Egy nemrég megtalált, ősi cserépedény héber felirata újra megnyitja az izraeli királyság méreteiről folyó vitákat.
Érdekes eredményt hoztak az Izrael északi részén fekvő Metula melletti régészeti lelőhelyen, Ável Bét Máákában folyó ásatások. Az ősi város feltárása során a régészek tavaly néhány edénytöredékre bukkantak egy romos házban, ám kezdetben nem szenteltek sok figyelmet a cserepeknek.
Amikor azonban közelebbről is megvizsgálták a leletet, meglepő eredményre jutottak. Az Ável Bét Máákában talált edénytöredékek részletes elemzése során ugyanis megállapították, hogy az egyiken ősi héber nyelvű felirat található. A felirat egy szóból áll, ami az edény tulajdonosát jelöli meg. A valaha valószínűsíthetően bor tárolására szolgáló edényen a „leBenájáhu”, vagyis Benájáhu tulajdona kifejezés olvasható. Ez az egyetlen szócska azonban gyökeresen megváltoztathatja a szakértők véleményét azzal kapcsolatban, hogy meddig is terjedt valójában az ősi Izrael királysága. Korábban ugyanis úgy vélték, hogy ez az északi terület már nem tartozott zsidó fennhatóság alá a kérdéses korszakban, vagyis a polgári időszámítás kezdetét megelőző X-IX. században.
A Benájáhu máig használatos héber név. Ável Bét Máákát a Biblia, többek közt a Királyok első könyve és Sámuel próféta második könyve is említi (ebben a cikkünkben is olvashattak róla). Közvetlenül a mai izraeli-libanoni határtól délre helyezkedett el, a modern kori Metula város tőszomszédságában. A terület a lelet származási idejében három helyi hatalom, kelet felől a Damaszkusz központú arámi birodalom, nyugatról Türosz főníciai városállam déli oldalról pedig a somroni (szamáriai) központú izraeli királyság köztes zónájában feküdt. Az archeológusok korábban úgy gondolták, hogy a város nagyrészt lakatlan volt a kérdéses időszakban, tehát az i. e. X-IX. században, és hogy csak a következő évszázadban, az i. e. VIII. században került izraeli fennhatóság alá.
„Amennyiben a felirat az időszámítás kezdete előtti VIII. századból származik, úgy még mindig fontos lelet, ám nem jelent különleges meglepetést, mivel tudjuk, hogy Izrael Királysága abban az időszakban elért egészen a [közeli] Dánig” – mondta dr. Erán Árje, az Izrael Múzeum vaskori és perzsa periódust kutató csoportjának kurátora, majd így folytatta: „Ha azonban valóban az időszámítás kezdete előtti IX. században készült, úgy újra megnyitja azt a kérdést, hogy hogyan viszonyult a terület Izraelhez, és az is elképzelhető, hogy kénytelenek leszünk újragondolni saját korábbi következtetéseink egy részét. Ez azonban nem rossz dolog: fontos, hogy az értelmezésünket annyiszor gondoljuk újra, ahányszor csak új bizonyítékok merülnek fel.”
Egyetlen, héber feliratos agyagedény természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy a város izraeli fennhatóság alatt állt a korszakban. Annyi azonban bizonyos, hogy lehetőséget nyit az újragondolásra, és a kutatók most azt remélik, hogy képesek lesznek meghatározni az agyagedény anyagának eredetét. Ha meg tudják állapítani, hogy az agyag délről érkezett, vagy helyben bányászták, az segítheti a kutatást.
„Az, hogy a város kihez volt hűséges az időszámításunk előtti X-IX. században, és hogy mi volt a lakosainak az identitása, nagy viták alapját képezi” – magyarázta dr. Náámá Jáhálom-Mack, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója, az Ável Bét Máákában folyó ásatások egyik vezető régésze. – „Milyen kapcsolatban álltak Izraellel? Vajon a helyiek vallása, nyelve és kultúrája ugyanaz volt, mint Izrael lakosaié? Keressük a bizonyítékokat arra nézve, hogy Ável politikai szempontból egyik, vagy másik entitáshoz tartozott, míg fenntartjuk annak a lehetőségét is, hogy független városállamként működött.” A kutatónő azt is hozzátette: „Ez a felirat bizonyítékot jelenthet azzal kapcsolatban, hogy a városi adminisztráció olyan emberek kezében volt, akik héberül beszéltek, és a »jáhu« [Örökkévaló Isten] végződést tartalmazó, izraeli neveket viseltek [ami zsidóságukat bizonyíthatná]: ez utalhatna számunkra arra, hogy kihez tartozott a város ebben az időszakban.”
Egy korábban a helyszínen talált, páratlan leletről ebben a cikkünkben számoltunk be olvasóinknak.
zsido.com
Forrás: TOI