Az elmúlt év híre volt, hogy a Tett és Védelem Alapítvány nemzetközi színtérre teszi át a tevékenységét, és az Európai Unió országaiban is kiépíti irodáit. Az alapítványról szóló hírek között egyre többször jelent meg, hogy új országok csatlakoztak a nemzetközi TEV munkájához vagy éppen hova vitték el oktatási projektjeiket. Az európai uniós megjelenésről és a magyarországi munkájukról Szalai Kálmánt, a TEV titkárát kérdeztük.
– Milyen célkitűzésekkel jön létre a Tett és Védelem Liga?
– Az utóbbi években, Európa megváltozott demográfiai viszonyai között, illetőleg a migrációs folyamatok erősödésével az erőszakos antiszemita incidensek és az európai új antiszemitizmus olyan szintet ért el, amely a zsidó-keresztény értékrenden túl az európai zsidóság biztonságát is fenyegeti. A hagyományos, huszadik századi szélsőjobboldali antiszemitizmus mellett megjelent az emberjogi és Izraelellenes köntösbe bújtatott gyűlöletkeltés, valamint mindennapossá vált a zsidó közösségeket érő agresszió. Ezek miatt döntöttünk olyan egységes szakmai sztenderdek alapján működő európai szervezet felállításáról, amely képes a 21. századi európai antiszemitizmus vizsgálatára, kutatására és a jelenséggel szembeni hatékony fellépési lehetőségek kidolgozására. A Tett és Védelem Liga működése a TEV magyarországi gyakorlatának megfelelően az oktatás, jogvédelem és kutatás-monitoring hármas tevékenységre épül.
– Mit jelent mindez a gyakorlatban?
– Első körben az európai országok antiszemita incidens-monitoring jelentését készítjük el, ehhez a jövő év első felében elvégezzük 16 ország társadalmának antiszemitaelőítéletesség-kutatását is. Ez egy hiánypótló felmérés, ami kifejezetten azt vizsgálja, hogy abban a 16 európai országban, ahol számottevő zsidó közösség él, milyen antiszemita előítéletességgel szembesülhetünk. Ilyen összehasonlító elemzés még nem készült Európában, ez egy jó alap lehet arra, hogy átfogó módon beszéljünk az európai antiszemitizmusról.
– Honnan indult a terjeszkedés?
– Az országhatárt átlépő terjeszkedésünk ötlete abból indult ki, hogy bár számtalanszor hangzatos elvekben deklarálták, még sincs egységes antiszemitizmus elleni valódi gyakorlati fellépés Európában. A kezdeményezésünk több mint két éve indult és hosszú tervező és szervező időszak után az elmúlt év végén megszületett az erről szóló támogató kormányhatározat, mely a TEV Alapítvány eddigi működésére alapozva európai Tett és Védelem Liga néven, új nemzetközi szervezetként elindítja tevékenységét. Terveink szerint brüsszeli képviseleti irodával és organikusan bővülő európai hálózattal fogunk megjelenni a következő év folyamán. Ennek az előkészületei már megkezdődtek, első körben a már említett havi incidens-jelentéseket készítjük el további hat európai országban: a visegrádi országok mellett Ausztriában, Romániában, Norvégiában és Svédországban is.
– Miért pont ezek az országok?
– A skandináv országok kulcsfontosságúak számunkra, mert az elmúlt évek során onnan jelezték a legtöbb – főleg biztonsági jellegű – problémát a zsidó közösségek képviselői, olyanokat, amelyek számukra szinte megoldhatatlan nehézségeknek tűnnek. A visegrádi országok jelentéseinek készítését már tavaly elkezdtük szervezni, ezek partnerekkel közösen megvalósítva már most rendelkezésre állnak. Románia és Ausztria pedig, mint szomszédos országok érdekesek számunkra. Tehát januártól ezekben az országokban készülnek havi rendszerességgel kiadásra kerülő antiszemitaincidens-jelentések, mint ahogy januárban tervezzük a brüsszeli iroda megnyitóját is.
– Ki készíti el ezeket a kutatásokat? A helyi kollégák vagy Magyarországról delegáltak?
– A szakmai irányítás a TEV magyarországi gyakorlatára építve történik, de mindenhol helyi szakértőket képeztünk ki erre, természetesen bevonva a munkába az ottani zsidó közösséget is.
– Minden országra van egy specifikus kutatás vagy sztenderd paneleket használnak?
– Van egy egységes módszertanunk, amit az EU és az EBESZ ajánlásával megvalósítottunk Magyarországon is, ezt alkalmazzuk az összehasonlíthatóság érdekében minden ország vizsgálatánál, ám minden esetben a helyi viszonyoknak megfelelően értékeljük és alkalmazzuk azt.
– Van országspecifikus antiszemitizmus?
– Az antiszemitizmus definíciója mindenhol ugyanaz, ám vannak olyan, főleg a történelmi emlékezéssel kapcsolatos témák, amelyek egyes országokban különbözhetnek. Például Magyarországon a holokausztemlékezettel kapcsolatos megnyilvánulások egészen más jellegűek, mint Svédországban vagy akár csak Romániában is. A gyűlöletcselekmények elleni fellépésnek is más a törvényi szabályozása az egyes országokban, ami azt is jelenti, hogy máshol van a büntethetőség határa, természetesen ezt nekünk is figyelembe kell venni.
– Miben lesz más a Tett és Védelem Liga, mint az alapítvány? Mi az a know how, amit át tudnak emelni a tapasztalataikból?
– A Tett és Védelem Liga a tevékenységét alapvetően az alapítványnál kidolgozott módszertan alapján fogja végezni, természetesen európai léptékben. A liga küldetése, hogy a zsidó közösségek védelmének biztosítása érdekében az antiszemita gyűlöletcselekményekkel szemben az európai jogrend, a tudomány eredményei és az oktatás által nyújtott eszközök igénybevételével mind EU-s, mind pedig tagállami szinten fellépjen. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy az antiszemitizmus elleni fellépést kizárólag egy tudományos igényességgel elvégzett helyzetelemzés alapozhatja meg, ezért végezzük el a korábban említett kutatást. Az Európa Tanács kerethatározata kötelezővé teszi minden olyan viselkedésforma bűncselekményként való szankcionálását, amely az intolerancián alapuló gyűlöletet terjeszti, erőszakra, gyűlöletre uszít. Szeretnénk pontos képet kapni a rendelkezésre álló jogi lehetőségekről az EU összes országában, ezért feltérképezzük a rendelkezésre álló jogi kereteket és a jogszabályok alkalmazásának, valamint a kialakult joggyakorlatoknak az összehasonlító értékelését is elvégezzük. Szeretnénk több tagországra kiterjedően alkalmazni és hasznosítani azt a tapasztalatot és tudást, amit a magyarországi oktatási tevékenységünk során szereztünk.
– Milyen oktatással kapcsolatos tevékenységük van, amit átültethetnek nemzetközi gyakorlatba?
– Nem kérdés számunkra, hogy hosszú távon a legbiztosabb és a leghatékonyabb eredményt az oktatás területén tett határozott lépések hozzák. Ezeket a lépéseket az iskolarendszerű oktatásnál kell kezdeni: nézzük meg, hogy az egyes országokban – főként, ahol van nemzeti alaptanterv – milyen elemek állnak rendelkezésre a tantervekben a gyűlölet vagy a kirekesztés, rasszizmus és bármilyen intolerancia elleni fellépésre. Ezt követően vizsgáljuk meg, hogy a zsidó történelem, a zsidó élet, a zsidó közösség miként jelenik meg a tankönyvekben, milyen a reprezentációja a modern kori Izrael Államnak a tananyagokban. Ezzel kapcsolatban szintén a magyarországi, Olti Ferenc vezetésével már sikeresen megvalósult projekt gyakorlatára és tapasztalatára építünk, amelyben megvizsgáltuk a tankönyvekben, oktatási anyagokban megjelenő zsidóságképet és azt is, milyen képet kaphatnak a diákok a tankönyvek alapján a modern kori Izraelről.
– Milyen oktatási projekttel dolgoznak Magyarországon?
– Van az általános iskolák, középiskolák és az egyetemi oktatás számára is kidolgozott anyagunk, amelyet a mai oktatási rendszerben már működő modellben alkalmaznak. A közreműködésünkkel kifejlesztett, „A gyűlöletcselekmények természetrajza” című tananyagot oktatják a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, rendelkezünk tananyaggal a rendvédelmi szervek számára és kidolgozás alatt van a bírói kar továbbképzését szolgáló oktatási programunk is. A már említett tananyag-felülvizsgálati projektünkben tartalmi és formai kérdésben megközelítőleg 450 forráshelyen éltünk javaslattétellel. Ezeknek jó 70 százaléka meghallgatásra talált, 30 százaléka vonatkozásában nem jutottunk előbbre, tehát van még mit tenni ebben a kérdésben.
– Ennek keretében lehetne például Wass Albertet, a szalon-antiszemitizmus elfogadottságának szimbólumát, kivezetni a tankönyvekből? Néhány éve meglepve tapasztaltam, hogy a gyerekem természetismeret tankönyvében az erdő szépségét Wass Albert idézet illusztrálja…
– Sajnos némely esetben Wass Albert is ebbe a 30 százalékba esett. Az irodalmi munkásságáról az irodalomtörténészek vitatkoznak, kétségtelen, hogy manapság felkapott szerző lett, az általa ábrázolt hazaszeretetet sokan követendőnek és mérvadónak tartják. Azonban az is kétségtelen, hogy a műveiben megjelenített zsidó- és zsidóságkép erősen vitatott, arról nem is beszélve, hogy számtalan nyíltan antiszemita uszító írást jelentetett meg a korabeli sajtóban. Több alkalommal és több fórumon is jeleztük aggályainkat arról, hogy Wass Albert nem élvezi a széles társadalom elismerését, sokunkban erős ellenérzést kelt, hogy a személyét akár az irodalmi munkássága okán, akár a honszeretet kifejeződéseként előtérbe helyezik. Nem adjuk fel, ám látjuk, ez a kérdés még hosszú viták tárgya lesz.
– Milyen hatása van egy ilyen tankönyv-revíziónak?
– A tananyag-felülvizsgálati projektünk eredménye, vagyis annak a hatása, hogy valós információk jutnak el a zsidósággal kapcsolatos témákban a gyerekekhez, évekkel később lesz csak mérhető. Egy gyakorlati példát hadd mondjak. Az előítéletesség kutatásunk alapján a megkérdezettek 19%-a mondja azt Magyarországon, hogy a holokausztot a zsidók találták ki utólag. Ez 10 évvel ezelőtt még csak 9% volt, ami azt is jelenti, hogy valami az oktatásban nagyon rosszul működik. Sokat beszélünk a holokausztról, mégis egyre torzabb a kép az emberekben. Meggyőződéssel hisszük, hogy egy ilyen tananyag-felülvizsgálati projekttel, melyben megközelítőleg egymillió diákot érünk el, ezeket ki lehet gyomlálni, aminek jótékony hatása évek múlva biztosan megjelenik a kutatási eredményekben.
– Hogy lehet ilyen projekteket átültetni más országokba, hogy lehet véghez vinni ezeket a folyamatokat a különböző oktatási rendszereken?
– A helyi oktatási kormányzat megkerülhetetlen ebben a kérdésben. Továbbá szükséges helyi szakemberek bevonása, és kizárólag a helyi zsidó közösséggel karöltve lehet ezt sikerre vinni, és velük már minden érintett országban felvettük a kapcsolatot. Tehát egy projekt úgy kezdődik, hogy az oktatási kormányzattal közösen létrehozzuk azt a bizottságot, amelyben az oktatási kormányzat, a zsidó közösségek és a mi szakértőink is helyet foglalnak. Összeállítottunk egy „fehér könyvet”, ami azokat az elveket és meghatározásokat tartalmazza, amiknek mindenképpen célszerű lenne megjelenni a tankönyvekben, korokra és témákra lebontva. Ez egyfajta szakmai iránymutatás, melyet a projektben résztvevő szakértők itinerként használhatnak.
– Az antiszemitizmus elleni fellépésnek milyen törvényi lehetőségei vannak az EU-ban?
– A gyűlöletre és az erőszakra uszítás tekintetében az EU kerettörvénye határozott fellépést ír elő az egyes tagországok számára. Meggyőződésünk, hogy ezt megelőzően a fellépést az oktatással kell kezdeni ahhoz, hogy kerettörvényben megfogalmazott európai elv megvalósulhasson minden országban. Ezért kezdeményeztük az oktatási programunk részeként az egész Európára kiterjedő tananyag-felülvizsgálati programot. A kezdeményezést egyébként Navracsics Tibor, volt oktatási biztos hivatala kifejezetten támogatásra javasolta az egyes országok oktatási minisztereinek – reméljük, hogy az új bizottság és az oktatással foglalkozó biztos is ugyanígy fontosnak tekinti majd és támogatásáról biztosítja.
– Eddig hat országban jártak a programmal. Milyen a fogadtatás az európai színtéren?
– Voltunk Máltán, Bulgáriában, Szlovákiában, Csehországban, Észtországban és Lettországban, és mindenhol teljes támogatásukról biztosítottak minket az oktatási kormányzatok illetékesei. Mindenhol elindult a szakmai előkészítő munka. Ezzel párhuzamosan természetesen az Európai Bizottság agendájában is jelen van ennek az egységes európai megvalósítási terve.
– Viszonylag kicsi az átfedés azok között az országok között, ahol megnyílik a TEV iroda és azok között, ahol megjelennek az oktatási projekttel. Mi ennek az oka?
– Mind a 28 uniós ország oktatási kormányzatával felvettük a kapcsolatot, ezek a találkozók a visszajelzések időbelisége okán alakultak így, de a tervünk az, hogy minden EU tagországba eljussunk a kezdeményezésünkkel. Ezzel párhuzamosan, egyfajta organikus fejlődési pályát bejárva célunk, hogy minden uniós országban megjelenjen a Tett és Védelem Liga, jelentésekkel, kutatásokkal, jogsegélyszolgálattal és oktatási projektekkel.
– A csatlakozó országokban jogsegélyszolgálat is működik majd ezek szerint?
– Ezekben az országokban először a monitoring tevékenységet indítjuk be, és ezen infrastruktúrára alapozva egy olyan zöldszámot vagy forródrótot is működtetünk majd, ahol az antiszemita incidensek bejelentését fogadni tudjuk. Ezt követően valósulhat meg helyi szakértők, jogászok bevonásával a hozzánk fordulók részére történő segítségnyújtás és támogatás.
– Vannak európai partnerek, akik segítik a munkájukat?
– Partnerünk a European Jewish Association, az Európai Zsidó Társaság, amely Brüsszelben székelő európai zsidó érdekvédelmi szervezet. Rájuk támaszkodva valósítjuk meg a hálózatunk bővítését és velük egyetértésben és együttműködésben szervezzük tananyag-felülvizsgálati projektet, amelynek a gazdája már nem az alapítvány, hanem a Tett és Védelem Liga, tehát ez már az európai szervezetünk projektje.
– Mi történik a TEV alapítvánnyal, megmarad Magyarországon kvázi, mint egy tagszervezete a Tett és Védelem Ligának?
– A Tett és Védelem Liga fogja az európai tevékenységet átfogni, felügyelni, és a liga keretében szervezzük az összeurópai antiszemitizmus elleni tevékenységet. A Tett és Védelem Alapítvány ennek egyrészt kezdeményezője és alapítója, másrészt a magyarországi tevékenység további irányítója, tehát a liga szakmai irányítása a TEV tudásbázisára épül ugyan, de a továbbiakban a TEV csak a magyarországi antiszemitizmus elleni fellépést koordinálja.
Steiner Zsófia írása
Az interjú az Egyyég 124. számában jelent meg.
Megjelent: Egység Magazin 29. évfolyam 112. szám – 2018. november 1.