A péntek esténként elhangzó, XVI. századi eredetű dal királynőként és menyasszonyként mutatja be a szombatot. A gondolat a talmudi időkből ered (Sábát 119a és Bává Kámá 32a): rabbi Chanina péntek esténként szombati ruhát vett és így szólt: „Gyertek, menjünk ki és köszöntsük a szombat királynőt”. Egy másik talmudi bölcs, Jánáj rabbi pedig azt mondta: „lépj be, ó, menyasszony”. Mi hát a szombat? Királynő vagy menyasszony? És ha az utóbbi, ki a vőlegénye? Erre a kérdésre válaszol a chabad.org írása.
1. Izrael népének párja
A Máhársá néven ismert Smuel Eidels rabbi (1555-1631) szerint a gondolat a midrási tanításon nyugszik (Berésit rábá 11:8): Amikor Isten megteremtette a világot, a sábát azt mondta: „Mindenkinek van párja [a vasárnapnak a hétfő, stb.], csak nekem nincs” Azt felelte Isten: „Izrael közössége lesz a párod”. Évekkel később, amikor Izrael népe a Szináj-hegy lábánál állt, Isten így szólt: „Emlékezz, hogy azt mondtam a szombatnak, hogy Izrael közössége lesz a párja. Ez a következő tórai mondat értelme: Emlékezz meg a szombatról és szenteld meg azt”. A „szenteld meg” héber kifejezés a házasságra is utal, vagyis mintha Isten azt mondaná: „Emlékezz meg a szombatnak tett ígéretemről és vedd őt feleségül”. A Máhársá azzal folytatja e magyarázatot, hogy a házasság pillanata a szombati naplemente ideje. Mivel a zsidó népet forrásaink királyi nemzetnek tartják, a szombatot királynőnek nevezik, hiszen a király jegyese.
2. Isten menyasszonya
Ezt olvassuk a teremtés történetében (1Mózes 2:2): „Elvégezte Isten a hetedik napon művét, melyet alkotott és megnyugodott a hetedik napon minden művétől, melyet alkotott”. A midrás rámutat, hogy ez a mondat önellentmondást tartalmaz: vajon Isten a hetedik napon fejezte be a munkát, vagy már pihent azon a napon, mivel a munkát a hetedik nap kezdete előtt befejezte? A midrás (Berésit rábá 10:9) elmondja, hogy a sábát, a pihenés napja jelenti a hetedik napi teremtést: „Olyan ez, mint egy király, aki előkészítette az esküvői szobát, de nem volt menyasszonya. A világból pont ugyanígy hiányzott a szombat”. E midrás szerint a szombat megünneplésének célja az, hogy mindig emlékezzünk arra, hogy az Örökkévaló a Teremtő Isten, aki hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken megpihent. A szombat megünneplésével emlékezünk arra, hogy Isten a Teremtő.
3. Menyasszonnyá válunk
A prágai Lőw rabbi, a Máhárál (1525–1609) magyarázata szerint az a három kifejezés, amivel a szombatra utalunk, a hetedik nap megünneplésének három aspektusát fejezi ki:
1. sábát – nyugalom. Megpihenünk a munkától ezen a napon.
2. menyasszony – a menyasszony különleges ruhákba öltözik az esküvőre
3. királynő – királyi asztalhoz méltó lakomákat tartunk, különleges finomságokkal
Vagyis a zsidó nép maga válik menyasszonnyá szombaton.
4. A kabalisztikus királynő
A kabalisták szerint a hét napjai megfeleltethetők az Örökkévaló hét attribútumának, melyek sorban:
cheszed – kedvesség
gvurá – erő
tiferet – szépség, harmónia
necách – kitartás
hod – alázatosság
jeszod – alap
málchut – királyság
A szombat eszerint a királyságnak felel meg. A hét hat napján felkészülünk a szombatra, ugyanígy a málchut is a megelőző hat szférától kapja az erejét. A király csak akkor lesz valódi uralkodó, ha nemcsak elfogadja, amit a nép ad neki, hanem ő is ad: vezeti, irányítja, inspirálja a népét. Ugyanez vonatkozik a szombatra: hat napon át készülünk rá, amikor viszont elérkezik, akkor életet és erővel ruház fel a következő hétre. A málchut attribútumát Sechina néven is említik, ez Isten női aspektusa, ami megmagyarázza, hogy a sábát miért királynő, nem pedig király.
Bölcseink azt mondják, hogy ha mindannyian megtartunk egy szombatot, akkor elérkezik a végső megváltás, az a kor, amit örök szombatnak is neveznek. Kívánjuk, hogy minél hamarabb, még napjainkban bekövetkezzen!
Fotó: Chabad.org