az anyag sábesz előtt került fel, időzítve volt szombatra.
Csakhogy ott van a másik probléma, a bűnrészesség kérdése (az alábbiról lásd még A rabbi válaszol 7. kötet 46–47. oldal). Ide tartozik „a vak elé ne vess gáncsot” bibliai tilalom (3Mózes 19:14.), amit a talmudi bölcsek (Torát kohánim uo., idézi RáSI a kommentárjában) szélesen értelmezték, nem csak arra vonatkoztatva, aki fizikailag nem lát és ezért eleshet, hanem arra is, hogy ha valaki valamit nem lát át, akkor ne vigyem vétekbe, amiben nem fogja fel a vallási súlyát valaminek.
Pl. egy názirnak, aki fogalmadat tett, hogy többek közt nem iszik bort, nem szabad odaadni egy pohár bort, hogy megigya, még akkor sem, ha kéri. Ebből következik, hogy nem szabad segíteni egy zsidónak abban, hogy megszegje a szombatot.
A názir esetében ki kell térni az elvre, amit „a folyó két oldala”-ként (tré ivré náhárá) ismerünk: ha a bor a folyó egyik oldalán van, a názir a másikon, és csak úgy tud hozzáférni, ha én odaadom, akkor az tórai tilalom alá esik. De ha ő és a bor egy oldalon vannak, és egyedül is hozzá tud férni, csak kéri a segítségemet, akkor nem tórai a tilalom, hanem rabbinikus, ami arra vonatkozik, hogy nem szabad a másikat segíteni a vétekben, még akkor sem, ha nincs is feltétlenül szüksége az én segítségemre.
Az biztos, hogy az a zsidó, aki nem tart sábeszt és internetezik szombaton, annak rengeteg lehetősége van szombatot szegni, az internetet böngészve, így ez biztos nem számít a „folyó két oldalának”.
Új hír a zsidó világban
Azonban elképzelhető, hogy a weboldal készítői felbujtónak számítanak, mert lehet, hogy csak azért ül oda a géphez szombaton ez az ember, hogy hátha valami új hír van a zsidó világban. Azonban biztos, hogy mindenképp segítőnek számít a szombatszegésben, mert ha ezen az oldalon nem lenne mondjuk három friss anyag, amit megnyit, akkor három kattintással kevesebbszer szegett volna szombatot. Ezért nem szabad megjeleníteni új anyagot szombaton egy olyan weboldalra, ahol a célközönség zsidó.
Mi a helyzet olyan weboldallal, aminek nem zsidó a célközönsége? Pl. egy sima kereskedelmi oldallal vagy általános hírportállal? Ott talán azt lehet mondani, hogy hiába elképzelhető, hogy egy zsidó is oda fog „tévedni”, de nem ez a cél, a többségre számítunk, akik nem zsidók, így talán megengedhető az időzítés (de lásd MáHáRI Steif responsum 6. fejezet végén). Azonban, ha kereskedelmi oldalról van szó, akkor lehet egy másik probléma. Rabbinikus tilalom, hogy nem szabad szombaton üzletelni, még akkor sem, ha nem jár szombatszegéssel. Ilyen pl. ha bárheszt árusítók a zsinagógában és nem kell rögtön fizetni érte, hanem megjegyzem, ki mennyivel tartozik és majd csak szombat után kérem el a pénzt. Ez abban az esetben van megengedve, ha nem esik szó pénzről. De amint szóba kerül a pénz, akkor már tilos, hiába nem történt fizikai szombatszegés (lásd Sulchán áruch RSZ 323:1–3.). Ez igaz lehet egy nem-zsidók által látogatott weboldalra is. De az elfogadott vélemény szerint, hogy a legtöbb internetes rendelés, ami szombaton történik nem számít tiltott üzletelés, azért, mert általában nem történik tulajdonjog átruházás, illetve mivel a zsidó eladó nem vett részt aktívan az eladásban szombaton. Ha ez igy van akkor talán új árut is megengedett feltölteni úgy, hogy magától jelenjen meg szombaton (lásd Möchirá ukniá ál jödé háinternet böháláchá 6–8. oldal; Hilchot Sábát lömáásze 24–26. oldal).
Nem szabad segíteni a szombatszegést
Egyesek igyekeznek, hogy a zsidó tulajdonú weboldal ne legyen elérhető szombaton, így véletlenül se fog egy zsidónak segíteni megszegni a szombatot. Azonban az az elterjedt megoldás, hogy új anyag nem kerül fel, hogy aktívan ne segítsük a szombatszegést, de a korábban már feltöltött anyag elérhető marad szombaton is. Ha egy zsidó mégis odatéved szombaton, akkor így nem számítunk bűntársnak, mert aktívan nem segítettük a szombatszegést, nem tettünk semmit a szombatszegés elősegítésére.
A háláchikus érvelésen kivül úgy gondolom, hogy a Google algoritmusoknak nem olyan nagy probléma, ha nincs szombati friss tartalom mert nem csak ezt az egy szempontot veszik figyelembe. Arra kell törekedni, hogy hétközben friss hírekkel teli, jó oldalt működtessünk, amit sokan látogatnak, és ez ér annyit a besorolásban, mint egy naponta frissülő, de gyengébb tartalmú oldal.
Bölcseink (Talmud, Pszáchim 50b.; SÁ RSZ 306:11.) arra tanítottak minket, hogy a szombati munkából nem nyerhet az ember, nem tehet szert haszonra, ezért keresőmotorok ide vagy oda, a legnagyobb áldás a weboldalunkra, ha szigorúan tartjuk a szombatot.
Oberlander Báruch
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.