A Nobel-díjasok sorában gyakorlatilag minden ötödik kitüntetett zsidó származású. A díj első, 1895-ös odaítélése óta több mint 200 zsidó származású személy büszkélkedhet a magas kitüntetéssel, melyet minden évben hat kategóriában (kémia, orvostudomány, közgazdaságtan, irodalom, fizika vagy béke) ítélnek oda az egyes téma legkiemelkedőbb alakjának.
A Nobel-díjasok az egész emberiség fejlődéséhez és jobblétéhez hozzájárulnak, ettől egyetemessé válnak, de talán éppen ezért is természetes, hogy szeretünk velük külön-külön is elbüszkélkedni. Lássuk hát ki volt az első zsidó származású magyar, aki megkapta a valaha volt talán legnívósabb érmet.
Mennyi is az annyi?
A „magyar Nobel-díjasok” számát meghatározni nem egyértelmű, miután közülük a legtöbben hazánktól távol érték el a világraszóló eredményüket. A Wikipédia 19 díjazottal kapcsolatban említi, hogy magyar kötődésű, azaz vagy Magyarországon született, vagy magyar szülő(k)től származik. A 19 magyar kötődésű Nobel-díjas közül pedig nem kevesebb mint 12-en zsidó származásúak is!
Bárány Róbert az első zsidó származású magyar Nobel-díjas
Az első magyar-zsidó származású kitüntetett, dr. Bárány Róbert (1876–1936) a második volt a „magyar Nobel-díjasok” sorában, – a sajnos antiszemita nézeteiről is hírhedt – fizikust, Lénárd Fülöpöt (1862–1947) követte 1915-ben.
Bárány Róbert Bécsben született. Apja, Bárány Ignác várpalotai kereskedő volt, anyja Marie Hock pedig a prágai Simon Hock zsidó történész leánya volt. Testvére apjuk szakmájában, a fakereskedelemben helyezkedett el, míg ő orvosnak tanult és mint diplomás a bécsi klinikára került, – a szintén magyar-zsidó származású – Politzer Ádám (1835–1920) fülprofesszor segédje, majd később utóda lett.
Neve 1915-ben vált híressé, amikor mint szibériai hadifogoly megkapta az 1914. évi orvosi Nobel-díjat a „vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. Ezzel a világon ő volt a hatodik zsidó származású tudós ember, aki a világ egyik legmagasabb kitüntetésében részesült. Kitüntetését a korabeli magyar-zsidó hetilap, az Egyenlőség az alábbiakban üdvözölte:
„Az orvosi tudomány Nobel-díját Bárány Róbert dr. bécsi egyetemi magántanárnak ítélték oda, aki ezidő szerint a Kaspitón túl hadifogságban van. Bárány dr., aki magyar származású, a hatodik zsidó vallású nyertese a Nobel-díjnak. Elődjei voltak: Michelson Albert (Chicago), Lippmann Gábor (Párizs), Ehrlich Pál (Frankfurt) továbbá Fried és Asser, a béke-díj nyertesei. Bárány dr. csak szerény magántanár a bécsi egyetemen s emellett orvos. Bárány Róbert dr. A háború eleje óta hadiszolgálatot teljesített és a megszállott Przemyslben esett fogságba. Tehát kétszeres hős, nemcsak mint Nobel-díj nyertese, hanem mint katona is.”
Bárány doktor még az első világháború kitörésekor – rokkantsága ellenére – jelentkezett katonai szolgálatra. A przemysli vár katonai kórházának orvosa volt, mely mikor orosz kézbe került, hadifogságba esett.
Mikor 1916-ban visszatért Bécsbe, a zsidó származása miatt támadták, s végső soron nem engedték professzori székhez sem jutni, ezért 1926-ban családjával együtt a svédországi Uppsalába költözött és az ottani egyetemen dolgozott korai haláláig.
A róla elnevezett forgószéket ma is használják a pilótaképzésekkor vagy egyszerű egyensúlyvizsgálatokkor is. További érdekesség pedig, hogy még Karinthy is megemlíti Utazás a koponyám körül című könyvében Bárány hidegvízpróbáját.
|
Források:
„Hirek – A Nobel-dij nyertese.”, Egyenlőség, 1915. 34. évf. 47. szám, 10. old. „Meghalt a Nobel-dijas Bárány tanár”, Ujság, 1936. 12. évf. 84. szám, 4. old. |
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.