Mit takar a glatt kóser kifejezés? – teszi fel a kérdést a chabad.org. Aki kóser konyhát vezet vagy járt már kóser élelmiszert árusító üzletben, bizonyára tudja, hogy számtalan kósersági igazolás létezik. Ezek némelyike a „glatt kóser” vagy „chálák” feliratot viseli magán és általában magasabb árkategóriába tartozik.
Maga a glatt szó a jiddisből ered és annyit tesz: sima, ahogy héber megfelelője, a chálák is.
Ez a simaság annak a levágott állatnak a tüdejére vonatkozik, melyen nem találtak hegeket, ezért sima felületű. Ahhoz, hogy a zsidó étkezési törvények szerint megengedett legyen, nem elég kóser módon levágni az állatot, szerveinek egészségesnek kell lennie. A kóser vágás után ezért alapos vizsgálatot tartanak, melynek során kiemelt jelentőségű a tüdő ellenőrzése, melyen nem lehetnek lyukak vagy egyéb sérülések. Előfordulhat, hogy bár a tüdőn nincsenek lyukak, a szöveten hegesedést fedeznek fel, ami lehet begyógyult seb vagy éppen kialakuló lyuk nyoma. Ebben az esetben további vizsgálatot lehet végezni, melynek célja, hogy megállapítsa: valóban hegesedésről vagy csupán egy rirnek nevezett, könnyen eltávolítható, váladékból kialakult rétegről. A Sulchán Áruch törvénykódexet szerkesztő Joszef Káro rabbi ellenezte ez utóbbi vizsgálatot, és minden hegesedésről úgy vélte, hogy az tréflivé, azaz nem kóserré teszi az állatot. A Sulchán Áruch-hoz kiegészítő magyarázatokat fűző krakkói bölcs, Mose Iszerlisz rabbi azonban engedékenyebb álláspontra helyezkedett és elfogadta a vizsgálatot, amennyiben azt istenfélő és megfelelően képzett szakember végezte.
A szfárádi zsidók Joszef Káro rabbi döntéseit követik, tehát náluk fel sem merül a hegek vizsgálata. Az askenázok számára Iszerlisz rabbi véleménye a mérvadó, ezért a hús kétféle kóserságát ismerik el:
- lehet kóser, ami azt jelenti, hogy a tüdőn találtak heget, ám a vizsgálat kimutatta, hogy csupán rirről volt szó
- és lehet glatt kóser, amikor nem merült fel a hegesedés gyanúja, mert a tüdő teljesen sima (glatt) volt, vagy csak rendkívül puha és könnyen eltávolítható rir volt a tüdőn.
Mindez csak a felnőtt szarvasmarhára vonatkozik, más jószág, mint például a borjú, a bárány vagy a szarvas esetén semmilyen hegesedés nem fogadható el.
Chálák Bét Joszef
És ez még nem minden! A kóser húskészítmények csomagolását vizsgálva találkozhatunk egy harmadik fajta felirattal is: Chálák Bét Joszef. Ahogy láttuk, eddig Joszef Káro rabbi volt szigorúbb, azonban a tüdő vizsgálata során annak is jelentősége van, hogy a szerv melyik részén találták a hegesedésre utaló nyomokat. E tekintetben már Iszerlisz rabbi követel többet, mert olyan területen is bajosnak látja a hegesedést, ahol Joszef Káro rabbi szerint még nem jelent problémát. Sokan mindkét szigorítást fontosnak tartják, azaz nem fogadják el a hegek vizsgálatát, továbbá a tüdő azon részeinek is simának kell lenniük, ahol azt Káro rabbi nem várta el, Iszerlisz rabbi azonban igen. Ha a hús mindezeknek megfelel, megkaphatja a chálák Bét Joszef minősítést. Így tehát valójában háromféle kóser marhahússal találkozhatunk: kóser, glatt (vagy chálák) kóser és chálák Bét Joszef.
Mindebből látjuk, hogy a glatt kifejezés csak a marhahús esetén értelmezhető. Ennek ellenére mindenféle élelmiszeren feltűnik ez a szó, legyen szó süteményről vagy valamilyen tejtermékről. Ennek oka, hogy manapság a glatt szó jelentése kiszélesedett és gyakorlatilag a szigorúan kóser kifejezés szinonimája lett.
Helyesebb, ha az ilyen esetekben a mehádrin kifejezést használják, de sokan megszokták, hogy a glatt szóval jelölik azokat a termékeket, melyek a legmagasabb kósersági elvárásoknak is eleget tesznek és nem élnek könnyítésekkel. A lényeget persze nem a precíz szóhasználat jelenti, hanem az adott igazolást kiadó rabbi vagy kósersági intézet megbízhatósága.
