Mi történik sábeszkor a platán melegen tartott étellel, ha egy áramszünet miatt órákra leáll az áram, majd később újraindul a plata?
Kedves Báruch rabbi! Ma reggel hallgattam egy riportot, melyben a szakértő megemlítette, hogy a kialakult energiaválság kapcsán esetleg előfordulhatnak a lakosságot is érintő, korlátozó intézkedések, mint a gördülő áramszünet. Ami azt jelenti, hogy 2 max. 3 órára kikapcsolják egyes lakott területek áramellátását. Ha ez sábeszra esik, akkor a plata is leáll. Kérdés, hogy mi a teendő a platán lévő melegen tartott étellel? Az áram visszakapcsolását követően a nyári melegre tekintettel (sokáig megtartja a meleget, esetleg dávár gus, de a leves pld. nem az) maradhat-e a platán?
| A dávár gus szó szerint „szilárd dolgot” jelent. A háláchikus megítélésben azért fontos, mert egy szilárd, darabos étel – például hús, burgonya vagy kugli – sokáig képes megtartani a hőt, ezért más szabályok vonatkozhatnak rá, mint egy folyékony ételre, például a levesre. Ezért amikor azt vizsgáljuk, hogy egy étel maradhat-e a szombati platán, nem elég azt nézni, hogy forró-e, az is számít, hogy folyékony vagy szilárd ételről van-e szó. |
Köszönöm szépen!
Noémi
Kedves Noémi!
Miért eszünk sóletet?
Talán kevesen tudják, hogy a sólet, vagyis a szombatra melegen tartott étel evése „micva” (Sulchán áruch, Orách chájim 257:8.
ReMÁ): ezzel nyilvánítjuk ki, hogy elfogadjuk a Szóbeli Tan tanításait, és elutasítjuk a karaiták álláspontját arról, hogy szombaton nem szabad meleg ételnek lennie a háznak. A Szóbeli Tan alapján ugyanis tilos főzni vagy melegíteni sábeszkor, de meleg ételt fogyasztani szabad.
Kérdés, hogy lehet akkor szombat délben meleg ételt fogyasztani? Úgy, ha a szombat bejövetele előtt a tűzön hagyjuk az ételt, ami melegen tartja. Ebből született meg minden zsidó közösség a saját sólet félesége: olyan ételek, amiknek kifejezetten jót tesz a hosszú sütés vagy főzés. A melegen tartott étel tovább fő, összeérnek benne az ízek és szombat délre éri el a tökéletes állapotot.
A melegentartás korlátai
Ezt a hosszan tűzön hagyva főzést sehijának hívják héberül, amit a talmudi bölcsek bizonyos korlátok közé szorítottak. Ilyen, hogy nem szabad nyílt tűzön hagyni az ételt, mert attól tartunk, hogy ha valaki úgy látja, hogy nem megfelelően fő az étel, igazítani fog a tűzön, ami szombatszegés lenne (SÁ RSZ 253:1., lásd még uo. 8.). Ennek a megoldására találták ki a blechet (Sábát keháláchá 1. kötet 8:9.), ami egy fém lap, amivel a modern gáztűzhelyeknél eltakarják a tüzet és a gombokat (uo. 12.), hogy ne lehessen állítani a lángot. A másik modern megoldás az egyenletes hőt kibocsátó plátá (uo. 4.), egy elektromos melegítőlap, amelyen nem lehet változtatni a hőmérsékletet. Ezekre szombat előtt tesszük rá az éltelt, szombat bejövetele után már nem szabad megkezdeni a sehiját (SÁ RSZ 253:14.).
Az étel levétele és visszarakása
Megengedett azonban szombaton levenni a teljesen megfőtt ételt a blechről vagy a plátáról és később visszarakni rá (cházára). Ilyenkor ugyanis nem új folyamatot kezdünk, hanem folytatjuk a szombat előtt megkezdettet. Ennek négy feltétele van (SÁ RSZ uo.): 1. levételkor szándékomban állt visszarakni, vagy ide vagy egy másik tűzhelyre, 2. nem tettem le a kezemből teljesen (le lehet tenni, de legalább egy kézzel végig fogni kell), 3. csak abban az edényben szabad visszarakni, nem rakhatom át másba, 4. amikor visszarakom, még valamennyire meleg (uo. 19.). Ha teljesen kihűlt, akkor nem szabad visszatenni.
Ha megszűnik a hőforrás
A fentiek alapján, ha az ember észreveszi, hogy elaludt a tűz vagy lekapcsolt az áram a sólet alatt, akkor át szabad tenni egy másik tűzre, mivel nem ő vette le a tűzről, hanem az magától „esett le” róla és eleve az volt a szándéka, hogy a sólet a tűzön maradjon. Ha azonban már teljesen kihűlt, akkor nem lehet áttenni máshova, mert az már egy új folyamatnak számítana (Smirát sábát kehilchátá 1. kötet 1:27.; SK uo. 9:12–13.).
Még egy fokkal könnyebb a helyzet a kérdésben feltett esetben, ha elment az áram és aztán visszajött, hiszen nem kell mozdítani a sóletet, maradt a helyén és magától került vissza a melegre. Slomo Zálmán Auerbach (1910–1995) jeruzsálemi rabbi szerint még ha ki is hűlt az étel és újra felmelegedett, miután visszajött az áram, azt is meg lehet enni, ez továbbra is egy hosszú folyamatnak számít (lásd SSK uo. 7. fejezet 182. lábjegyzet; Chevel nácháláto responsum 2. kötet 7:6–7.).
Ez akkor érvényes, ha sábesz bejövetele után ment el az áram. Ha sábesz bejövetelekor nem volt áram, és csak utána jött vissza, véleményem szerint itt érvényesek azok vélemények, amelyek szerint nem szabad időzítővel sábesz alatt bekapcsolt plátára teni az ételt. Ilyenkor ugyanis szombaton kezdődött a melegítési folyamat, még akkor is, ha magától kapcsolt be a melegítőlap. Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek megengedik ezt. Ezért jobb elkerülni az ilyen eljárást (lásd SK uo. 6:6.).
Fotó: AI
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
Kattints ide és kérdezz a rabbitól!