A klímaváltozás által sújtott európai szőlészetek és borászatok sokat tanulhatnak a Negev-sivatag ókori gazdáitól, akik forró és száraz körülmények között is sikeresen művelték földjeiket. – írja a JPost.
A Haifai Egyetem régészeti tanszékének kutatói az ősi szőlőfajtákban és a hagyományos gazdálkodási technikákban találták meg azokat a lehetőségeket, amelyeket a mai borászok is alkalmazhatnak az éghajlatváltozás által érintett környezethez való alkalmazkodáshoz. Eredményeiket a neves, mezőgazdasággal foglalkozó tudományos folyóirat, a Horticulturea publikálta „A terroir újjászületésének elősegítése a Negevben: Hogyan erősítheti meg a boripar az éghajlati viszontagságokkal szembeni ellenálló képességét a száraz klímájú szőlőtermesztés történelmének mélyebb megértésével” címmel.
Az egy évtizeden át tartó kutatást dr. Jehosua Schmidt és Gáj Bár-Oz profeszor vezette. Csapatukban bioarcheológusok, kultúrtörténészek, paleogenetikusok, etnográfusok és borszakértők dolgoztak együtt, hogy megtalálják, azonosítsák, újjáélesszék és helyreállítsák azokat a szőlőfajtákat, amelyekről úgy gondolják, hogy az ősi negevi szőlőtermesztés szereplői voltak.
„Egy szőlőültetvény létrehozása rendkívül hosszú távú befektetés, ezért a múltban, a száraz éghajlati viszonyok között virágzó borkultúrák megértése a mai gazdálkodók számára is felmérhetetlen előnyöket jelenthet.
Kutatási eredményeink szerint a történelmi szőlőfajták újraélesztése és telepítése kulcsfontosságú lehet az éghajlatváltozással szembeni védekezésben. Az ezekhez kapcsolódó agronómiai eljárások pedig tovább erősíthetik a szőlőültetvények ellenálló képességét.
Mivel a Negev-sivatag évezredek óta viszonylag stabil klímával rendelkezik, lehetőségük van a történelmi és a modern szőlőtermesztési gyakorlatok összehasonlítására, és az alkalmazkodási stratégiák meghatározására.
A tanulmány ajánlásai között szerepel az endemikus szőlőfajták újraélesztése, hogy javítsák a szőlő minőségét és terméshozamát. Emellett kiemelik a bevált hagyományos agrotechnikai technikák alkalmazásának fontosságát” – mondta dr. Schmidt.
A Negev-sivatag évezredes borkultúrája
„Ez a kutatás kiemeli a történelmi ismeretek jelentőségét a modern mezőgazdaságban. Ha megértjük, miként birkóztak meg a korábbi gazdálkodók környezetük kihívásaival, lehetőségünk nyílik a jelenlegi eljárások módosítására.
Ez nemcsak a borászati ágazat fenntarthatóságát növelheti egy veszélyeztetett időszakban, hanem segít megőrizni a borvidékek gazdag szőlészeti múltját. Emellett hozzájárul az ősi szőlőfajták fennmaradásához is”
– tette hozzá Bár-Oz professzor.
Az izraeli tudósok eredményeit nagy sikerrel alkalmazhatják a felmelegedő Európában is, ahol számos történelmi borvidék került veszélybe a klímaváltozás miatt. Mindössze kétfokos átlaghőmérséklet-emelkedés a borvidékek több mint felénél jelentős károkat okoz. A megfelelő minőségű és mennyiségű szőlőhozam elérése több környezeti hatástól függ. Ilyen például a napfény a cukortartalom és tanninszint, az elegendő víz pedig a savasság kialakulásához szükséges. Az egyre forróbb nyarak és a csökkenő csapadék kihívások elé állítják az európai borászatokat. Értékes tanulságokat nyújthat számukra a Negev-sivatag évezredes borkultúrája, amely sikeresen alkalmazkodott a nehéz klimatikus viszonyokhoz.
