Mivel a kóser űr-koszt témája elég szűkös egyelőre, és mert a többségünk inkább a Balaton-partra ruccan ki és nem a Holdra, ezért gasztronomiai rovatunkban a Hold-menü helyett strand-menüt kínálunk.

Bár elképzelhető, hogy a (nem is olyan távoli) jövőben az űrsétára induló, szombattartó űrturisták kóser menük garmadából választhatnak majd, jelenleg azonban a NASA egyetlen, űrutazás során fogyasztható ételeket készítő és csomagoló gyárában csak nem-kóser ételek készülnek. Amit az űrhajósoknak biztosítani tudnak, az annyi, hogy egy kevés saját élelmiszert is magukkal vihetnek, ami napi táplálékszükségletük mintegy tíz százalékát fedezi. Ez a saját élelmiszercsomag akár kóser élelmiszert is tartalmazhat.

A legtöbbünket azonban jelenleg nem fenyegeti az a veszély, hogy ezzel a problémával kelljen szembesülnünk. Mi többnyire csak a Földön utazgatunk, és élvezzük a nyár adta lehetőségeket, a tenger- és tópartok nyújtotta örömöket. Ám – hacsak nem valamelyik izraeli tengerpart vallásos közönség által is látogatott részéről van szó –  a kóser étkezés biztosítása időnként még itt, a Földön is komoly kihívások elé állíthatja az embert. Különösen, ha néhány kisgyerek társaságában utazik, akik ugyanúgy szeretnének fagyit, lángost vagy sült halat, mint a vízparton szaladgáló más kisgyerekek.

Mit tehetünk? Először is tájékozódjunk utazás előtt. Van-e a környéken elérhető, megbízható kósersági pecséttel rendelkező bolt vagy étterem, ahol megvásárolhatjuk a szükséges kellékeket, vagy alapanyagokat. Ha nincs, akkor előre kell tervezni, akár csak egy napra, akár több időre megyünk nyaralni. A tervezés része az interneten felkutatni, hogy a helyi rabbinátus kiadott-e olyan kóser-listát, melyen feltüntetik az ellenőrzésük alatt álló élelmiszereket.

Azonban az alapanyagok kósersága még nem garantálja a kóser ételt. Nem elegendő ugyanis, ha a megvásárolt hal maga kóser halfajta. Ha nem kellő odafigyeléssel vagy nem-kóser edényben készítik el, akkor a kóser halfajtából készített halétel sem lesz kóser. (Éppen ez a NASA problémája: nem az okoz számukra gondot, hogy kóser alapanyagokból készüljön az űrhajósoknak szánt étel, hanem az, hogy egyetlen megfelelő gyártósoruk van, melynek kóserolása nem éri meg az ezzel járó költségeket.)

Nézzük hát végig, hogy mit tehetünk azért, hogy olyan környezetben is élvezhessük a jellegzetes nyári finomságokat, ahol nincs elérhető kóser büfé.

Sült hal

Ezt egy kis grillsütő segítségével akár helyben is elkészíthetjük. A szükséges eszközökről természetesen előre kell gondoskodnunk, de egy kis odafigyeléssel remélhetőleg semmi nem marad otthon. A helyben sütött hal azért jó megoldás, mert frissen készül, a hal gyorsan átsül és igazi vízparti élményt ad. Ráadásul, amennyiben a következő szabályokat betartjuk, az alapanyag olyan halárusnál is beszerezhető, aki nem csak kóser halakat árul.

Először is ki kell választani a megfelelő halat. Kóser hal az, amelyiknek pikkelye és uszonya is van. Vannak olyan halak, amelyeknek a pikkelyeit csak forró vízben való áztatással lehet eltávolítani. Ezeket a gyakorlatban nem-kósernek minősítik, és nem használjuk. Ilyen például a tokhal. Vannak halak, melyek csak életük későbbi szakaszában rendelkeznek pikkelyekkel, ezek kósernek számítanak, viszont azok a fajták, melyek éppen fordítva, fiatalon pikkelyesek, később azonban csupaszok – például a kardhal –, nem minősülnek kósernak. Azok a halak, melyek a vízben pikkelyesek, ám kifogás után elveszítik a pikkelyeiket, kóserek.

Mivel a hal nem igényel kóser vágást, és a vére is fogyasztható, akárhol megvásárolhatjuk frissen. Ha azonban olyan boltból vásárolunk, mely nem rendelkezik kósersági felügyelettel, fontos, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg a pikkelyek meglétéről, illetve arról, hogy valaha voltak a halnak pikkelyei. A boltbeli kiírás a hal eredetére vonatkozóan nem elegendő. Ha halfilét veszünk, és az egyik darabon látunk pikkelyeket, a másik, ahhoz színben, állagban, méretben hasonló haldarabot is tekinthetjük kósernek. Amennyiben nem kóser halakat is árusító boltból szerezzük be a halat, be kell tartanunk néhány alapvető szabályt: alaposan vizsgáljuk meg a kiválasztott halat, hogy valóban megfelel-e a követelményeknek, és vigyünk magunkkal saját kést és deszkát, ha a halat fel akarjuk daraboltatni vagy meg akarjuk tisztíttatni.

TIPP: Kóser halak (nem teljes lista): sügér, ponty (tükörponty is), lazac, makréla, pisztráng, hering, tilápia, csuka, sok tonhal és szardíniafaj.

Nem-kóser halak (nem teljes lista): harcsa, angolna, cápa, kardhal, tokhal, valamint a tenger gyümölcsei.

Ha ezzel megvagyunk, jöhet a grillezés. Csak olyan grillt használhatunk, melyen kizárólag kóser élelmiszer készül. Amennyiben korábban húst sütöttünk a grillrácson, a hal készítése előtt nagyon alaposan mossuk le, mivel húst és halat nem készíthetünk vagy fogyaszthatunk együtt. A halszeletek mindkét oldalát megkenjük olívaolajból, összetört fokhagymából, citromléből és fűszerekből (só, bors) készített páccal, és rövid várakozás után a grillre tesszük. Néhány perc alatt mindkét oldalukat pirosra sütjük, és azonnal tálaljuk. Vihetünk magunkkal hűtőtáskában zöldségsalátát, savanyúságot is, hogy teljesebbé tegyük az étkezést.

Lángos

A lángost, mivel igazán csak frissen finom, leginkább egy vízparti nap utáni kiadós vacsorának tálalhatjuk fel.

két és fél dl tej, vagy víz; egy kocka élesztő; 60 dkg liszt; 1 kk só; továbbá: liszt a nyújtáshoz, olaj a sütéshez, tejföl, reszelt sajt és fokhagyma a tetejére

Az élesztőt langyos tejbe vagy vízbe morzsoljuk, és egy kanál liszt hozzáadásával felfuttatjuk. A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a többi hozzávalót, és alaposan megdagasztjuk, hogy kissé ragadós, lágy tésztát kapjunk. Szükség szerint adjunk hozzá egy kevés vizet vagy lisztet. A meggyúrt tésztát letakarva duplájára kelesztjük, majd kb. 20 gombócot formázunk belőle. 20 percig kelesztjük. Széles serpenyőben kb. fél liter olajat forrósítunk, a gombócokat egymástól ellentétes irányba húzogatva széthúzzuk tenyérnyi nagyságúra. Forró olajban, oldalanként 1-2 perc alatt aranybarnára sütjük, lecsöpögtetjük, zúzott fokhagymával, tejföllel, reszelt sajttal tálaljuk. Ínyencek érlelt rokfort sajttal tehetik különlegesebbé.

Fagylalt

Bár néhány nagy fagylaltcég termékei rendelkeznek kósersági pecséttel, és ezek a világ számos országában elérhetők, magunk is kísérletezhetünk vele. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a hűtőtáskánk kellőképpen hűt, nehogy csak egy olvadt massza várjon minket, amikor enni készülünk az édes finomságból.

Epres-banános jégkrém

Párve

Tojás- és gluténmentes

1 kg eper (lehet fagyasztott is); 1 nagy, érett banán; 1 ek. méz vagy szilán (datolyaméz); 1 ek. cukor; ½ citrom leve

Ha fagyasztott epret használunk, lábosba tesszük, és néhány evőkanál vízzel pár perc alatt, nagy láng fölött felolvasztjuk. A hozzávalókat az eperrel együtt tálba tesszük, és az egészet simára turmixoljuk. Ezek után jégkrémes formákba töltjük a keveréket (a formák méretétől függően 14-15 darabot kapunk), és egy fél napra a mélyhűtőbe tesszük.

Az eper esetében is nagyon fontos, hogy megfelelő alapossággal járjunk el a tisztítás során. Az eper szárát kihúzzuk – vannak, akik szigorúbb álláspontot képviselnek, és le is vágnak egy darabot a szár körül. Vigyázzunk, hogy ne készítsünk véletlenül bemélyedést, lyukat a gyümölcsön, ami által véletlenül az eperszem belsejébe kerülhet egy apró csúszómászó. Ha mégis így történt, az epret vágjuk ketté, hogy a belsejét is meg tudjuk vizsgálni. Ezután három percre beáztatjuk, szükség esetén többször is cserélve a vizet, utána bő vízzel leöblítjük, majd erős fénynél, szemenként alaposan átvizsgáljuk. Ha úgy látjuk, hogy bogarakkal erősen fertőzött az eper, jobb, ha inkább új csomagot vásárolunk.

Palacsinta

Tejes

20 ek. liszt; 4 tojás; 6 dl tej; 3 dl szódavíz; csipetnyi só; 1 ek olaj; 1 kk. őrölt fahéj (elhagyható); olaj a sütéshez.

A hozzávalókat sorban tálba tesszük. Minden lépés után alaposan megkeverjük a masszát, nehogy csomós legyen, majd kisütjük a palacsintákat.

TIPP: párve változatban is elkészíthetjük, a tej helyett használhatunk szódát, vizet, gyümölcslét vagy kóser gabonaitalt.

„[A lo táschit, ne pusztíts] a legátfogóbb figyelmeztetés az emberek számára,

hogy ne éljenek vissza a helyzetükkel, amelyet az Örökkévaló adott nekik,

a világ és annak ügyeinek uraiként, szeszélyből, szenvedélyből

vagy pusztán gondatlanságból pazarolva a földön.”

(Samson Raphael Hirsch rabbi /1808-1888, Németország/)

Dénes Anna írása

Megjelent: Egység Magazin 29. évfolyam 121. szám – 2019. augusztus 1.