Michelangelo világhíres Mózes-szobrán a próféta két apró szarvat visel, csakhogy a Tóra szerint ezek valójában soha nem léteztek.
A reneszánsz egyik legismertebb szobra, Michelangelo Mózese évszázadok óta lenyűgözi a műkedvelőket. A monumentális alak tekintélyt parancsoló, szakálla hullámzik, tekintete szigorú, és két furcsa szarv emelkedik a homlokán. A részlet sokakat zavarba ejtett már: vajon miért ábrázolta így a szobrász a zsidó hagyomány egyik legnagyobb prófétáját? A válasz egy különös nyelvi félreértésben rejlik, amely évszázadokra meghatározta Mózes európai ábrázolását.
A fénylő arc története
A Tóra Mózes születésénél már különleges részletet említ: amikor világra jött, „jó volt” – egy olyan kifejezés, amelyet a talmudi hagyomány úgy értelmez, hogy fény töltötte be a házat. A megfogalmazás ugyanaz, mint amelyet a Teremtés könyve használ a világosság leírásakor.
Ez a motívum később újra megjelenik. Amikor Mózes lejön a Szináj-hegyről a második kőtáblákkal, a szöveg azt mondja: arca sugárzott, mert Istennel beszélt. A ragyogás olyan erős volt, hogy az izraeliták féltek közel menni hozzá, ezért Mózes fátyollal takarta el az arcát, amikor hozzájuk szólt.
Michelangelo ennek dőlt be
A hiba forrása egyetlen héber szó: „káran” (קָרַן), amely azt jelenti, hogy fénysugarak törnek elő valahonnan. A középkori fordításokban azonban ezt a szót könnyen összetévesztették a „keren” (קֶרֶן) szóval, amely szarvat jelent. A két szó ugyanazon betűkből áll, csak más a pontozása.
Ez a nyelvi csúszás évszázadokra megváltoztatta Mózes európai ikonográfiáját. A művészek, köztük Michelangelo úgy értelmezték a tórai szöveget, mintha Mózes homlokából szarvak nőnének.
Így kerültek a kis szarvak a reneszánsz mester monumentális szobrára is.
Egy lenyűgöző, de hibás műalkotás
A zsidó hagyományban Mózes nem szarvakkal, hanem fénylő arccal jelenik meg: a ragyogás annak jele, hogy közvetlen kapcsolatba került Istennel. A sugárzó arc tehát nem furcsa testi jellegzetesség, hanem spirituális tapasztalat látható nyoma.
Michelangelo szobra így egyszerre zseniális és félreértett. A reneszánsz egyik legnagyobb mesterműve lett, amely azonban egy fordítási hiba miatt kőbe vésve őriz egy tévedést.
Ironikus módon éppen az a részlet, amely a szobrot annyira híressé tette, az, amely a leginkább eltér attól, amit a tórai szöveg valójában mondani akart: Mózes arcáról nem szarvak nőttek, hanem fény sugárzott!
Fotók: PAOLO COCCO / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.