Miért kell megváltani az elsőszülöttet?

Az elsőszülöttek kiváltása, a pidjon hábén ősi zsidó parancsolat, amelynek tórai eredete Mózes negyedik könyvében található: „… az ember elsőszülöttjét meg kell váltanod … egy hónapos korukban váltsd meg… öt ezüst sékelre… a szent sékel szerint…” (4Mózes 18:15–16.)

A zsidó elsőszülött fiúgyermekek eleve Isten szolgálatára voltak kiválasztva. Erre utal az isteni kijelentés: „Izrael az én elsőszülött fiam.” (2Mózes 4:22.) Ez a kiválasztás megpecsételődött az egyiptomi megváltás során, amikor a tízedik csapás elkerülte a zsidó elsőszülötteket.

Az elsőszülöttek azonban érdemtelenné váltak a papi szolgálatra, amikor vezető szerepet játszottak az Aranyborjú bűnében. Egyedül Lévi törzse volt az, aki távol tartotta magát a bálványimádástól, így őket jelölte ki az Örökkévaló a szentélybeli szolgálatokra: A lévitákat minden elsőszülött helyett választottam ki Magamnak Izrael fiai közül…” (4Mózes 8:18.)

Minden „termésünkből”, legyen az növény, állat, vagy ember, az első az Örökkévalót illeti: „Mert Enyém minden elsőszülött Izrael fiainál… Akkor szenteltem őket Magamnak, amikor lesújtottam Egyiptom földjén minden elsőszülöttre.” (4Mózes 8:17.)

Így minden zsidó elsőszülöttet, aki „megnyitja anyja méhét”, meg kell váltania az apjának. Mivel az elsőszülött fiúk a kohénok fennhatósága alá tartoznak, így egy kohéntól kell öt ezüstért, vagy annak megfelelő összegért megváltani. annak az országnak a pénznemében adnak öt ezüst pénzdarabot, ahol a szertartást végzik. Ez 102 gramm ezüst, aminek 2016-ban, Magyarországon az ellenértéke kb. 15 000 forint. Szokás valamilyen öttel osztható összeget, vagy éppen öt érmét adni a kohénnak. Nem lehet bankjeggyel kiváltani, mivel annak önmagában nincs értéke.

Kit kell kiváltani?

* „Válaszd külön a lévitákat Izrael fiaitól, hogy a léviták az Enyémek legyenek… minden elsőszülött helyett, aki anyja méhét megnyitja.” (4Mózes 8:14., 16.)

* Pidjon hábént kell rendezni, minden zsidó fiúnak, aki (a) anyjának első, természetes úton született gyermeke, (b) ha az apa nem kohén vagy lévita, és (c) az anya sem kohén vagy lévita lánya. Természetesen zsidó anyáról van szó, hiszen különben a férfi maga sem zsidó. Hogy ki – vagy ki volt – az apja, az ebben az esetben csak akkor számít, ha kohén vagy lévita. Ha valamelyik feltétel hiányzik, nem lehet pidjon hábén szertartást végezni.

* A császármetszéssel született elsőszülött fiúkat nem kell kiváltani, és akkor sem végzünk pidjon háben szertartást, ha császármetszés után születik az anyának hüvelyi úton fia. (Sulchán áruch, Jore Déá 305:24.)

* Ha az elsőszülött fiú anyja a szülést megelőzően előrehaladott (három hónapnál idősebb) terhességet elvetélt, nem kell kiváltani az újszülöttet. Ha azonban a vetélés terhesség első negyven napjában történt, a következő terhességéből született fiút ki kell váltani. Ha negyven nap után abortált, de a magzat még nem mutatott felismerhető vonásokat, akkor ki kell váltani az ezután született fiút, de az apa nem mond áldást. Mivel a kérdés igen sokrétű, szakértő rabbi véleményét kell kikérni kérdéses esetben.

A megváltás menete

* A gyermeket szokás ékszerekkel körülrakni és ezüsttálcán vinni a kohén elé. A gyermeket csak és kizárólag kohéntól lehet kiváltani. Ha lehet, keressünk vallásos és a szertartást jól ismerő kohanitát.

* A szertartás kezdetén az apa elmondja az arámi nyelvű szöveget:

אִשְׁתִּי הַיִּשְׂרְאֵלִית יָלְדָה לִּי בֵּן זֶה הַבְּכוֹר.

„Zsidó feleségem szülte nekem ezt az elsőszülött fiúgyermeket.”

Ha az apa nem tartózkodik a gyermekkel egy városban, akkor is kell keresnie egy kohént és kiváltani tőle a gyermekét. Ilyenkor azt mondja: „Ki kell váltanom elsőszülött fiamat…”, a kohén pedig a szokásos formulával válaszol.

* Válaszul a kohén minden esetben megkérdezi:

בְּמַאי בָּעִית טְפֵי, בְּבִנְךָ בְכוֹרְךָ אוֹ בַּחֲמִשָּׁה סְלָעִים דִמֵחַיַּבְתָּא לִתֵּן לִי בְּפִדְיוֹן בִּנְךָ בְּכוֹרְךָ זֶה.

„Mit akarsz inkább, elsőszülött fiadat, vagy azt az öt ezüstöt, amit köteles vagy nekem adni, elsőszülött fiad kiváltása fejében?”

* Az apa erre felel:

בְּעִינָא בִּבְנִי בְּכוֹרִי זֶה, וְהֵילָךְ חֲמִשָּׁה סְלָעִים בְּפִדְיוֹן דִּמֵחַיַּבְנָא בֵּיהּ.

„Fiamat akarom, ezt az elsőszülött fiamat. Íme, itt van az öt ezüst, amit köteles vagyok neked adni fiam kiváltása fejében!”

* Az apa átadja a kohénnek az összeget, majd áldást mond:

בָּרוּךְ אַתָּה יהוה אֱלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם, אֲשֶׁר קִדְּשָׁנוּ בְּמִצְוֹתָיו וְצִוָּנוּ עַל פִּדְיוֹן הַבֵּן.

 „Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám, áser kidsánu bömicvotáv vöcivánu ál pidjon hábén.”

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta, váltsuk ki elsőszülött fiunk!”

* Ezután elmondja a Sechechejánu áldást, melyben megköszöni az Örökkévalónak, hogy megengedte neki megélni ezt a napot:

בָּרוּךְ אַתָּה יהוה אֱלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם, שֶׁהֶחֱיָנוּ וְקִיְמָנוּ וְהִגִּיעָנוּ לִזְמַן הַזֶּה.

 „Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám, sehechejánu vökijmánu vöhigiánu lizmán háze.”

„Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki életben tartott s megőrzött bennünket, s engedte megérni a mostani időt!”

* A pidjon háben után szokás ünnepi étkezést, szeudát micvát rendezni.

A kiváltatlan gyermek

* Az elsőszülött kiváltásának kötelezettsége nem évül el a gyermek egyhónapos korában. Ha valakit nem váltottak ki – akár azért, mert ne adj Isten elhunytak a szülei, akár más okból -, pedig kellett volna, akkor a közösségre hárul a feladat. Ha mégsem történt meg, akkor neki magának kell pótolnia a mulasztást (Sulchán Áruch, Jore Déá 305:15.). Minden nap, amely kiváltása nélkül múlik el, vétségnek számít.

* A pidjon hábennek nem előfeltétele a körülmetélés – ha például az orvosi okokból elmaradt a 31. nap utánig, akkor is időben kell kiváltani a gyermeket, mert két különböző micváról van szó (Ocár Dinim UMinhágim, Pidjon hábén. 333. l.).

* A középkorban elterjedt szokás volt, hogy a kiváltatlan elsőszülöttnek ezüst amulettet akasztottak a nyakába, melyre rá volt vésve: ben bchor, „elsőszülött”, hogy ne felejtse el kiváltani magát, ha felnő… (Minhágé Máháril).

Ma igen sok zsidó elsőszülött él, akit szülei nem váltottak ki, mint ahogy nem is metéltették körül. A magyarországi Chábád mozgalom évtizedek óta segíti a zsidó férfiakat, hogy ennek a két micvának szükség esetén eleget tudjanak tenni.

Ennek elősegítésére ismét meghirdetjük a pidjon hábén akciót. Várjuk elsőszülött zsidó férfiak jelentkezését, akiknél elmaradt a kiváltás micvája. A pidjon hábénnek nem előfeltétele a körülmetélés, de aki egyúttal ezt a micvát is pótolni szeretné, annak is állunk rendelkezésére és megszervezzük a szertartást.

Jelentkezni az elsoszulott@zsido.com címen lehet.