Egyszerű kereskedőként kezdte meg életét, majd a zsidó felvilágosodás központi alakjává nőtte ki magát Moses Mendelssohn. Ő volt az első igazi „zsidó vallású német”, azonban nézeteit – még családjából is – többen félreértették, és eldobták őseik vallását.
Ismerje meg Moses Mendelssohn filozófus személyes tragédiáját, hogyan vált ketté családja zsidó és kitért részre.
Moses Mendelssohn éltetése
Moses Mendelssohn (1729–1786) szobrát 1890. június 18-án nagyszabású ünnepség keretében leplezték le szülővárosában, Dessauban. A jeles eseményről a világ szinte összes sajtóorgánuma beszámolt, közte természetesen az Egyenlőség zsidó hetilap is, minek kapcsán ezt írta:
„Mendelssohn jelentősége abban rejlik, hogy ő volt az első, aki azon volt, eredményesen azon fáradozott, hogy a zsidók részt vegyenek annak a népnek közművelődési törekvéseiben, melynek keblén belül éltek és e nép polgárainak érezzék magukat.
Ő volt az első Németországban, de más kultúrállamban is alig volt megelőzője. Alig mondjuk, mert Spinoza, kit ezzel az állítással szemben lehetne felhozni, meghasonlott a zsidósággal, meghasonlott meggyőződésénél és külső viszonyainál fogva. Mendelssohn azonban megmaradt hű zsidónak.”
Moses Mendelssohn filozófus volt a zsidó felvilágosodás – héberül: „hászkálá” – központi alakja. Mendelssohn azt akarta, hogy a zsidók a befogadó ország kultúrájába minél inkább beilleszkedjenek, emellett pedig a zsidó vallást és hagyományokat igyekezett minél inkább a korszak követelményeihez hangolni.
A fő cél tehát a zsidók és nem-zsidók közötti szakadék átívelése volt, a két csoport közelítése egymáshoz. Ez viszont nem jelentette a zsidó vallás megtagadását, és ezt Mendelssohn sem akarta. Nézetei egész Európában elterjedtek, s persze voltak, akik félremagyarázták, vagy túlléptek az eredeti gondolatain (például Chorin Áron aradi rabbi), de olyanok is, akik harmonikus módon tudták implementálni azokat, mint Lőw Lipót szegedi rabbi.
A család két részre szakadt
Moses Mendelssohn személyes tragédiája, hogy saját gyermekeinek többsége is túllépett gondolatain, s eldobta ősei vallását. Hat gyermekéből csupán kettő, második legidősebb leánya, Recha és legidősebb fia, Joseph maradt meg zsidónak.
Abraham fia például már családalapítás után, 1811-ben tért át az evangélikus vallásra, s hogy megkülönböztesse magukat a család „zsidó ágától”, Mendelssohn Bartholdyra változtatta a vezetéknevüket. Abraham fia volt Felix Mendelssohn Bartholdy (1809–1847) világhírű zeneszerző.
Természetesen nem befolyásolja a zene minőségét, de meg kell említeni, hogy a Mendelssohn család „zsidó ágában” is lett híres zeneszerző. Moses Mendelssohn – Recha leánya révén – unokája, Rebecca férje Heinrich Henoch Hans Beer volt, aki Giacomo Meyerbeer (1791–1864) zeneszerző, a korszak legnépszerűbb operaszerzőjének volt a fivére.
Március 30-án Mendelssohn-variációk
Ha Ön is szereti a 19. század első felének komolyzenéjét, akkor március 30-án látogasson el az Óbudai Zsinagógába, ahol Villányi Dániel zongoraművész Mendelssohn, Schumann, Rahmanyinov és Brahms műveiből fog játszani.
További információk a zsidoprogramok.hu oldalon!
Cikkeinket Facebook-oldalunkon is megtalálja.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.