Megható és inspiráló pillanatnak lehettek tanúi azok, akik részt vettek egy közelmúltbeli briszen Floridában.
Az örömteli eseményt Jichák Minkovicz rabbi, a délkelet-floridai Chábád-küldötte vezette, jelen volt még Johánán Klein rabbi, ismert mohel és Chábád-küldött, valamint Solom Katz rabbi és Joszi Korf rabbi is. A családtagok és barátok azért gyűltek össze, hogy köszöntsék az újszülött fiút, aki Ávráhám ősapánk szövetségébe lépett be. A brisz során Minkovicz rabbi beszélgetésbe elegyedett a kisbaba nagyapjával, aki Izraelből érkezett, hogy részt vegyen unokája körülmetélési ünnepségén. A beszélgetés közben a rabbi megkérdezte tőle, hogy rakott e már valaha tfilint.
A válasz mindenkit meglepett, mivel a 66 éves férfi elmondta, hogy még soha nem rakott tfilint.
Minkovicz rabbi ekkor felajánlotta, hogy segít neki feltenni a tfilint. A 66 éves férfi így életében először teljesítette ezt a fontos micvát. A megható pillanat különleges jelentőséget adott az ünnepnek. Miközben az újszülött fiú belépett Ávráhám szövetségébe, a nagyapa is egy új lépést tett a zsidó hagyományok gyakorlása felé.
A jelenlévőkre mély benyomást tett a rendkívüli pillanat, amely kézzelfoghatóan mutatta meg egy micva erejét, valamint azt az örök köteléket, amely minden zsidót összekapcsol a Teremtővel.
A brisz
A brit milá, jiddisül brisz, a zsidó élet egyik legősibb és legfontosabb szertartása. Eredete egészen Ávráhám ősapáig nyúlik vissza, akivel az Örökkévaló szövetséget kötött. Ennek a szövetségnek a jeleként kapta Ávráhám a körülmetélés parancsát, amelyet a Tóra szerint minden zsidó fiúgyermeken a születése utáni nyolcadik napon kell elvégezni.
A zsidó hagyomány szerint ezen a napon lép be a gyermek Ávráhám szövetségébe, és kapcsolódik be a zsidó nép több ezer éves történetébe. Ezért a brit milá a zsidó identitás és folytonosság egyik legerősebb szimbóluma.
A szertartást egy speciálisan képzett szakember, a mohel végzi. A család, a rokonok, a barátok és a közösség jelenlétében zajló eseménynek különleges spirituális jelentőséget tulajdonítanak. A hagyomány szerint ilyenkor kapja meg a fiúgyermek a héber nevét is. A szertartást rendszerint ünnepi étkezés, úgynevezett szeudát micva követi, amelyen a résztvevők együtt örülnek az új életnek és a teljesített parancsolatnak.
Egy új gyermek érkezésének öröme mellett annak ünnepe is, hogy a zsidó hagyomány és örökség egy újabb nemzedékben él tovább.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.