Az EMIH két hete nyilvánosságra hozta mekkora költségvetési támogatást kapott az elmúlt években. Ennek részleteiről beszélgettünk Nógrádi Bálinttal, az EMIH gazdasági igazgatójával.

 

A múlt heti Magyar Narancs vezércikkben foglalkozik az EMIH “állami milliárdjaival”. Mint az EMIH gazdasági vezetője, mi a reakciója a megjelent anyagra, amiben Önt is idézik?

Egyházi emberként elsősorban a fantasztikus borító képre reagálnék: Köszönjük! A képen Köves Slomó rabbi szerepel tfilinben, ahogy éppen a sófárt fújja. Ezen a képen keresztül sok olyan embernek, akit különben nem tudtunk volna elérni tudjuk megmutatni, hogy mi a tfilin, a minden hétköznap reggel hordott imaszíj.

A cikk többi részét így foglalnám össze:

 

 

Büszkék vagyunk arra, hogy a más zsidó felekezeteknek nyújtott támogatás töredékéből fel tudunk építeni valami kézzel foghatót, hogy időseket ellátunk, gyerekeket és fiatalokat oktatunk, hozzájárulunk a gazdaság fejlődéséhez, miközben minden megteremtett érték hitközségünk és nem magánszemélyek tulajdona. Mi nem feléljük amit kapunk, legyen az ingatlan, uniós vagy hazai támogatás, kölcsön és bankhitel, hanem – az öngondoskodástól rég elszokott közegben – teremtjük meg egy autonóm, értékalapú közösség bázisát.

 

A múlt héten felkerült a zsido.com-ra az állami támogatások listája 2014-től egészen 2018. januárig. Az anyagból kiderül, hogy 2014 és 2017 között összességében valamivel több, mint 2 milliárd forint állami támogatást kaptak. Ez azért nem kevés pénz…

Ahhoz a munkához képest, amit az EMIH tagjai, munkatársai, aktivistái és támogatói az elmúlt években letettek az asztalra, ezt túlzottnak szerintem semmi esetre sem lehet mondani. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy az EMIH az elmúlt 4 évben felújította az Óbudai Zsinagógát, elindította a rendszeres szociális és oktatási támogatásokat nyújtó Cedek Szeretetszolgálatot, zsidó zarándoklati és turisztikai központot alakított ki Mádon és Olaszliszkán, megvásárolta a Tímár utcai épületet, ahol új gimnáziumot nyitott, egyetemet vásárolt, megvette a leendő Zsilip helyszínéül szolgáló, évek óta üresen álló ingatlant, ahol Budapest egyik legnagyobb zsidó kulturális és hitéleti központját fogjuk létrehozni, és bővíti a debreceni és miskolci közösség infrastruktúráját helyi rabbik vezetésével, és még sorolhatnám…

 

A Mazsihisz is nyilvánosságra hozta a költségvetési támogatásokat amiket 2014-2017 között kapott…

Üdvözöljük, hogy az EMIH példáját követve, a transzparencia jegyében a Mazsihisz is közzétette ezeket az adatokat. Mielőtt a két szervezet közzétételében szereplő végösszegeket összehasonlítjuk, fontos megjegyezni, hogy az EMIH anyagában szerepel a negyedévente kiutalt un. örökjáradék (2014-2017 között összesen kb. 832 millió forint) és az állam által kiegészített 1%-os felajánlások összege (4 év alatt összesen kb. 85 millió forint), míg a Mazsihisz kimutatásában ezek nem szerepelnek. Az örökjáradák a Mazsihisz esetében 2014-2017 között összesen becslésem szerint közel 6 milliárd forint lehet, és az 1%-os felajánlások mértéke ugyan ebben az időszakban összesen kb 300-350 millió forint volt. Az EMIH 2014-2017 között kb. 2.3 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből, önkormányzati forrásokból és uniós pályázatokból, míg a Mazsihisz ez időszak alatt több mint 10.1 milliárd forintot (nem számolva a 2018-19-ben megvalósítandó 1.4 milliárd forintos GINOP pályázatukat). Ezek alapján melyik zsidó felekezetet támogatja kiemelkedően a kormányzat?

 

2014-2017

                   EMIH

              Mazsihisz

Örökjáradék

832 millió Ft

(becslés) 6.000 millió Ft

1%-os felajánlás

85 millió Ft

300-350 millió Ft

EUs pályázatok

796 millió Ft

1.391 millió Ft

Hazai központi költségvetési és önkormányzati támogatások

593 millió Ft

2.387 millió Ft

Összesen

2.306 millió Ft

Kb. 10.100 millió Ft

 

A költségvetési források közül az 1%-os felajánlásokon, az örökjáradékon és a normatív alapú támogatásokon (ez utóbbi nem szerepel sem az EMIH, sem a Mazsihisz kimutatásában) kívül az állami támogatások, és a magán szférából érkező támogatások jelentős része csak konkrét projektekre, rendezvényekre, beruházásokra használhatóak fel. A működési költségek fedezésére csak az előbb említett három típusú állami támogatás, és a magán adományok egy része szolgál.

Az EMIH fent említett 2.2 milliárdos támogatásából körülbelül 917 millió forint (kb. 41%) használható fel működési költségekre, míg a Mazsihisz esetében a 10.1 milliárd forintnak kb. 62%-a, nem csoda hát, hogy az EMIH kénytelen további forrásokat keresni, hogy finanszírozhassa működési költségeit is.

 

Milyen finanszírozási lehetőségei vannak egy egyháznak ma Magyarországon?

Mint bármely másik egyház, aktív, folyamatosan bővülő építkezésünket három pillérre alapozhatjuk: a már részletezett költségvetési támogatásokra; adományokra és hosszabb-rövidebb lejáratú kölcsönökre a magán szférából; valamint az egyház saját gazdasági hátterére. A költségvetési támogatásokhoz hasonlóan a magánszféra forrásainak számottevő része is konkrét célhoz kötött és nem a működési költségek fedezésére szánják. A három pillérből csak a hitközség gazdasági hátterének bevételei azok a források, amelyek megkötések nélkül használhatóak a mindennapos működés fedezésére. Természetesen a gazdasági tevékenységen belül is csak olyan területek merülnek fel, amikhez hitközségünk az “alap feladatainak” ellátása során szerzett tapasztalatokat, összegyűjtött szaktudást különösen jól tudja használni. Ilyenek a kósersághoz kapcsolódó tevékenységek, mint a kóser éttermek, kóser bolt, és persze a kóser vágóhíd, valamint az oktatáshoz, szociális ellátáshoz kapcsolódó területek, és a zsidósághoz kötődő turizmus.

Különösen büszkék vagyunk a Quality Poultry Kft csengelei liba vágóhídjára, és nem csak azért mert én vagyok a cég vezetője. Ez pontosan az az ideális vállalkozás, ahol egy részről az EMIH speciális szaktudása jól kamatoztatható, másrészről egy “win-win” szituációt teremthet a magyar agrár ágazatnak, a hátrányos munkaerőpiaci területen élőknek és az exporton keresztül általában a magyar gazdaságnak is. A liba nevelőkön és tömőkön keresztül valamint a közvetlenül foglalkoztatáson keresztül több száz honfitársunk megélhetéséhez járulunk hozzá.

 

Az iskolák viszont biztos csak viszik a pénzt. A normatív támogatás fedezi a költségeket?

Először is a normatíva a folyamatos működésre számolható el. A kezdeti beruházásokat más forrásból kell megoldanunk. Például a Maimonidész Gimnázium épületét 220 millió forintból, saját erőből vásárolta meg az egyház. További 250 millió volt a felújítása az épületnek, amivel a EMMI támogatta törekvéseinket. Amúgy pedig a normatíva messze nem elég a folyamatos költségekre sem. Számításaim szerint például a Bét Menáchem Gyermekoktatási Központban az ott tanuló nagyjából 150 gyermek mindegyike a szülői hozzájárulások és állami normatívák után is kb. 80-100 ezer forintba kerül az EMIH-nek. Ugyanez a Maimonidész Gimnáziumban, ahol – a felmenő rendszer miatt – egyelőre csak egy osztály működik, az arány sokkal rosszabb. Ott minden gyerek kb. 200 ezer forint hozzájárulást igényel a részünkről.

 

Térjünk vissza a zsido.com-on közzétett anyaghoz. Ebben a 2 milliárd forintban nincsenek benne az állami bankoktól kapott kölcsönök. Az nem támogatás?

Az EMIH 2016-ban 1,75 milliárd ft 7 éves lejáratú forint alapú hitelt vett fel a már említett, exportra termelő csengelei vízi szárnyas vágóhíd létesítésére. Ez nem egy támogatás, hanem egy, a piac többi szereplője számára is elérhető kölcsön, amit vissza kell fizetni. Az EMIH nem csak kezességet vállat a hitel visszafizetésére, hanem összességében még kb. 600 millió ft önrészt tett hozzá a beruházáshoz. Amúgy a beruházáson 2012-ben kezdtünk dolgozni, és csak a hitelkérelem kidolgozása, a különböző potenciális finanszírozó bankokkal folytatott tárgyalások, és végül a hitelszerződés leegyeztetése összesen másfél évbe telt 2014 nyara és 2015 decembere között.

 

De más állami banktól is kaptak kölcsönt?

A Zsigmond Király Egyetem megvásárláshoz teljesen piaci alapú, 4,21% kamatozású, 10 éves lejáratú hitelt vettünk fel a Magyar Fejlesztési Banktól 1,1 milliárd forint értékben. Ezeket a kondíciókat sem nevezném támogatásnak.

 

A tavaly év végén megjelent Közlönyben szerepel egy 450 millió forintos állami támogatás. Milyen célra kapták ezt a támogatást? A Közlönyben ez nincs nevesítve.

A támogatást, ahogy a zsido.com-on közzétett adatokból is látszik, azzal a céllal kaptuk, hogy a Dohány utcai Bét Menáchem iskolában egy tanuszodát építsünk. Az iskola a VII. kerületi önkormányzattól bérelt épületében működik, így tehát ez a beruházás a kerületi önkormányzat vagyonát gyarapítja, és a megállapodás szerint a tanuszodát a kerületi iskolák diákjai is használni fogják.

Maga a kormányhatározat nem tartalmazza az egyes támogatások célját – ez a támogatási kérelmekben került meghatározásra, és a támogatási okirat írja elő a kedvezményezett részére. Ez a kormányhatározat összességében kb. 100 milliárd forint értékben rendelkezik egyházi beruházások, tevékenységek támogatásáról. Ennek kevesebb, mint 0,5%-át kapta az EMIH.

 

A Magyar Narancs cikkében hosszan idézik Radnóti Zoltánt, aki kemény kritikákkal illeti az EMIH-et (például szektának nevezi), mit gondol ezekről a kritikákról?

A cikk is idézi a véleményemet: A Mazsihisz az EMIH-nél sokkal több támogatást kap. Még ha el is fogadnánk a 8000 vs 2500 1%-os felajánlást mércének, akkor is járna a Mazsihisz több mint 10 milliárdjának a 31%-a, de ennél jóval kevesebbet kaptunk. Azt kifejezetten bíztatónak tartom, hogy az utóbbi napokban – Radnóti Zoltánon kívül – a Mazsihisz vezetői nem szálltak be az értelmetlen mocskolódásba. Nekünk ugyanis meggyőződésünk, hogy bár a szellemi verseny csak előre visz, de a versengés közben érdemes nem megfeledkezni arról, hogy mégis csak egy közös cél érdekében versengünk. Ez pedig nem más, hogy egy pozitív identitású zsidó jövőt építsünk.

 

zsido.com

Megjelent: Egység Magazin 28. évfolyam 103. szám – 2018. február 13.

 

Megszakítás